Katonai sikerekről beszélnek az ukránok

Az ukrán erők sikeres ellentámadásokat és rohamműveleteket hajtottak végre Ukrajna déli részében, amelyek lehetővé tették a támadó orosz csapatok további előrenyomulásának megakadályozását - közölte Vladiszlav Volosin, az ukrán déli erők szóvivője pénteken egy tévéműsorban.

"Több ellentámadást és rohamműveletet hajtottunk végre a harci érintkezési vonal egyes szakaszain. Elsősorban az úgynevezett szürke zónát csökkentettük: nem engedtük az ellenségnek, hogy támadást indítson és további sikereket érjen el több irányban. Emellett megakadályoztuk, hogy erősítést juttassanak be" - emelte ki a szóvivő. Hozzátette, hogy az ukrán hírszerzés által elfogott közlések szerint több orosz egység elvesztette harci képességét, és jelenleg nem tud támadást indítani.

Az irányított légibombákkal végrehajtott orosz csapásokra áttérve Volosin közölte, hogy szinte minden településre a frontvonal mentén három-öt irányított bombát dobnak naponta. Hozzátette, hogy az orosz erők egyre gyakrabban vetnek be irányított bombákat Zaporizzsja városa ellen. "Ezek a bombák nem egyszerűek, mivel fejlettebbek a repülési és a célzó rendszereik is. A hagyományos irányított bombák nem érik el a megyei központot" - jegyezte meg a szóvivő.

Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alatt álló területein az ukrán erők több célpontra is mértek csapásokat. Zlatopil környékén egy drónirányító pontot, Bohdanyivkánál egy katonai eszközraktárt, valamint Rozivkánál egy szerelőbázist támadtak. Herszon megye megszállt részében pedig egy orosz parancsnoki és megfigyelő pontra mértek csapást, továbbá a Krímben és a luhanszki régióban eltaláltak egy-egy katonai raktárt.

A Poltava megyei ügyészség közölte, hogy orosz dróntámadás következtében károkat szenvedett egy energetikai és üzemanyaggyártó üzem Mirhorod térségében. Személyi sérülés nem történt.

Az odesszai városi tanács a Telegram közösségi oldalon arról tájékoztatott, hogy az éjszakai orosz támadások miatt csaknem 70 ezer háztartás maradt áramellátás nélkül a megyeszékhelyen.

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország az éjjel egy Iszkander-M ballisztikus rakétával és 128 drónnal támadta Ukrajnát, a légvédelem 107 drónt megsemmisített, viszont a rakéta és még 21 csapásmérő drón becsapódott.

Boris Johnson volt brit miniszterelnök szerint nem kell megvárni a tűzszünetet nyugati katonák ukrajnai telepítésével. Johnson elképzelése szerint ezeknek az alakulatoknak nem harci feladatai lennének, ukrajnai telepítésük "jelzésértékű" lenne Vlagyimir Putyin orosz elnök számára.

A volt konzervatív párti brit kormányfővel, aki az ukrajnai háború négy évvel ezelőtti kezdetének idején töltötte be a miniszterelnöki tisztséget, a BBC brit közszolgálati televízió vasárnaponként jelentkező politikai magazinműsora készített interjút a közelgő évforduló alkalmából.

Johnson a főbb részleteiben már szombaton ismertetett interjúban úgy fogalmazott: ha a háború utáni időszakra már megvannak a nyugati katonák ukrajnai telepítésére szóló tervek, "akkor miért ne tehetnénk meg ugyanezt már most?"

A volt brit miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy Keir Starmer jelenlegi munkáspárti brit kormányfő és Emmanuel Macron francia elnök az Ukrajna megsegítésére kész országok koalíciójának januári párizsi találkozóján szándéknyilatkozatot írt alá közös katonai alakulatok ukrajnai telepítéséről békemegállapodás elérése esetére.

Starmer a szándéknyilatkozat aláírása után úgy fogalmazott: a dokumentum megnyitja az utat annak a jogi keretrendszernek a kidolgozása felé, amelynek alapján Nagy-Britannia, Franciaország és más partnerországok fegyveres erői ukrajnai területen biztosíthatják majd az ukrán légteret és Ukrajna felségvizeit, "katonai csomópontokat" alakíthatnak ki Ukrajnában, emellett "védett létesítményeket" építhetnek fegyverek és hadfelszerelések számára.

Keir Starmer részletek nélkül kijelentette azt is, hogy a koalíció résztvevői "kötelező erejű vállalásokat dolgoznak ki" Ukrajna támogatására egy esetleges jövőbeni újabb orosz fegyveres támadás esetére.

A londoni védelmi minisztérium nem sokkal későbbi tájékoztatása szerint a brit alakulat az ukrajnai rendezés biztosítására készen álló országok koalíciója által tervezett új nemzetközi alakulat (Multinational Force for Ukraine, MNFU) részeként tevékenykedne Ukrajnában békemegállapodás esetén.

Boris Johnson - aki 2019 júliusától 2022 szeptemberéig töltötte be a miniszterelnöki tisztséget - a szombaton előzetesen ismertetett BBC-interjúban kijelentette:

ha megvannak a tervek a nyugati katonák ukrajnai telepítésére arra az időszakra, amikor "Putyin kegyeskedik tűzszünetet hirdetni", akkor már most is meg lehetne ezt tenni.

A volt kormányfő szerint ugyanis így jelezni lehetne Oroszországnak, hogy csakis Ukrajna döntésén múlik a szövetségesek fegyveres erőinek telepítése.

Johnson szerint ha ez csak a tűzszüneti megállapodás elérése után történik meg, azzal a nyugati szövetségesek Putyinnak engednék át a kezdeményezés lehetőségét.

Hozzátette: nem lát logikus okot arra, hogy miért ne lehetne már most békés célú, nem harci feladatokkal megbízott katonai alakulatokat Ukrajnába küldeni a szabad, független Ukrajna támogatásának kifejezéseként.

Ez politikai kérdés, amely arról szól, hogy Ukrajna szabad ország vagy sem. "Ha Ukrajna Oroszország csatlósa, akkor Putyin dönt arról, hogy ki léphet be az országba, ha viszont nem az, akkor ez az ukránok döntésén múlik"

- fogalmazott a volt brit miniszterelnök.

Boris Johnson tragédiának nevezte, hogy a Nyugat nem lépett fel Putyinnal szemben, amikor Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet.

Hozzátette: véleménye szerint az orosz elnököt az is felbátorította, hogy a Nyugat nem tett büntetőintézkedéseket, amikor a nemrégiben elűzött egykori szíriai diktátor, Bassár el-Aszad vegyi fegyvereket vetett be a szíriai polgárháborúban.

Johnson szerint valószínűleg szintén bátorítólag hatott Putyinra, amikor az amerikai erők "menekülésszerűen távoztak" Afganisztánból.

A volt konzervatív párti brit kormányfő kijelentette: ha a Nyugat "a vég nélküli maszatolás helyett" a kezdetektől egyértelműen és egyszerűen kifejezésre juttatta volna álláspontját Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban, akkor elkerülhető lett volna az orosz invázió.

"Folyamatosan mondogattuk az ukránoknak, hogy csatlakozhatnak a NATO-hoz és elindulhatnak a Nyugat felé vezető úton, de ezeket az ígéreteket soha nem teljesítettük"

- mondta Boris Johnson a BBC-interjúban.

Hozzátette: megítélése szerint az Ukrajnával kapcsolatos nyugati politika bizonytalansága most is érvényesül, és emiatt Putyin még mindig nem hiszi el, hogy a nyugati szövetségesek mindent felülíró stratégiai célkitűzése a szabad, független, európai Ukrajna, és amíg erről az orosz elnök nincs meggyőződve, "addig nem fog leállni".

Az ukrajnai háború lezárásáról szóló tárgyalások Donyeck megye azon ötödének birtoklása körüli kérdésre szűkültek, amely jelenleg nincs orosz felügyelet alatt - jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter szombaton.

Marco Rubio Münchenben a biztonságpolitikai konferencia helyszínén a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban kifejtette, hogy a terület feladása Ukrajna számára "nyilvánvaló okokból" kemény engedmény lenne mind taktikai, mind politikai nézőpontból.

"Folytatni fogjuk azon módozatok feltárását, amelyek láthatóvá teszik, van-e olyan megoldás erre a kivételes problémára, ami elfogadható Ukrajna számára, és amit Oroszország is elfogad"

- fogalmazott a külügyminiszter.

Marco Rubio megismételte, hogy bár a kudarc sem kizárt, az Egyesült Államok minden megtesz majd annak érdekében, hogy feltárják, tető alá hozható-e megállapodás a háborúban álló két fél között.

Megállapította, hogy az ukrajnai háború nem zárul majd hagyományos értelemben vett vereséggel, ismét rámutatva arra, hogy Oroszország hetente 7-8 ezer katonát veszít, míg Ukrajnában hatalmas az infrastruktúrában esett kár, aminek újjáépítése évekbe telik és dollármilliárdokba kerül majd.

Marco Rubio egyben elismerően beszélt arról a munkáról, amit a béketárgyalások érdekében Steve Witkoff, az amerikai elnök békemissziókért felelős különleges megbízottja végez, Jared Kushner társaságában.

A két diplomata vezeti az amerikai delegációt a kedden folytatódó háromoldalú tárgyaláson, majd azt követően már az Iránnal tervezett közvetlen tárgyalásokra készülnek - jelezte a külügyminiszter.

Marco Rubio azt is kifejtette, hogy az Egyesült Államok Európa túlélésében érdekelt a sok téren szoros összekapcsoltság okán, valamint a transzatlanti szövetség kritikus fontossága miatt is.

Hozzátette, hogy a Müncheni Biztonsági Konferencián elmondott beszédének üzenete hasonló volt ahhoz, amit J. D. Vance alelnök egy évvel korábban ugyanott mondott. Mégpedig az, hogy amikor az Egyesült Államok kritikusan nyilvánul meg Európa részéről elmulasztott vagy éppen meghozott döntések miatt, akkor azt azért teszi, mert törődik Európával.

Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy Washingtonnak nincs kifogása az ellen, hogy a német, a kanadai vagy a brit kormány vezetői Pekingbe látogatnak és ott tárgyalnak. Hozzáfűzte, hogy Donald Trump amerikai elnök tavasszal utazik a kínai fővárosba.

"Azt várjuk el, hogy a nemzetállamok egymással kapcsolatban legyenek, de végső soron azt várjuk, hogy a nemzetállamok a saját nemzeti érdeküknek megfelelően cselekszenek" - fogalmazott az amerikai külügyminiszter a Bloombergnek Münchenben adott interjúban.