Kritikus a helyzet Kijevben, így élik túl a telet az ukrán főváros magyar lakói

Kritikus a helyzet Kijevben. A háború kitörése előtt az ukrán fővárosban megközelítőleg 250 magyar élt, mára azonban mindössze 50–60 fő maradt a városban, többségük idős ember, akiknek mozgástere és lehetőségei erősen korlátozottak.

Kritikus a helyzet Kijevben, a mindennapi élet kezd ellehetetlenülni

A sorozatos orosz rakétatámadások következtében súlyosan megrongálódott az ukrán energetikai infrastruktúra, a fővárosban pedig tömegek maradtak áram, fűtés és víz nélkül - írja a KISZÓ. A lap a fővárosban élő magyarokat kérdezte mindennapjaikról.

Magyar Árpád István évtizedek óta Kijevben él, ő arról számolt be: a mindennapok teljesen kiszámíthatatlanná váltak. Elmondása szerint az elmúlt hetekben előfordult, hogy már hajnalban, 3:30–4:00 óra körül megszűnt az áramellátás, amely csak késő este, kilenc óra körül tért vissza.

Hangsúlyozta, hogy nincs érvényes lekapcsolási ütemterv, így az emberek nem tudják előre megtervezni a napjaikat. A kimaradások hossza folyamatosan változik: volt, amikor csak néhány órára volt áram, majd tíz–húsz órás sötétség következett.

A legsúlyosabb időszakban napokon át nem működött a központi fűtés, a lakásban a hőmérséklet 10 Celsius-fokra csökkent. Magyar Árpád István elmondta: gyertyákkal próbálták melegen tartani a helyiségeket, több szobában egyszerre égetve azokat, hogy elviselhető maradjon a hideg. Bár a gázellátás megmaradt, az áram hiánya miatt a mosás, a főzés, a vízmelegítés és a háztartási gépek használata szinte lehetetlenné vált.

Varenicja Judit, aki a város peremén él, más, de szintén nehéz tapasztalatokról számolt be. Lakókörnyezetében a fűtés egyelőre működik, mivel nem a balparti városrészen él, ahol a támadások a legsúlyosabb károkat okozták. Az áramellátás azonban náluk is erősen korlátozott.

Elmondása szerint napközben szinte egyáltalán nincs villany, az elektromos áram jellemzően este és éjszaka áll rendelkezésre.

– mondta. Emiatt a mindennapi tevékenységek – főzés, töltés, mosás – éjszakára tolódtak át, ami hosszú távon kimerítő.

Judit hangsúlyozta: a bal parti városrészekben sokkal súlyosabb a helyzet, ott tömegek maradtak fűtés és meleg víz nélkül. A túlélés érdekében – mint mondta – már a háború eleje óta tartalékokat halmoznak fel: ivóvizet, élelmiszert, gyógyszereket. Az üzletek áramszünet idején gyakran bezárnak, a generátorok pedig nem mindig működnek.

A bizonytalanság miatt családja elővigyázatosságból hálózsákokat is beszerzett, arra az esetre, ha a fűtés is megszűnne. „Most még nem volt rájuk szükség, de az embernek fel kell készülnie a legrosszabbra” – fogalmazott.

A kialakult helyzet mára Ukrajna egyik legsúlyosabb belső problémájává vált. Miközben a felek immár több mint egy éve tárgyalnak különböző nemzetközi fórumokon, a háború érdemben nem közeledik a lezáráshoz, az ukrán lakosság pedig közben sokszor embertelen körülmények között kénytelen élni.