A súlyos kérdéseket a Magyar Nemzet kilenc pontban foglalta össze:

Miért nem banki átutalással juttatták el az összeget az osztrák és az ukrán pénzintézetek között, ha a pénzügyi rendszer ezt lehetővé teszi?
Miért volt szükség arra, hogy több tízmilliárd forintnyi összeget készpénzben és aranyban, közúton szállítsanak Ukrajnába?
Kié valójában a pénz, és milyen forrásból származik a hatalmas összeg?
Miért éppen egy háborús övezetbe visznek befektetési aranyat, amikor ilyen helyzetben általában inkább kimenekítik az értékeket az országból?
Mi indokolja, hogy Ukrajnába rövid idő alatt több százmilliárd forint értékű devizát és aranyat szállítsanak, miközben az ország hozzáfér a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez?
Miért dollárban, euróban vagy aranyban történik a szállítás, ha az ukrán pénzintézetek ügyfeleinek elsősorban hrivnyára van szükségük?
Ha a pénz nyugati beszállítókhoz kerülne, miért viszik előbb Ukrajnába, ahelyett hogy közvetlenül Nyugatról fizetnének?
Miért szokatlan módon szállították a rakományt – műanyag zsákokban, rongyokkal letakarva és gumipókokkal rögzítve –, a hivatalos pénzszállításoknál megszokott pénzkazetták és széfek helyett?
Miért utazott a konvojjal egy volt ukrán titkosszolgálati vezető, aki személyesen felügyelte a pénz útját?

A felmerülő kérdésekre egyelőre nincs egyértelmű válasz. Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint nem zárható ki az sem, hogy a háttérben valamilyen fegyverüzlet állhat, míg Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő úgy fogalmazott: „nem hihető az, hogy ilyen mennyiségű pénz, ilyen mennyiségű arany mozog szárazföldi útvonalon.” Szerinte ha valóban egy volt titkosszolgálati tábornok felügyelte a konvojt, akkor az akció aligha tekinthető hétköznapi pénzszállításnak, és inkább a pénzügyi „szürkezónába” tartozhat.

Alig több mint egy hete, március 5-én állította meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idehaza a terrorelhárítók közreműködésével az ukrán aranykonvojt.

A két páncélautó Ausztriából Ukrajnába tartott összesen negyvenmillió dollárral, harmincötmillió euróval és kilenc kilogramm arannyal.

Vagyis nagyjából harmincmilliárd forintnyi vagyonnal. A rakományt hét, taktikai-katonai ruházatú ukrán állampolgár kísérte: a pénzszállítást az Ukrán Védelmi Szolgálat egykori tábornoka felügyelte, helyettese a légierőnél volt őrnagy, de a többiek is katonai múlttal rendelkező személyek.

A rajtaütésről videó is nyilvánosságra került, az pedig a NAV hivatalos közléséből tudható, hogy pénzmosás gyanúja miatt büntetőeljárás zajlik. A hét ukrán pénzkísérőt tanúként kihallgatták, majd kiutasították az országból és Záhonynál át is adták őket az ukrán hatóságoknak. Eközben a parlament törvényt módosított, amelynek célja, hogy a lefoglalt vagyon a vizsgálat végéig a hatóságoknál maradhasson, miközben tisztázzák annak eredetét és a felhasználás tervezett célját.

Vagyis azt, hogy a vagyon egy részét Magyarországra szánták-e, és juthatott-e volna abból itteni bűnszervezethez, terrorcsoporthoz, esetleg politikai szerveződéshez. Ráadásul nem a mostani volt az első aranyjárat: csak idén nagyjából 480 milliárd forintnak megfelelő összértékű dollárt, eurót és aranytömböt szállítottak Magyarországon keresztül Ukrajnába.

Több, részben külföldről finanszírozott baloldali sajtótermék és a Tisza házi propagandaoldala is hozzáfogott az ügy megmagyarázásához, arra utalva vagy egyenesen állítva, hogy a pénzszállítás rendszeres és szabályos volt, a körülmények semmilyen kétséget nem ébresztenek. Sőt, a magyar állam követett el jogsértést a szállítmány megállításával. Érdekes módon pontosan ezt állítják az ukránok is.

Túl sok azonban a gyanúra okot adó körülmény.

Szürkepénz, az biztos

– Nem így néz ki egy normál pénzszállítási akció – erről már a magát ellenzékinek valló Tarjányi Péter beszélt az ATV-ben az ukrán aranykonvojjal összefüggésben. A biztonságpolitikai szakértő szintén a pénz eredetét és szállítási módját vizsgálta, és arra jutott:

nem hihető az, hogy ilyen mennyiségű pénz, ilyen mennyiségű arany mozog szárazföldi útvonalon. És ha a műveletet valóban egy volt ukrán titkosszolgálati tábornok felügyelte, nem hinném, hogy ez egy rendben lévő, normális pénzszállítási akció lett volna.

Szerinte ez egy „szürkezónába eső” pénz volt.

Nemrég egy újabb cikket közölt az ukrán aranykonvoj ügyében a Telex, amelyben megszólaltatták az Oscsadbank jogi képviselőjét, Horváth Lórántot. Az ügyvédnek ugyanakkor komoly előélete van, amelynek ismeretében könnyűszerrel nevezhető a baloldal egyik leginkább beágyazott jogászának.

Budapest 2005 május 19.
Az A38-as hajón Gyurcsány Ferenc minisztrerelnök (b) és Horváth Lóránt (j) kuratóriumi elnök mutatta be a sajtónak az AMŐBA - Alapítvány a Modern Baloldalért játékot.
MTI fotó: Szigetváry Zsolt — *Gyurcsány Ferenc és az aranykonvoj ügyében érintett bankot védő Horváth Lóránt Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt*

Horváth Lóránt és ügyvédi irodája ugyanis egyszerre kötődik Gyurcsány Ferenchez, Krekó Péterhez, számos baloldali szervezethez, és a Tisza Párthoz is. Többek között az ügyvéd képviselte Krekó Pétert egy, a lapunk publicistái és a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára ellen indított perben. Szintén Horváth Lóránt korábban a Gyurcsány Ferenchez köthető Alapítvány a Modern Baloldalért nevű szervezet főkurátoraként tevékenykedett. A szervezetnek különösen nagy szerepe volt a Magyar Szocialista Párt 2006-os kampányában. Horváth Lóránt a kuratóriumi elnöki tisztségből azután távozott, hogy megfogalmazása szerint „nem kapott segítséget ahhoz, hogy az alapítvány tartozásait rendezni tudja”. A korabeli sajtóhírek szerint a szervezet százmilliós adósságot halmozhatott fel.

Ha megnézzük Horváth Lóránt ügyvéd weboldalát, akkor találunk ott egy „Rólunk mondták” rovatot, ahol többek között az a Sváby András dicséri, akinek a műsorában a párja riporter.

A rovatban egyébként olvasható a Gyurcsánytól kitüntetést átvevő Fleck Zoltán véleménye is, aki már többször is arról értekezett, hogy ha az ellenzék nyer a választásokon, akkor időlegesen le kell mondani a jogállam tiszta érvényesüléséről, és egyszerű többséggel kell kétharmados törvényeket, illetve alkotmányt módosítani.

Szintén a szóban forgó ügyvédi irodában dolgozik immáron ügyvédként a kiugrott bíró, a Tisza Párthoz több szálon is kötődő Laczó Adrienn.

Laczó Adrienn teljes mértékben Magyar Péter pártjának az embere, erre vall az a bejegyzés is, amit korábban tett közzé. „Tény, hogy határozott meggyőződésem szerint Magyarországnak égető szüksége van az új rendszerváltásra, és jelenleg ennek egyetlen letéteményesét – többmilliomodmagammal együtt – a Tisza Pártban látom” – írta Laczó egy korábban közzétett posztjában.

Laczóról korábban az is kiderült, hogy rendszeresen találkozott Tarr Zoltánnal, a Tisza Párt alelnökével, ráadásul úgy, hogy ezzel maga Tarr dicsekedett el, mondván, a „kiugrott bíróval” dolgozik egy „igazságügyi helyreállítási terven”, ami azt jelenti, hogy ha hatalomra kerülnek, nekimennek a teljes igazságügyi rendszernek.

Elmondhatom, mert most már nem titok: a héten találkoztam Laczó Adriennel, aki kiugrott bíra […], és van egy egyesületük […], ahol azzal foglalkoznak, hogy hogyan lehetne az országot, az igazságszolgáltatást visszaállítani, visszavezetni ahhoz, amiről nagyon komoly munkával, nagyon sok okos ember, sok energia befektetésével eltérítették az országot. Ez azért nagyon jó, mert készülünk arra, hogyha lesz választás, és azon sikerül olyan eredményt elérnünk, akkor hozzá kell nyúlnunk azokhoz az elrontott, tudatosan szétszedett dolgokhoz, amelyek az országot jelentik, és ennek egy nagyon fontos eleme az igazságszolgáltatás rendbetétele, az igazságszolgáltatás függetlenségének visszaállítása

– mondta a tiszás politikus.

Laczó egyébként lelkes Tisza-rajongó:

a Tisza programjának igazságügyi részét is támogatja a Facebookon,
2025. január 24-én előadást tartott a Tisza Párt Discord-csatornáján,
mindemellett a Tűzfalcsoport Laczó Adriennt a Tisza igazságügyi programírójának nevezte.

A fentiek alapján világosan látszik, hogy a Horváth Lóránt ügyvédi irodájában dolgozó, a Tiszához több szálon kötődő, korábban „kiugrott bíróként” ismert Laczó Adrienn korántsem tekinthető mellékszereplőnek Magyar Péter politikai közegében.

A fejlemények egyúttal ismét arra utalnak, hogy a Tisza Párt és az ukrán szereplők között szoros kapcsolatok húzódhatnak

– áll a Mandineren olvasható cikkben.

Ukrán aranykonvoj: súlyos kérdéseket vet fel az ügy

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás bűncselekmény gyanújával folytat büntetőeljárást, miután csütörtökön hét ukrán állampolgárt, köztük egy egykori titkosszolgálati tábornokot állítottak elő, akik két páncélozott pénzszállító autóval 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyat szállítottak Ausztriából Ukrajnába Magyarországon keresztül.

A kormány azonnali magyarázatot követel Ukrajnától az elmúlt hónapokban Magyarországon átszállított hatalmas készpénz- és aranymennyiség ügyében. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint komoly kérdéseket vet fel, hogy banki tranzakciók helyett miért szállítanak át az országon több száz millió dollárnyi készpénzt és aranyat, ráadásul ukrán titkosszolgálati kötődésű személyek kíséretében.

„Jogosan adódik a kérdés, hogy itt nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – vélekedett a tárcavezető.

9 megválaszolatlan kérdés az ukrán aranykonvojról