Angela Merkel szerint tárgyalni kell Oroszországgal

Angela Merkel volt német kancellár arról beszélt egy hamburgi díszvacsorán, hogy Európa országai ne bízzák az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásokat az Egyesült Államokra, ő már 2021-ben is szorgalmazta a Vlagyimir Putyinnal folytatott tárgyalásokat – közölte a dpa német közszolgálati média.

A volt német kancellár arról beszélt: „Európának minden eddiginél inkább saját kezébe kell vennie a sorsát”. Kifejezte azt a kívánságát, hogy Európa legyen képes cselekedni mind belső, mind külső téren, és hogy a világ egyetlen hangként érzékelje és vegye komolyan. Merkel hangsúlyozta: „Számomra ez messze túlmutat a biztonság kérdésén.” Az egységes Európa a demokrácia, a jogállamiság, az emberi méltóság, a jólét és a munkahelyek melletti kiállást jelenti,

de magában foglalja a külső határok védelmét, a kulturális identitást és a közös alkotást is – folytatta.

A digitális szektorban az EU-nak szintén nagyobb függetlenséget kell elérnie – „mind a szoftver, mind a hardver terén” – tette hozzá.

Merkel kiemelte, hogy az ukrajnai konfliktusban azt szeretné, ha az Európai Unió „egyrészt katonai támogatóként lépne fel Ukrajna mellett az agresszor Oroszországgal szemben – ez fontos és nélkülözhetetlen –, másrészt diplomáciai erejét is latba vetné e támadó háború befejezése érdekében” Angela Merkel emlékeztetett,

már 2021-ben is úgy gondolta, hogy a tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel nem szabad kizárólag az Egyesült Államokra bízni.

„Itt Európa létfontosságú érdekeiről van szó” – mondta a volt kancellár. Csak a katonai és a diplomáciai erő együttesével érhető el az, amit Európa akar: „hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút, és Ukrajna békében és szabadságban, szuverén államként rendelkezzen jövővel”.

Az EU függetlensége és autonómiája azonban csak akkor valósítható meg, ha rendelkezésre állnak a szükséges pénzügyi források.

„Ezért kulcsfontosságú a stabil és növekvő gazdaság, valamint a belső piac erősítése és a nem európai államokkal folytatott kereskedelem bővítése” – mondta Merkel, utalva az Indiával és a Mercosur-országokkal kötött közelmúltbeli megállapodásokra.

Angela Merkel figyelmeztetése a kibontakozó és egyre súlyosabb méreteket öltő energiaválság fényében figyelemre méltó, az iráni háború kirobbanását követően lezárták az európai energiaellátás szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szorost, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig nemrégiben  bejelentette, hogy Oroszország nem várja meg az energiahordozók behozatali tilalmáról szóló 2027-es céldátumot, ehelyett már március 25-étől kezdődően Oroszország kivonulhat az európai energiapiacról Magyarország és Szlovákia kivételével.

Putyin ezzel a lépéssel – amennyiben beváltja – gyakorlatilag az Unió elhibázott szankciós politikáját fordíthatja önmaga ellen, Magyarország és Pozsony kezébe pedig fontos ütőkártyákat adhat ahhoz, hogy enyhítsék a brüsszeli politikain nyomást.

Kirill Dmitrijev orosz elnöki különmegbízott szerint az európai országok könyörögni fognak azért, hogy Oroszország adjon el nekik üzemanyagot és műtrágyát – számolt be erről az EurAsia Daily. Az orosz elnöki megbízott kijelentéseinek különös súlyt ad az, hogy mostanában adódnak össze az elhibázott brüsszeli szankciós politika és az iráni háborúnak a világkereskedelemre gyakorolt hatásai.

A politikus az X közösségi oldalon egy animációt tett közzé a Gru (Despicable Me) rajzfilm szereplőivel. A bejegyzésben azt írta, hogy a figurák az Európai Bizottság vezetőjét, Ursula von der Leyent, az európai diplomácia vezetőjét, Kaja Kallast, valamint „egy tipikus ruszofób uniós bürokratát” ábrázolnak, akik orosz olajért, gázért és műtrágyáért könyörögnek.

„Új korszak virrad — Európa teljes energetikai összeomlásának és csődjének korszaka, amely Ursula, Kaja (Kallas) és a többi ruszofób idióta döntései miatt következik be. Az EU azzal, hogy lemondott az orosz energiáról, annyiszor ártott saját magának, hogy nem tud belőle felállni”

— jelentette ki Kirill Dmitrijev.

Az orosz elnöki megbízott kijelentéseinek különös súlyt ad az, hogy mostanában adódnak össze az elhibázott brüsszeli szankciós politika és az iráni háborúnak a világkereskedelemre gyakorolt hatásai. A koordinált amerikai–izraeli légicsapásokat követően az iráni rezsim lezárta a Hormuzi-szorost, ennek hatására pedig az olaj- és gázárak meredek emelkedésnek indultak,

a nemzetközi szénhidrogén-tranzit jelentős hányada áramlik át rendes körülmények között a tengeri átkelőn, szakértők már a hordónkénti 150 dolláros olajárakat sem zárják ki.

Erre tett rá egy lapáttal Vlagyimir Putyin bejelentése – ahogy erről írtunk a hirado.hu oldalán –, miszerint Oroszország nem várja meg az energiahordozók behozatali tilalmáról szóló 2027-es céldátumot, ehelyett

már március 25-étől kezdődően Oroszország kivonulhat az európai energiapiacról Magyarország és Szlovákia kivételével.

Putyin ezzel a lépéssel – amennyiben beváltja – gyakorlatilag az Unió elhibázott szankciós politikáját fordíthatja önmaga ellen, Magyarország és Pozsony kezébe pedig fontos ütőkártyákat adhat ahhoz, hogy enyhítsék a brüsszeli politikain nyomást.

Az Európai Unió 2027-ig teljesen megszüntetné az orosz energiahordozók behozatalát, Moszkva azonban már korábban is módosíthatja exportját. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán jelezte, hogy áttekintik az Európába érkező gázértékesítést, és annak egy részét más piacokra terelhetik. A kialakult helyzet gazdasági kockázatairól Tóth Máté energiajogászt kérdezte a hirado.hu.

„A világban jelenleg nincs olyan metánmolekula, amit ne venne meg azonnal valaki” – fogalmazott Tóth Máté.

Az energiajogász szerint a lehető legrosszabb pillanatban erősödött fel Európában az orosz energiahordozóktól való leválás politikája. A globális piacon ugyanis egyre kiélezettebb verseny zajlik a rendelkezésre álló olaj- és földgázkapacitásokért.

„A legrosszabb pillanatban ötletel Európa a leváláson, mert a világban elképesztő versenyfutás indult a rendelkezésre álló olaj- és földgázkapacitásokért” – mondta a szakértő.

Hozzátette, hogy az európai energiapolitika az utóbbi években arra épült, hogy az orosz forrásokat más beszállítókkal, például közel-keleti LNG-vel pótolja, ám ez a gyakorlatban komoly kockázatokat hordoz.

Európa teljes mértékben kiszolgáltatott a világpiaci eseményeknek, legyen szó közel-keleti feszültségekről vagy kitermelési zavarokról.

Abban az esetben, ha ténylegesen leállna az Európába érkező gázértékesítés, az árak még drasztikusabban emelkednének. „Gond nélkül lenne 80, sőt akár 100 eurós földgázár is”

– hangsúlyozta az energiajogász.

Megjegyezte, hogy az európai gázárak az utóbbi időszakban jelentősen emelkedtek. A holland TTF tőzsdén – amely az európai gázpiac egyik legfontosabb irányadó mutatója – az ár rövid idő alatt nagyot ugrott. Tóth Máté szerint már önmagában az a félelem is árfelhajtó hatású, hogy megszűnhet az orosz szállítás.

Fotó: MTI/Beliczay László

Tóth Máté arról is beszélt, hogy miközben Németország korábban bírálta Magyarországot az orosz olajimport miatt, végül maga is mentességet kapott az olajszankciók alól a schwedti finomítóra és több németországi Rosznyeft-érdekeltségre. Szerinte ez ugyan kétszínű helyzetet mutat, de jól jelzi, hogy Európának továbbra is szüksége van az orosz energiahordozókra.

Hozzátette, hogy a földgázpiacon ez még erősebben látszik, hiszen az európai stratégia az olcsó orosz LNG kiváltására épült katari cseppfolyós földgázzal, amely tavaly már körülbelül 18 százalékos részesedést ért el. Emiatt azonban a kontinens teljes mértékben kiszolgáltatottá vált a globális energiapiaci folyamatoknak, például a Hormuzi-szoros körüli feszültségeknek vagy a kitermelési zavaroknak, különösen most, hogy Katar leállította LNG-termelését.

„Egy nagyon feszített pillanatban vagyunk, ezt tökéletesen mutatják a tőzsdei árak is” – fogalmazott.

Az orosz gáz hiánya Nyugat-Európát érintené a legérzékenyebben

Mindeközben az európai vállalatok továbbra is jelentős mennyiségben vásárolnak orosz LNG-t. A szakértő szerint 2025 utolsó negyedévében még soha nem látott mértékű beszerzés történt. „Mintha nem lenne holnap, úgy vásárolják a cseppfolyós orosz földgázt” – vélekedett a szakértő.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az ázsiai országok is erős keresletet támasztanak a piacon. „A kínaiak és az indiaiak minden lehetséges spot mennyiséget elszipkáznak a piacról” – mondta Tóth Máté. Szerinte ez még nehezebbé teszi Európa számára az alternatív beszerzéseket.

Az energiajogász szerint, ha Oroszország valóban leállítaná az európai exportot, az elsősorban Nyugat-Európát érintené érzékenyen.

Kiemelte, hogy Spanyolország, Hollandia, Belgium és Franciaország az elmúlt években egyre nagyobb arányban vásárolt orosz cseppfolyósított földgázt, miközben Németországba is jut orosz eredetű gáz közvetett útvonalakon.

„Az orosz LNG hiányát jelenleg egyszerűen nem lehet a piacon máshonnan pótolni” – hangsúlyozta.

Fotó: Shutterstock

Az energiaárak emelkedése már most is komoly hatással van az iparra. Több ágazatban termeléscsökkentések és gyárbezárások történtek, különösen Németországban. „Az ipari szereplők folyamatosan termeléscsökkentésben vannak, mert egyszerűen nem éri meg gazdaságosan termelni” – mondta Tóth Máté.

Ez a folyamat összefügg az úgynevezett szénszivárgás jelenségével is, amikor a vállalatok a magas költségek miatt más országokba helyezik át a termelést. „Már azok a mechanizmusok sem tartják vissza a vállalatokat, amelyeket kifejezetten a szénszivárgás megakadályozására hoztak létre” – tette hozzá.

Magyarország és Szlovákia energetikai megállapodásai felértékelődnek

Tóth Máté szerint ebben a helyzetben felértékelődnek a kétoldalú energetikai megállapodások. Magyarország és Szlovákia például ilyen szerződések segítségével továbbra is hozzáférhet az orosz gázhoz.

Mint mondta, ha Moszkva valóban korlátozná az európai szállításokat, elképzelhető, hogy egyes országok csak külön megállapodásokon keresztül kaphatnának gázt.

Magyarország számára az egyik legnagyobb előnyt az jelenti, hogy az orosz földgáz közvetlen vezetéken, tranzitköltség nélkül érkezik az országba. Szerinte ez jelentős versenyelőnyt biztosít, különösen a cseppfolyósított gázhoz képest, amelynek szállítása és újragázosítása drága infrastruktúrát igényel.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy rövid távon nincs elegendő alternatív forrás az orosz gáz kiváltására. Az Egyesült Államok LNG-kapacitásainak bővítése még évekig tart, Norvégia pedig már most közel maximális kitermelési szinten működik.

„Rövid távon egyszerűen nincs annyi szabad földgázkapacitás a világban, hogy pótolni lehessen az orosz mennyiséget” – mondta.

Kompresszorállomás a Szibériából Európába földgázt szállító Yamal-vezeték németországi szakaszán, a lengyel határ mentén fekvõ Mallnowban 2022. július 11-én (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

Tóth Máté úgy látja, hogy az orosz bejelentés időzítése sem véletlen. A globális energiapiacot jelenleg több közel-keleti esemény is megrázza, finomítók és mezők ideiglenes leállásaival.

Megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin szerdai nyilatkozata egyértelműen politikai üzenet a piac és Európa felé. „Ez egy olyan politikai-diplomáciai lépés, amely az orosz érdekeket szolgálja egy szorult nemzetközi helyzetben” – hangsúlyozta.

A következő hónapokban az európai energiapiac kulcsfontosságú időszak elé néz. A tét nemcsak az lesz, hogy elegendő gáz áll-e rendelkezésre a kontinensen, hanem az is, milyen áron jutnak hozzá a gazdasági szereplők, és képes lesz-e az ipar alkalmazkodni az egyre bizonytalanabb energiaellátási környezethez.

Oroszország csapása az EU energiabiztonságára

Oroszország uniós gázpiacáról való kilépés a globális energiapiacot is sokkolta. Az orosz gáz európai exportja 2025-ben az EU éves importjának mintegy 13 százalékát tette ki, több mint 15 milliárd euró értékben. Vlagyimir Putyin ezzel gyakorlatilag megdöntötte az Európai Unió gondosan kidolgozott, fokozatos alternatív forrásokra építő energiatervét – írja az Inosmi hírportál.

Az orosz lap szerint 2026 elején az Európába irányuló orosz LNG-export 7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, elérve a 3 millió tonnát. Az adatok jól mutatják, hogy Oroszország a szankciók ellenére is profitálni tudott a válságból.

Az EU Moszkvát bírálja, miközben a kontinens gázfüggősége nélkülözhetetlenné teszi az orosz szállításokat a téli fűtés és az ipari termelés biztosításához. A bevezetett szankciók így már kezdetektől önbecsapásnak bizonyultak.

A helyzetet súlyosbítja a Közel-Kelet feszültsége, a Hormuzi-szoros blokkolása és Katar LNG-termelésének visszaesése, amely tovább szűkíti az alternatív beszállításokat. Az EU gázkészletei kritikus szinten vannak, és a téli energiaellátás kockázata nő.

Vlagyimir Putyin stratégiai lépése a keleti piacok felé fordítják Oroszországot, erősítve a kapcsolatokat Kínával és az ázsiai-csendes-óceáni térséggel, miközben az európai függőség csökken.

Az Európai Unió előtt így most egy rendkívül kényelmetlen választás áll: Brüsszel vagy fenntartja a szankciókat és kockáztatja az energiaválságot, vagy enged a politikai nyomásnak. Az eddigi energiapolitika azonban saját csapdájába vezette a kontinenst, a szankciók pedig nem csökkentették a gázfüggőséget, viszont emelték az árakat, fokozták a politikai feszültségeket és növelték a gazdasági kockázatot.

Mint írták, Vlagyimir Putyin ezzel komoly nyomást gyakorolt Európa legérzékenyebb pontjára, az energiabiztonságra.