POLITIK
Tovább erősödik a hazai tulajdon aránya.
Erősödő hazai tulajdonról és növekvő gazdasági szuverenitásról beszélt a nemzetgazdasági miniszter, aki szerint az elmúlt másfél évtizedben a legtöbb ágazatban nőtt a magyar irányítású vállalatok részesedése, különösen az energetikában és a bankszektorban. Nagy Márton úgy véli, a pénzügyi szektorban még van tennivaló-írja a vg.hu.
„Erősödő hazai tulajdon, növekvő gazdasági szuverenitás” – közölte Nagy Márton a Facebookon.
A nemzetgazdasági miniszter azt is írta, hogy az
elmúlt másfél évtizedben a nemzetgazdaság ágazatainak többségében nőtt a hazai irányítású vállalatok részesedése a hozzáadott értékből.
A miniszter szerint a kedvező folyamatok mögött tudatos és következetes gazdaságpolitika áll.
Hozzátette, hogy már hazai dominancia érvényesül többek között az élelmiszeriparban, az ingatlanügyletekben, az építőiparban és a turizmusban, amelyek a magyar gazdaság tradicionálisan erős és stabil pilléreinek számítanak. A kormány nemcsak megőrizte pozícióit ezekben a szektorokban, hanem több kulcsfontosságú területen növelte is a magyar tulajdon arányát.
- Az energetikában 2010-ben még 45 százalék volt a hazai tulajdonrészesedés, amely mára közel 70 százalékra emelkedett.
- A bankszektorban szintén jelentős változás történt: a magyar tulajdon aránya 40 százalékról 55 százalékra nőtt.
A miniszter ezt a gazdasági szuverenitás megerősítésének eredményeként értékelte.
Nagy Márton ugyanakkor jelezte: vannak még olyan területek, ahol további erősítésre van szükség. A kormány célja, hogy minél több stratégiai ágazatban meghatározóvá váljon a versenyképes magyar tulajdon, és a hazai vállalkozások adják a magyar gazdaság gerincét a következő évtizedben is.
Túl sok bank, túl drága szolgáltatások – a svéd és az osztrák modellben látja a jövőt Nagy Márton
Korábban a nemzetgazdasági miniszter azt is írta, hogy a kevesebb bank lejjebb viszi a pénzügyi termékek árát, és így nagyobb versenyt generál. Erre nemzetközi példák is rendelkezésre állnak, mint Svédország vagy Ausztria, ahol kevesebb mint öt nagy bank működik.
Nagy Márton pár napja közölte, hogy „a bankok még mindig túl drágák és túl sokan vannak”, szerinte a bankrendszer konszolidációja tovább nem halogatható. „Öt nagy bank maradhat!” – jelentette ki.
A politikus nemrég a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett konferencián úgy fogalmazott, hogy a nemzetgazdasági ágazatok többségében nőtt a hazai irányítású vállalatok aránya a hozzáadott értékben az elmúlt tizenöt évben, több szektorban azonban ez nem sikerült.
Fájónak nevezte, hogy a kiskereskedelemben ez az arány 41 százalékról 40 százalékra csökkent. Emellett a távközlést, az IT-szektort és az építőanyag-ipart nevezte meg, ahol maradt a külföldi túlsúly.
Az európai gazdaság lassulása és a versenyképességi problémák közvetlen hatással vannak a nemzeti mozgástérre is. A kérdés az, hogy ebben a környezetben miként alakul a magyar gazdaság teljesítménye és a háztartások anyagi helyzete. Erre keresték a választ a kormányzat vezető gazdasági szakértői a Századvég konferenciáján.
Az európai gazdasági lassulás már nem ciklikus jelenség, hanem tartós szerkezeti problémák következménye, amelyek a háború és az elmúlt évek döntései miatt tovább mélyültek – erről beszéltek a résztvevők a Századvég konferenciáján, az „Európa lejtmenetben – a magyar gazdaság és háztartások helyzete” című kerekasztal-beszélgetésen.
Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke szerint az európai politikai vezetés elszakadt az állampolgárok gazdasági érdekeitől. A források jelentős része – megfogalmazása szerint mintegy 200 milliárd euró – nem a versenyképesség javítására, hanem külső finanszírozási célokra ment el, miközben az európai gazdaság fejlesztéséhez a Draghi-jelentés alapján évente több száz milliárd eurónyi többletforrásra lenne szükség.
A beszélgetésben többször elhangzott: miközben Európa globális gazdasági súlya az elmúlt évtizedekben érdemben csökkent, az uniós döntéshozatal nem tudott hatékony választ adni erre a folyamatra. Bánki Erik szerint az is jól mutatja a helyzet súlyosságát, hogy
a korábbi helyreállítási források felhasználása sem hozott érdemi fordulatot a gazdasági teljesítményben.
Kovács Árpád, a miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai növekedési problémák nem új keletűek, de az elmúlt években egyértelműen romló pályára került az unió. Ugyanakkor hangsúlyozta:
Magyarországon a háború előtti időszakban a gazdasági növekedés kimagasló volt, és még a legnehezebb években is sikerült elkerülni a tartós recessziót.
Míg Európában a legtöbb helyen romlottak a mutatók, a magyarok átlagkeresete nőtt
A hazai gazdaság és a háztartások helyzete kapcsán Kovács Árpád kiemelte: miközben több európai országban romlottak az életkörülményeket jelző mutatók, Magyarországon a reálkeresetek és a lakossági jövedelmek hosszabb távon növekedni tudtak. A
- GDP nominális bővülése
- és a jövedelempolitika
együttesen lehetővé tette, hogy a háztartások vásárlóereje ne essen vissza úgy, mint számos más uniós tagállamban, sőt.
Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője a kormányzati döntések oldaláról közelítette meg a kérdést. Elmondása szerint a gazdaságpolitika tudatosan a foglalkoztatás, a reáljövedelmek és a családtámogatások védelmét helyezte előtérbe, még egy gyenge európai növekedési környezetben is. Hangsúlyozta: 2010 óta a reálkeresetek összességében jelentősen emelkedtek, miközben a foglalkoztatási szint az uniós átlag felett maradt.
A beszélgetés során Szalai Piroska részletesen ismertette a háztartások helyzetének alakulását. Elmondta:
2010-ben a lakosság több mint egyharmada élt szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával, mára azonban több mint egymillió ember tudott kilépni ebből a helyzetből.
A gyerekes háztartások esetében különösen jelentős javulás következett be, ami a komplex családtámogatási rendszer eredménye.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az európai bizonytalanság erősíti a háztartások óvatosságát. A megtakarítási hajlandóság nőtt, miközben a gazdasági szereplők egyre inkább a biztonságot keresik a beruházások helyett. Ez a jelenség rövid távon stabilitást adhat, hosszabb távon azonban fékezheti a növekedést.
Megállapították, hogy Magyarország gazdasági mozgástere szűkebb egy lassuló Európában, ugyanakkor a háztartások helyzetét célzó intézkedések mérsékelték a külső sokkok hatását. A kérdés az, hogy az európai gazdasági környezet tartós gyengélkedése mellett meddig tartható fenn ez az egyensúly, és mikor lesz szükség új növekedési forrásokra.
Ripost hírek
