Már a nőkre is ki akarják terjeszteni a katonai szolgálatot a németek

„Friedrich Merz német kancellár az alaptörvény módosításával terjesztené ki a nőkre is a kötelező egyéves katonai szolgálatot” – erről ír a Mandiner. A lap szerint Németországban a társadalmi ellenállást figyelmen kívül hagyva fogadták el decemberben azt a törvényt, amely 16 év után ismét lehetővé teszi a sorkatonaság bevezetését.

A német kancellár egy podcastműsorban beszélt arról, hogy ezentúl a nőknek is kötelező lesz az egyéves szolgálat: „ez egy nagyon érdekes téma. De ehhez meg kell változtatnunk az alaptörvényt” – magyarázta Friedrich Merz.

Az alkotmány jelenleg csak a férfiak számára teszi lehetővé a hadkötelezettséget. Friedrich Merz kancellár azon törekvéseit követi, hogy Európa legerősebb hagyományos haderejét hozza létre – írja a Mandiner.

„Mi a CDU-ban úgy döntöttünk, hogy egy mindenki számára kötelező évet szeretnénk. Ez akkor nemcsak katonai szolgálat lenne, hanem civil szolgálat is. Mindenki számára”

– nyomatékosította álláspontját a német kancellár. „Ez tehát nemcsak katonai szolgálat lenne, hanem egy mindenki számára kötelező szociális szolgálati év segélyszervezeteknél, egyházaknál és társadalmi szervezeteknél. De ehhez szükségünk van az alaptörvény megváltoztatására” – fűzte hozzá.

Németországban a társadalmi ellenállást, a 90 német nagyvárosban tartott tüntetéseket figyelmen kívül hagyva fogadták el decemberben az új katonai szolgálati modellt, amely lényegében a sorkatonaság 16 évvel későbbi visszavezetése felé tett első lépésnek tekinthető. A törvény szerint minden 18 éves fiatal – férfi és nő – kérdőívet kap a katonai szolgálatra való hajlandóságáról és alkalmasságáról.

A férfiaknak ezt kötelező kitölteni, a nők számára a részvétel egyelőre önkéntes, a Friedrich Merz által támogatott alaptörvény-módosítás ezen a területen jelentene fontos változást.

Továbbá, ha az önkéntesek száma nem elegendő, a kormány bevezethet egy úgynevezett szükségalapú sorkatonaságot, amely akár sorsolással is kijelölheti a szolgálatra kötelezetteket. Az intézkedés célja a Bundeswehr megerősítése, miután a teljes önkéntes rendszerre való 2011-es átállás óta a hadsereg létszáma jelentősen csökkent, és 2023-ra 181 500 főre esett vissza. A változtatások összhangban állnak Friedrich Merz kancellár céljával, miszerint Németország építse fel Európa legerősebb hagyományos hadseregét a megváltozott biztonsági környezet, különösen az orosz–ukrán háború fényében.

A német parlament 323:272 arányban jóváhagyta az új katonai szolgálati modellt, amely 2026. január 1-jén lépett hatályba. A szabályozás értelmében 2027-től minden 18 éves férfi számára kötelező lesz megjelenni az orvosi alkalmassági vizsgálaton, miközben a katonai szolgálat alapvetően továbbra is önkéntes marad.

A törvény szerint minden 18 éves fiatal – férfi és nő – kérdőívet kap a katonai szolgálatra való hajlandóságáról és alkalmasságáról. A férfiaknak ezt kötelező kitölteni, a nők számára a részvétel önkéntes – közölte az Index.

Ha az önkéntesek száma nem elegendő, a kormány bevezethet egy úgynevezett szükségalapú sorkatonaságot, amely akár sorsolással is kijelölheti a szolgálatra kötelezetteket.

Az intézkedés célja a Bundeswehr megerősítése, miután a teljes önkéntes rendszerre való 2011-es átállás óta a hadsereg létszáma jelentősen csökkent, és 2023-ra 181 500 főre esett vissza. A változtatások összhangban állnak Friedrich Merz kancellár céljával, miszerint Németország építse fel Európa legerősebb hagyományos hadseregét a megváltozott biztonsági környezet, különösen az orosz–ukrán háború fényében.

Németországban több mint 90 városban szerveztek diákmegmozdulásokat a sorkatonaság újbóli bevezetése ellen. A tervezett törvény szerint minden 18 éves német fiút megvizsgálnának, hogy alkalmas-e katonai szolgálatra.

A német tanárok szövetségének vezetője szerint a résztvevőket retorziók érhetik, míg a német diákkonferencia főtitkára hangsúlyozta, hogy a diákoknak alkotmányos joguk van az utcán kifejezni véleményüket.

Az országos tiltakozási napot a német ifjúsági és diákszervezetek péntekre hirdették meg, éppen a törvényjavaslat szavazási napjára időzítve.

A katonai szolgálat újbóli bevezetése ellen több mint 90 német városban szerveztek tüntetést. A Német Tanárok Szövetsége már a demonstráció előtt közölte, hogy retorziókra számíthat az, aki részt vesz az eseményen.

„Aki a kötelező katonai szolgálat újrabevezetése ellen szeretne tiltakozni, azt bármikor megteheti az órákon kívül” – nyilatkozta Stefan Düll, a szövetség elnöke. Hozzátette: aki igazolatlanul hiányzik az órákról és nem hajlandó megbeszélni a helyzetet, akár figyelmeztetéssel is számolhat – írja az Index a Die Weltre hivatkozva.

Düll összességében kritikus az „iskolai sztrájk”– kezdeményezéssel szemben, mert szerinte a felhívások több szempontból is téves benyomást keltenek. „Az iskolai sztrájkok az órákon belül jogilag nem minősülnek sztrájknak, mivel a diákok nem munkavállalók” – pontosította.

A tanárok képviselője szerint az iskola feladata, hogy tárgyilagosan tájékoztassa a diákokat a biztonságpolitikai helyzetről, a jogi alapokról és a társadalmi kontextusról – különös tekintettel az Oroszország által jelentett fenyegetésre. Hangsúlyozta: senkit sem lehet kényszeríteni katonai szolgálatra, az alkotmány garantálja a fegyveres szolgálat megtagadásának jogát.

Ezzel szemben a szövetségi diákkonferencia felszólította az iskolákat, hogy engedjék el a diákokat a tervezett tüntetésekre, és ne büntessék őket azért, mert nyilvánosan képviselik a véleményüket. Amy Kirchhoff főtitkár kiemelte: a saját vélemény kifejezésének joga a demokrácia alapvető eleme.

Tizennyolc év szünet után – újra bevezették Horvátországban a sorkatonaságot, és már ki is küldték az első behívóleveleket.

Az év első napjaiban mintegy 1200 fiatal férfi kapott értesítést arról, hogy kéthónapos kötelező katonai szolgálatra kell bevonulnia. Ők az első generáció 2008 óta, amelynek ismét szembe kell néznie a sorkötelezettséggel – számolt be a Deutsche Welle.

Horvátország földrajzi helyzete különösen érzékennyé teszi az országot az európai biztonsági válságokra. Magyarország az egyetlen állam, amely elválasztja Ukrajnától, ahol immár évek óta háború zajlik.

A horvát kormány számára egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a kevesebb mint 15 ezer fős hivatásos hadsereg önmagában nem jelent elegendő elrettentő erőt egy kiszámíthatatlan biztonsági környezetben,

már a 2024-es parlamenti választások előtt napirendre került a sorkatonaság visszaállítása, elsősorban a középiskolát befejező fiatal férfiak számára.

Horvátország lépése nem elszigetelt jelenség. Több államában napirenden van a sorkatonaság visszaállítása nyugat-balkáni térségben is.

A választók 71 százaléka nem támogatná a kötelező sorkatonai szolgálatot Magyarországon – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából. A kérdés leginkább a Tisza Párt fiatal szavazóit bizonytalaníthatja el, minthogy Magyar Péter és párttársai tagjai a háborús felkészülést támogató Európai Néppárt frakciójának.

Az elmúlt hónapokban már nemcsak elméleti kérdésként merült fel az Európai Unió és több tagállam vezetőiben, hogy felkészítse az európaiakat egy közvetlen katonai konfrontációra Oroszországgal. Nem csupán reális forgatókönyvként számolnak azzal, hogy katonákat küldjenek az orosz-ukrán konfliktusba, hanem különösen a tervezett ukrán EU-csatlakozással egy európai-orosz háború lehetősége is napirendre került. A háborúra készülés legegyértelműbb intézkedése a sorkatonaság visszaállítása, amelyről Lettország már 2023-ban döntött, a horvát kormány 2026 első napjaiban küldte ki katonai behívóit, Németország pedig úgynevezett „szükségalapú sorkatonaságot” vezetett be.

Hazánkban Magyar Péter és párttársai tagjai a háborúpárti Európai Néppárt frakciójának, leendő országgyűlési képviselőjelöltjük, Ruszin-Szendi Romulusz pedig kifejezetten hangsúlyozta, hogy a sorkatonaság csak felfüggesztett intézmény, ezért „ha baj van, mindenkit be kell rántani azonnal”. Ezzel szemben a kormánypártok egyértelműen a háború és a sorkatonaság ellen foglalnak állást.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásban vizsgálta meg a sorkatonaság esetleges visszaállításának társadalmi megítélését Magyarországon. Az eredmény egyértelmű népszerűtlenséget mutat a magyarok körében, hiszen a teljes választókorú népesség több mint 70 százaléka nem támogatná a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését, sőt a kutatás nem talált olyan társadalmi csoportot, ahol ne lenne legalább kétharmados elutasítottsága ennek az intézkedésnek. Ezzel szemben a választók egynegyede egyetértene a sorkatonaság visszaállításával és mindössze két százaléknyian nem tudnak vagy akarnak állást foglalni a kérdésben.

Magyarországon a 18-25 év közöttieket sorozták be és volt olyan időszak, mikor két évet is le kellett szolgálniuk a katonaság kötelékében, Ukrajnában pedig jelenleg a 40 év alattiak a sorozás elsődleges célpontjai, így a sorkatonaság esetleges visszaállítása Magyarországon elsősorban a pályakezdő fiatalokat érintené. Tekintve a Tisza Párt részvételét az Európai Unió háborúpárti politikai közösségében, a kérdés elsősorban Magyar Péter pártjának potenciális fiatal szavazóit bizonytalaníthatja el abban, hogy kormányváltásra voksoljanak a közelgő országgyűlési választáson.