Tőkés László: Nem szabad feladni az erdélyi autonómia ügyét

Nem szabad feladni az autonómiatervezetek román parlament előtti képviseletének a lehetőségét, hanem komoly következetességgel ki kell állni az ezen az úton való érvényesítés mellett - jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a szervezet pénteki autonómiafórumán Nagyváradon.

Az Autonómia és megmaradás - Fórum az erdélyi magyar közösségi autonómia szükségességéről és időszerűségéről című fórumon az EMNT-elnöke közölte: az EMNT-nek és a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) is ez a meggyőződése, ezért is javasolták Zakariás Zoltánnak, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnökének Székelyföld autonómiastatútumának ismételt előterjesztését.

A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tanácstermében tartott rendezvényen Tőkés László vitaindító előadásában azon meggyőződésének adott hangot, hogy továbbra is a különböző közösségi autonómiák közjogi rendszere biztosíthatja a magyar nemzeti közösség megmaradását és gyarapodását.

Emlékeztetett, hogy az EMNT-nek is egyik legfőbb célkitűzése az erdélyi magyar autonómiatörekvések támogatása, melyeknek - megállapítása szerint - jelenleg sem a belföldi, sem a nemzetközi viszonyok nem kedveznek. Felidézte, hogy az EMNT 2025. márciusi küldöttgyűlése is megállapította ezen ügy "kritikus állapotát és az azonnali cselekvés szükségeségét", és kijelentette, hogy a nagyváradi fórum új fejezetet próbál nyitni az autonómiaküzdelemben.

"Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács léte és tevékenysége már-már ellehetetlenült" - jelentette ki Tőkés, aki szerint a szervezet "válságba került", és ugyanez mondható el az SZNT autonómiaképviseletéről is. "Nem vagyunk képesek kimozdulni a holtpontról" - állapította meg.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szervezetek erőfeszítéseket tesznek a kiút megkeresésére, az autonómia ügyének az előmozdítására, "az előállt és állandósult válság leküzdésére". "Az önfeladással szemben az a meggyőződés kerekedett felül, hogy az autonómia ügyét nem szabad veszendőbe menni hagynunk. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak továbbra is vállalnia kell, hogy gazdája, éltetője maradjon az erdélyi magyarság eme alapvető fontosságú évszázados nemzeti ügyének" - hangsúlyozta.

Az EMNT elnöke beszédében felidézte a rendszerváltás óta eltelt 35 év történéseit, emlékeztetve, hogy a román titkosszolgálat többnyire nemzetbiztonsági kockázatot látott az erdélyi magyarok autonómiatörekvéseiben. Emlékeztetett a kisebbségi törvény tervének elsikkadására, valamint Székelyföld autonómiastatútumának ismételt elutasítására a román parlamentben.

Rámutatott: januárban döntés született arról, hogy Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselők hatodszor is a bukaresti parlament elé terjesztik az autonómiastatútumot. "Az RMDSZ nem veszi ki részét belőle. Álláspontjuk szerint csak abban az esetben érdemes újból benyújtani, hogyha román részről hajlandóság mutatkozik a statútum elfogadására" - vázolta a szövetség álláspontját.Hozzátette: ez a hozzáállás beláthatatlan időre tétlenségre kényszerítené az autonómiatanácsokat, az EMNT és SZNT szerint ugyanis nem szabad feladni az autonómiatervezetek parlament előtti képviseletének lehetőségét.

Tőkés László az őshonos kisebbségek jogaira is kitért, hangsúlyozva, hogy ezek ügye jelenleg kedvezőtlen megítélésben részesül Európában, visszaesés tapasztalható a kérdésben. "Az Európai Bizottság érzéketlenül és mostoha módon kezeli a kisebbségi ügyeket, hogy a közösségi jogokról, autonómiáról ne is beszéljünk"

- jelentette ki.

Úgy értékelt: alternatívaként az Európa Tanács kínál kibontakozási lehetőséget az őshonos kisebbségi jogvédelem számára.

Rámutatott: miközben Romániában az autonómiatörekvések áthatolhatatlannak tűnő totális ellenállásba ütköznek, európai viszonylatban "sem lehet semmi jóra számítani". Ugyanakkor az erdélyi magyarok megosztottsága és akcióegységének hiánya is akadály. "Ebből a totális tehetetlenségi állapotból kellene megtalálni a kiutat" - fogalmazott Tőkés.

Úgy vélte, hogy a konfliktusokkal tűzdelt jelenlegi nemzetközi politikai viszonyok közepette a Gross-jelentés, az Andreas Gross svájci képviselő által javasolt konszenzusos alapon létrehozandó területi és kulturális autonómiák létesítése lehet a reális alternatíva és kitörési pont.

Az EMNT elnöke szerint kívánatos lenne ennek alapján véget vetni az egyes államokon belüli kisebbségi-többségi konfliktusoknak. A Gross-féle konfliktusmegelőzés módszerével békés, tárgyalásos úton kellene rendezni az ukrajnai román iskolák helyzetét, a Benes-dekrétumok körül kialakult szlovákiai konfliktus ügyét, vagy a romániai szélsőséges magyarellenességből fakadó etnikai konfliktusokat - zárta beszédét Tőkés László.

Az autonómia szükségességééről és időszerűségéről szervezett fórumot az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) pénteken, január 30-án Nagyváradon. A rendezvényen az autonómiamozgalmat támogató erdélyi magyar politikusok mellett politológusok, egyetemi oktatók is részt vettek.

Az Autonómia és megmaradás - Fórum az erdélyi magyar közösségi autonómia szükségességéről és időszerűségéről című rendezvény 14 órakor kezdődött a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tanácstermében.

A szervező civil szervezet meghívójában felidézi, hogy az EMNT tavaly márciusban tartott küldöttgyűlése egyben autonómiafórum is volt. Ezen a küldöttek "egybehangzóan állapították meg, hogy az önrendelkezés ügye kritikus helyzetbe került, ugyanakkor kimondták: nem szabad veszendőbe hagyni az autonómiaküzdelembe fektetett szellemi, anyagi és politikai tőkét" - írja az EMNT.

Mint emlékeztet, a szervezet tagjai ekkor megállapították, hogy "az EMNT-nek továbbra is vállalnia kell a békés eszközökkel folytatott önrendelkezési harc képviseletét, annak érdekében, hogy az erdélyi magyarok ezen főbenjáró, évszázados eszmei és politikai törekvését napirenden tartsák".

Mint írták, ennek szellemében - és a folytonosság jegyében - szervezik meg a pénteki nagyváradi autonómiafórumot. A rendezvényen Tőkés László, az EMNT elnöke tart nyitóbeszédet, melyet panelbeszélgetések követnek.

A program szerint Az autonómiatörekvések esélyei változó világunkban című panelbeszélgetésen Zakariás Zoltán orvos, parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke, Bakk Miklós politológus, egyetemi oktató, a TEUS transzilvanista mozgalom alelnöke, Izsák Balázs mérnök, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Szilágyi Zsolt politológus, az Európai Szabad Szövetség alelnöke, az EMSZ kül- és nemzetpolitikai kabinetjének vezetője fejtette ki véleményét a témában. A beszélgetést Mátis Jenő mérnök-közgazdász, az EMNT alelnöke moderálta.

A rendezvény második, Mozgástér és lehetőségek című panelbeszélgetésén Csomortányi István építőmérnök, az EMSZ elnökhelyettese, Dávid László mérnök, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Szenátusának elnöke, Bodó Barna politológus, egyetemi oktató és Szilágyi Ferenc földrajztudós, a PKE Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának dékánja vett részt. A beszélgetést Toró T. Tibor fizikus, az EMNT ügyvezető elnöke moderálta, és a zárszót is ő mondta.

Az esemény zárásaként átadták az EMNT által alapított Kós Károly-díjat.

Az autonómia témakörében múlt héten a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is fórumot szervezett Sepsiszentgyörgyön, melyen bejelentették, hogy Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő ismét előterjesztik a román parlamentben Székelyföld autonómiastatútumát.

Közölték továbbá, hogy ezt megelőzően széleskörű társadalmi párbeszédet kezdeményeznek a témában, az SZNT és az EMNT számos rendezvénnyel igyekszik ismét napirendre tűzni, valamint napirenden tartani a kérdést.