Háborús ukrán kiképzők mennek Németországba

Ukrán kiképzőket kap a német hadsereg (Bundeswehr), az erről szóló megállapodást múlt pénteken írta alá a német és az ukrán védelmi tárca – közölte hétfőn a Bundeswehr szóvivője a dpa német hírügynökség megkeresésére.

A Bundeswehr azt igyekszik kihasználni, hogy az ukrán katonák átfogó tapasztalatra tettek szert olyan területeken, mint a drónok leküzdése vagy a korszerű technológiák gyors integrációja.

„Azt tervezik, hogy főként a hadsereg csapatkiképző intézményeiben hasznosítják az ukrán katonák tapasztalatait”

– mondta a szóvivő.

Oroszország fegyverkezésének a nyugati országokra jelentett veszélyéről jelentetett meg közös véleménycikket Carsten Breuer német és Richard Knighton brit vezérkari főnök hétfőn egy brit és egy német lapban.

Véleményük szerint Moszkva egyre inkább nyugat felé helyezi katonai orientációjának súlypontját. Az orosz hadsereget „olyan módon szervezik át, hogy azzal fokozódik a konfliktus kockázata a NATO-tagországokkal” – írta a két vezérkari főnök a Die Welt német és a The Guardian brit lapokban megjelent cikkben.

„Moszkva fegyverkezése, kombinálva azzal a hajlandóságával, hogy háborút folytasson kontinensünkön, ahogy azt fájdalmasan bizonyítja Ukrajna, fokozott kockázatot mutat, amely kollektív figyelemre int bennünket” – tették hozzá.

A szerzők a katonai készültség növelésén felül szorgalmazták az európai védelmi ipar kiterjesztését.

„Ukrajna mutatja, hogy az ipari bázis kulcsfontosságú egy nagyobb háború megvívásához és megnyeréséhez” – fejtették ki.

Hangsúlyozták egyben, hogy szerintük az újrafegyverkezés „nem háborús uszítás, hanem a nemzetek felelősségteljes cselekedete lakosságuk védelme és a béke megőrzése végett”. „Az erő elrettenti az agressziót. A gyengeség vonzza azt” – tették hozzá.

A The Telegraph-on megjelent véleménycikkben arról írnak, hogy az európai vezetők – név szerint Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár – nem voltak hajlandók elfogadni a geopolitikai súlypontok eltolódását, ez pedig csak olyan politikai döntésekhez vezetett, amely Oroszországot tette erősebbé az ukrajnai háborúban. A brit hírportál publicistája szerint az európai politikai elit döntései az első világháborúból levont tanulságokon nyugszanak, amelyek napjainkra érvényüket veszítették, valamint az orosz–ukrán háború harctéri fejleményei is ezt igazolják, a szerző ezt a megközelítést pedig egyenesen téveszmének nevezte.

A Telegraph szerzője szerint a háborúra hivatkozva meghozott többi döntés – az orosz vagyon befagyasztása, a nemzetközi közösségben és sportban tett elszigetelési kísérletek – is ebből a téveszméből kerültek levezetésre. A szerző szerint az orosz–ukrán háború szinte biztosan valamilyen megállapodással végződik, amikor ez megtörténik, akkor sokan próbálják majd Oroszországgal helyreállítani kapcsolataikat, azonban ez sem lehet sikeres, mivel a korábbi status quohoz a szerző szerint már nincs visszatérés. A kollektív Nyugat várható vereségének okát a szerző egy régi történelmi hiba megismétlésében látja:

a Nyugat alábecsüli Oroszországot.

Ezt az állítását pedig több különböző történelmi példával támasztja alá, elmondása szerint nemcsak 1812-ben Napóleon idején nem sikerült Oroszország erejét felismerni, sokan emlegetik fel a 17. századból a lengyel–orosz háborút, amikor a Lengyel-Litván Nagyfejedelemség csapatai eljutottak Moszkváig, azonban azt már nem teszik hozzá, hogy az oroszok végül visszaverték a lengyel és litván csapatokat. 1818-ban a XII. Károly király vezette Svédország is megpróbálta legyőzni Oroszországot, azonban kudarcot vallott, ezt már csak mi tesszük hozzá:

a svéd–orosz háború elvesztése alapozta meg a több mint két évszázados svéd semlegesség megteremtését is, amelynek Stockholm önkezűleg vetett véget 2023-as NATO-csatlakozásával.

A háború 2022-es kezdete óta a szerző szerint hasonló dolog történik, ezzel kapcsolatban pedig felsorolta azokat a lépéseket, amelyek kapcsán a Nyugat abba a hamis illúzióba ringatta magát, hogy legyőzheti Oroszországot:

• A Fitch Ratings 2022-ben azt közölte, hogy Oroszország csődeljárás alatt áll.
• Amerikai nyugalmazott tisztek azt jósolták – úgy, ahogy az első világháború első évében, 1914-ben is történt –, hogy a háború karácsonyra véget ér.
• Megjósolták azt, hogy Oroszországnak elfogy a pénze és a devizatartaléka.
• Az Európai Unió a szerző szerint 19 szankciócsomagot fogadott el Oroszország ellen, minden alkalommal azt állítva, hogy ez megfosztaná Putyint a háború megvívására alkalmas eszközeitől.

Amint az kiderült, a felsorolt intézkedések közül egyik sem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket, sőt, mint írja: Oroszország a háború kezdete óta kinőtte az összes nyugati gazdaságot. Oroszország – ellentétben a nyugati országokkal –, háborús gazdaságra állt át és a keynesiánus – tehát a nagyobb állami beavatkozást szorgalmazó – intézkedéseket vezetett be, valamint függetlenné vált a dolláralapú globális pénzügyi rendszertől, így nincs szüksége amerikai fizetőeszközre harcifegyvereik előállításához – írja a Telegraph publicistája.

Kijelentette:

Ha most valaki anyagi szorítást szenved, az európai országai.

Miután Donald Trump visszavonta Ukrajna támogatását, az európaiak rájöttek, hogy nincs meg a szükséges pénzügyi terük ahhoz, hogy Ukrajna megnyerje a háborút, írták. A Telegraph szerint a Nyugat az orosz gazdaság méretét is rosszul becsülte meg, ez félrevezető képet adott az európaiaknak, amikor megpróbálták összehasonlítani magukat egy olyan gazdasággal, mint Oroszország, amely le vált a dollárról, ezért érdemesebb lenne az orosz gazdaság teljesítményét a Világbank alapján használt mérce, a vásárlóerő-paritás (PPP) alapján elemezni.

Ez az érték pedig azt mutatja: az orosz gazdaság mostanra nagyobb, mint a német gazdaság.

Ebben az is közrejátszott, hogy az előző, demokrata amerikai vezetés alábecsülte Kína, Oroszország és Észak-Korea stratégiai szövetségét, aminek köszönhetően ezek az országok mostanra sikeresen leváltak a dollárról.

Nem lesznek egyértelmű győztesek és vesztesek a szerző szerint.

„Nem lesz olyan nemzetközi bíróság, amely börtönbe zárná Vlagyimir Putyint, és Oroszországot kártérítésre kényszerítené. Nem lesz Versailles”

– írta, utalva ezzel az első világháborút lezáró Párizs környéki diktátumokra.

Ezért a Telegraph publicistája szerint érdemes felkészülni arra, hogy a háború után Oroszország megszerzi a Donyeck-medencét – valamint azokat a további ukrajnai területeket, amelyeket jelenleg is ellenőrzése alatt tart az orosz hadsereg –, a befagyasztott orosz vagyont végül feloldják, a háborús kártérítést pedig el lehet felejteni, az orosz sportolókat pedig nem fogják többé büntetni, valamint a felrobbantott Északi Áramlat tengeralatti gázvezeték megjavítását is kilátásba helyezte.

Amikor a háború véget ér, a nyugati kapcsolatok Oroszországgal fokozatosan normalizálódnak, sőt, ez már most is zajlik a szerző szerint.

A szerző szerint ugyanakkor az oroszok is hibáztak, amikor azt hitték: pénzügyi eszközeik biztonságban vannak Nyugaton és nem gondoltak arra, hogy ezt befagyaszthatják. A háború egyik állandó következménye szerinte az lesz, hogy az orosz politika és gazdaság kelet felé tekint, itt példaként említette a tervezett Szibéria Ereje 2 nevű gázvezetéket, ami ahhoz vezet, hogy Moszkva és Peking kevésbé fognak függeni a Nyugattól.

„Hszi Csin-ping elnök és Putyin stratégiai szövetségesekké váltak. Mindketten kevésbé szeretnének függeni a Nyugattól”

– szögezte le a szerző. A Telegraph szerzője szerint a legnagyobb európai téveszme mind közül az eurocentrikus világnézet, vagyis az elképzelés, miszerint Európa a világ középpontjában áll. „A megbeszélések során jelenik meg, ahol Keir Starmer, Friedrich Merz és Emmanuel Macron összegyűlnek, hogy egymással megvitassák az ukrajnai békefolyamatot, amikor a valódi diplomáciai lépés egy másik kontinensen történik.”

„A téveszme nem csupán mentális állapot. Ez a hanyatlás jele”

– zárta elemzését a Telegraph publicistája.