Oroszország után Kína is az Északi- Sarkvidéket akarja

Az Oroszország jelentette hosszú távú fenyegetés jelen van, de amennyiben az Északi-sarkvidék biztonsága kerül szóba, nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy Kína is érdeklődést mutat a térség iránt, a NATO ezért is indította el a Sarkvidéki Őrszem (Arctic Sentry) programot – közölte a NATO-főtitkár Brüsszelben csütörtökön.

A NATO-tagállamok védelmi miniszereinek találkozójára érkezve Mark Rutte hangsúlyozta, nemcsak az Északi-sarkvidék, hanem a kollektív biztonság szempontjából is fontos a képességbeli hiányosságok megszüntetése az elrettentés fokozása és a védelem szavatolása érdekében.

„Meg kell tudnunk védeni az egész Északi-sarkvidéket, beleértve Grönlandot is”

– fogalmazott, majd hozzátette: a NATO olyan erős, hogy az új program nem gyengíti a tagországok biztonságának szavatolását, beleértve a keleti szárny védelmét is.

Kérdésre válaszolva, az orosz-ukrán háborúra utalva a NATO-főtitkár aláhúzta, hogy az Egyesült Államok a bevezetett szankciói által ugyanakkora nyomást helyez Oroszországra, mint Kanada vagy az európai szövetségesek. Hozzátette: az amerikai jelenlét Európában kiemelt fontosságú az ország saját békéjének szavatolása mellett Kanada és az európai kontinens békéjének szempontjából is.

Rutte hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is erőfeszítéseket tesz a háború igazságos és tartós lezárására, miközben Oroszország továbbra is polgári célpontokat céloz, beleértve az energiainfrastruktúrát is. Ezért – szavai szerint – elengedhetetlen, hogy a szövetségesek fokozzák támogatásukat, egyebek között a NATO Pearl kezdeményezésén keresztül, amely azt biztosítja, hogy a tagországok és a partnerek által finanszírozott, alapvetően fontos amerikai felszerelések eljussanak Ukrajnába.

„Biztosítanunk kell, hogy amikor ez a háború véget ér, Oroszország soha többé ne próbálja meg megtámadni Ukrajnát”

– fogalmazott.

Kijelentette: a szövetségesek célja tovább erősíteni és a helyzethez igazítani a NATO elrettentő és védelmi képességét, miközben folytatják Ukrajna támogatását. Szem előtt kell tartani az integrált lég- és rakétavédelem kiépítését, a parancsnokság és az irányítás megerősítését, a készültség javítását, valamint az erők telepítésének és fenntartásának képességét a NATO katonai misszióinak esetében.

Mark Rutte közölte, hogy a mostani találkozón a NATO-tagországok védelmi miniszterei áttekintik a védelmi ipari bázis bővítésére irányuló munkát, annak biztosítására, hogy a katonák rendelkezzenek a szükséges képességekkel a biztonság megőrzéséhez. Mindez elengedhetetlen a szövetség egészének békéjéhez – tette hozzá.

Mivel az Északi-sarkvidék egyre fontosabb a kollektív biztonság szempontjából, a NATO-tagországok elindították a Sarkvidéki őrszem (Arctic Sentry) programot – jelentette be a NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán.

A tagállamok védelmi miniszereinek csütörtöki találkozóját megelőzően tartott sajtótájékoztatóján Mark Rutte hangsúlyozta, a program elindítását Oroszország fokozott térségbeli katonai tevékenysége és Kína Északi-sarkvidék iránti növekvő érdeklődése tette kulcsfontosságúvá.

„A program célja az egész térség és a teljes észak-atlanti szövetség biztonságának szavatolása”

– húzta alá Rutte.

A sarkvidék a grönlandi válság miatt került a figyelem fókuszába az utóbbi hónapokban.

Az Egyesült Államok mindent elért, amit Grönlanddal kapcsolatban célként kitűzött – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök korábban Davosban.

Az elnök a Világgazdasági Fórum helyszínén a Fox Business gazdasági televíziónak a Grönlandról született megállapodástervezetet értékelve kifejtette: célját úgy érte el, hogy az az Egyesült Államoknak nem jelent költséget.

„Mindent megkapunk, amit akartunk, teljes biztonságot, teljes hozzáférést mindenhez”

– fogalmazott Donald Trump, és hozzátette, hogy a Grönlandra vonatkozó amerikai jogok közé tartozhat a jövőben, hogy bármennyi katonai bázist és mindenfajta eszközt telepíthet a szigetre. Az elnök hangsúlyozta, hogy Grönland integráns részét képezi majd az amerikai rakétavédelmi rendszernek, az úgynevezett aranykupolának. Kifejtette, hogy

a hatalmas sarkvidéki sziget segítségével válhat teljessé az Egyesült Államok területének rakétavédelme.

Az elnök elmondta, hogy a Grönlandra vonatkozó egyezség részleteit még ki kell dolgozni, de a végső megállapodásnak nem lesz időkorlátja.

Trump egyben megismételte, hogy az Egyesült Államok védelmi költségvetése 2027-ben 1500 milliárd dollárra emelkedik, aminek fedezetét a vámokból érkező bevétel adja.

Az elnök az európai partnerekkel fennálló viszonnyal kapcsolatban és az őt grönlandi tervei miatt ért nyugat-európai kritikákra reagálva úgy fogalmazott, hogy „jól kijövünk egymással, de mindig volt egy vitám arról, hogy mi mindig ott leszünk számukra, de vajon ők ott lesznek-e számunkra”, majd hozzátette, hogy a kapcsolatoknak kölcsönösnek kell lenniük.

Trump a megállapítást megismételte a NATO szövetségesi viszonyrendszerrel kapcsolatban, megjegyezve, hogy a szervezet költségeinek nagy részét a múltban az Egyesült Államok fedezte. „Mindig mondtam, hogy vajon ott lesznek-e, ha valaha is szükségünk lesz rájuk? Ebben nem vagyok biztos” – fogalmazott az amerikai elnök Davosban.

Több külföldi lap is részleteket közölt csütörtökön arról, hogy milyen megállapodást köt Donald Trump a grönlandi válsággal kapcsolatban. Bár a sajtó, illetve a politikai szereplők által közöltek információk közt vannak ellentmondások, nagyjából körvonalazódni látszik, hogy mik lehetnek a Grönlandról szóló megállapodás lényegi pontjai. A konkrétumokat várhatóan a következő hetekben dolgozzák ki az érintett felek.

 Donald Trump korábban azt jelentette be, hogy elkészült egy megállapodási tervezet Grönlanddal kapcsolatban, amely kielégíti az amerikai fél igényeit. Az amerikai elnök azt mondta, hogy Mark Rutte NATO-főtitkárral egyeztek meg az átfogó tervezetről, amely érinti a teljes Északi-sarkvidéket, beleértve Grönlandot, valamint a megerősített biztonságot és egyéb kérdéseket is. Egyben utalt arra, hogy az egyezségben szó lehet ásványkincsekről, valamint az Egyesült Államok kiépülő teljes rakétavédelmi rendszeréről, az úgynevezett aranykupoláról.

Konkrét részleteket Trump még nem árult el a megállapodással kapcsolatban (vélhetően azért sem, mert egy tervezetről van szó), későbbzonban több külföldi lap is megosztott további információkat arról, hogy miről is szólna az egyezség.

Ismét amerikai katonai bázisok létesülnek Grönlandon – és állítólag amerikai területnek is minősülnének

A The New York Timesnak – névtelenség mellett – több tisztségviselő is nyilatkozott az egyezségről. A lap szerint a bejelentés egy NATO-találkozót követően született meg, ahol a szövetség vezető katonai tisztségviselői egy lehetséges kompromisszumról egyeztettek.

Ennek értelmében Dánia kis méretű grönlandi területeken átengedné a szuverenitást az Egyesült Államoknak, hogy ott amerikai katonai bázisok létesülhessenek

– állította három, az egyeztetések részleteit ismerő magas beosztású tisztviselő a The New York Timesnak az Index szemléje szerint (Grönlandon egyébként egy 1951-es szerződés értelmében már a hidegháborús időszakban is volt).

Az amerikai lap szerint ezt az elképzelést Mark Rutte NATO-főtitkár is támogatta, a lapnak nyilatkozó tisztviselők pedig a ciprusi brit katonai bázisokhoz hasonlították a modellt – azok ugyanis szintén brit területnek számítanak.

Macront kritizálva nyerték meg a NATO tisztségviselői Donald Trumpot az ügynek

Hasonló információk jutottak el a brit The Telegraph napilaphoz: cikkükben szintén arról írtak: „A terv egyes területeket szuverén bázisokká nyilvánítana”,  ami „lehetővé tenné az Egyesült Államok számára, hogy katonai és hírszerzési műveleteket hajtson végre, valamint kiképzést végezzen, miközben elősegítené a helyi fejlesztéseket is, amelyek között szerepelhet a ritkaföldfémek kitermelése.”

A brit lap ugyanakkor megosztott néhány részletet arról is, hogy miként sikerült rábírni Trumpot a megállapodásra. Mint emlékeztettek, az amerikai elnök a szerdai davosi felszólalásában még Grönland azonnali megvásárlásának jogát követelte Dániától, és ezután nagyjából két órával jelentette be, hogy sikerült megkötni az alkut.

„Az ötlet az volt, hogy adjanak Trumpnak egy megállapodást” – mondta egy diplomáciai forrás a The Telegraphnak, vagyis ezzel a céllal ültek le tárgyalni az amerikai elnökkel a davosi beszéde után. A lap forrásai azt is elmondták, hogy

 a NATO-tárgyalók Trumppal való találkozójukon a – Grönlandra nemrég 200 katonát küldő – Emmanuel Macron francia elnököt kritizálták azért, hogy elnyerjék az elnök tetszését.

„A főtitkár nagyon eredményes találkozót folytatott Trump elnökkel, amelynek során megvitatták az Északi-sarkvidék biztonságának kritikus jelentőségét minden szövetséges, beleértve az Egyesült Államokat is. A NATO-szövetségesek közötti, az elnök által említett keretről szóló megbeszélések középpontjában az Északi-sarkvidék biztonságának biztosítása áll majd a szövetségesek, különösen a hét északi-sarkvidéki szövetséges közös erőfeszítései révén. Dánia, Grönland és az Egyesült Államok közötti tárgyalások folytatódnak annak biztosítása érdekében, hogy Oroszország és Kína soha ne szerezzen gazdasági vagy katonai befolyást Grönlandon” – közölte a NATO egyik szóvivője a brit lap szerint.

Lehetnek még nyitott kérdések: a dán miniszterelnök arról beszélt, hogy nem hajlandók feláldozni a szuverenitásukat

Bár a kiszivárgott tervezetek szerint a megállapodás arról szólna, hogy Dánia bizonyos területek feletti átengedi a szuverenitást az Egyesült Államok számára, a dán kormány továbbra is azt közölte csütörtökön, hogy nem hajlandók erre.

A The Telegraph szerint Mette Frederiksen dán miniszterelnök egy nyilatkozatban elutasította Trump tervét, és leszögezte:

Dánia nem hajlandó tárgyalni a szuverenitásáról.

Nyilatkozatában kijelentette, hogy az Északi-sarkvidék biztonsága a NATO egészét érintő kérdés, és ezért jó és természetes, ha ezt az amerikai elnök és Mark Rutte megvitatják. Közlése szerint a NATO tisztában volt Dánia álláspontjával – miszerint bármilyen politikai kérdésről tárgyalhatnak, beleértve a biztonsági, befektetési és gazdasági kérdéseket is, „de a szuverenitásunkról nem tárgyalhatunk”. „Tájékoztattak, hogy ez nem így történt” – közölte még a dán miniszterelnök, aki hangsúlyozta: csak Dánia és Grönland hozhat döntéseket a Dániát és Grönlandot érintő kérdésekben.

A NATO szóvivője szintén úgy nyilatkozott: „A főtitkár nem javasolt semmiféle kompromisszumot a szuverenitás terén a davosi találkozón.” Mark Rutte pedig ugyancsak azt mondta, hogy az amerikai elnökkel tartott találkozóján nem tárgyalták a Grönland feletti dán szuverenitás kérdéséről (sőt, állítása szerint még csak a az ásványi anyagok kitermeléséről sem esett szó szerdán).

Donald Trump „nagyon arra összpontosít, hogy mit kell tennünk annak érdekében, hogy megvédjük azt a hatalmas sarkvidéki régiót, ahol jelenleg változások zajlanak, és ahol a kínaiak és az oroszok egyre aktívabbak”

– mondta szerdán este a NATO főtitkára a Fox Newsnak egy televíziós interjúban.

Egy másik sajtóértesülés szerint az amerikaiak nem is akarják megszerezni az ellenőrzést Grönland felett

Az Axios című lappal két, az ügyre rálátó forrás ugyancsak elárult néhány részletet arról, hogy mi szerepel a tervezetben – és némiképp ellent is mondtak a The Telegraph, illetve a The New York Times által közölteknek. A névtelen források azt mondták, hogy a Grönlandról szóló szerdai keretmegállapodás magába foglalja azt az elvet is, hogy tiszteletben tartják Dánia Grönland feletti szuverenitását (Trump előzőleg több alkalommal, többek között szerdai beszédében is kijelentette, hogy csak olyan megállapodást fogad el, amely Grönlandot az Egyesült Államok ellenőrzése alá helyezi. A Rutte által javasolt megállapodás viszont nem tartalmazza ilyesmit az Axios szerint).

Amikor újságírók a bejelentés után megkérdezték, hogy akkor most Grönland az Egyesült Államok része lesz-e, akkor Trump kitérő választ adott. „Ez a végső, hosszú távú megállapodás. Ez egy végtelen megállapodás. Ez egy örökre szóló megállapodás” – válaszolta az amerikai elnök.

Az Axios forrásai szerint a terv magában foglalja az Egyesült Államok és Dánia között 1951-ben kötött grönlandi védelmi megállapodás aktualizálását.

A javaslat tartalmazza továbbá az amerikai aranykupola légvédelmi rendszer elhelyezését is Grönlandon, valamint Oroszország és Kína rosszindulatú külső befolyásának ellensúlyozásáról szóló rendelkezéseket is. A Mark Rutte által felvetett elképzelések tehát azt a dán javaslatot követik, amely már régóta terítéken van: Dánia megtartja szuverenitását, de az Egyesült Államok növelheti katonai jelenlétét – összegeztek.

Karoline Leavitt fehér házi szóvivő ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott az Axiosnak:

 „Ha ez az egyezség létrejön, és Trump elnök nagyon reméli, hogy így lesz, akkor az Egyesült Államok nagyon kis költségekkel, örökre elérheti Grönlanddal kapcsolatos összes stratégiai célját. Trump elnök ismét bebizonyítja, hogy ő a legjobb üzletkötő. Amint az érintett felek véglegesítik a részleteket, azokat megfelelően közzé fogják tenni.”

Az Egyesült Államok várhatóan a következő hetekben magas szintű tárgyalásokat kezd Dániával és a grönlandi autonóm kormánnyal a lehetséges megállapodásról – tette hozzá az amerikai lap.

 A NATO-nak is fel kell készülnie, ki kell dolgozni Grönland megerősítésének tervét

A Donald Trumppal kötött, Grönlandra vonatkozó keretmegállapodás megköveteli a NATO-szövetségesektől, hogy fokozzák az Északi-sarkvidék biztonságát– nyilatkozta Mark Rutte NATO-főtitkár csütörtökön a Reutersnek, hozzátéve, hogy ennek még az idén láthatók lesznek az eredményei.

Most a NATO parancsnokainak kell kidolgozniuk a további biztonsági követelmények részleteit – közölte a főtitkár, aki szerint rövid időn belül összeülnek a szövetség legfőbb parancsnokaival ennek érdekében.