Az ukrán hadsereg közlése szerint a déli fronton ismét sikerült területet szerezniük. Tájékoztatásuk alapján a Zaporizzsja megyében található Koszivceve immár teljes mértékben az ukrán erők irányítása alá került.

Ukrán ellentámadás indult Zaporizzsjában Forrás: AFP

A tájékoztatást az Ukrán Fegyveres Erők 33. különálló rohamezrede adta ki, és videókat is közzétettek a zaporizzsjai műveletről. A felvételeken az látható, hogy a katonák a terület átfésülését végzik, miután az orosz alakulatokat kiszorították – számolt be róla a ZN forrásaira hivatkozva az Origo.

*Az Ukrán Fegyveres Erők 33. különálló rohamezrede videókat is közzétett a zaporizzsjai műveletről Fotó: AFP*

Az alakulat közlése alapján a falu Huljajpole közelében található, és az akció után az ukrán hadsereg vette át az ellenőrzést.

Ezen a frontszakaszon a katonák szabotázsellenes, felderítő, valamint csapásmérő műveleteket folytatnak.

A 33. rohamezred felvételén az látszik, hogy az ukrán katonák épületről épületre haladva zárják le a területet, és közben visszaszorítják az orosz erőket. Az akció végére a település egésze az ukrán hadsereg irányítása alá került, írja a PRM.

A The New York Times arról írt, hogy Moszkva a következő hetekben vagy hónapokban megpróbálhatja befejezni három stratégiai jelentőségű város elfoglalását.

Miközben az ukrán fél újabb sikerekről ad hírt, a nemzetközi sajtó arra figyelmeztet, hogy a front több pontján komoly orosz nyomás várható.

Zaporizzsja: élet-halál harc a hideggel

Korábban beszámoltunk arról is, hogy február 10-én késő este orosz dróntámadás érte az ukrajnai Zaporizzsját, amelynek következtében több mint 11 ezer háztartás maradt áram nélkül a városban. A dermesztő hideg miatt fagyoskodnak az emberek.

Az Európai Parlament szerdán sürgősségi eljárásban elfogadta azt a jogszabálycsomagot, amely 90 milliárd euró összegű uniós hitel biztosítását teszi lehetővé Ukrajna számára a 2026-2027-es időszakra.

A csomag célja, hogy az erre az időszakra becsült ukrán finanszírozási szükségletek mintegy kétharmadát fedezze.

A képviselők három jogszabályról szavaztak: az úgynevezett Ukrajna-támogatási hitelről szóló javaslat 458 igen, 140 nem és 44 tartózkodás mellett kapott szabad utat; az Ukrajna-eszköz módosítását 473 igen, 140 nem és 32 tartózkodás mellett fogadták el, míg a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret (MFF) módosítását 490 igen, 130 nem és 32 tartózkodás mellett hagyták jóvá.

A 90 milliárd eurós csomagból 30 milliárd eurót makroszintű pénzügyi támogatásra, illetve költségvetési segítségnyújtásra fordítanak az EU Ukrajna-eszközén keresztül.

A fennmaradó 60 milliárd eurót Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére és katonai felszerelések beszerzésére különítik el, biztosítva a kritikus védelmi termékek időben történő elérhetőségét – elsősorban ukrán, uniós, illetve az Európai Gazdasági Térség (EGT) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) védelmi iparából. Amennyiben egyes eszközök e forrásokból sürgős szállítással nem állnak rendelkezésre, célzott eltérések alkalmazhatók más országokból történő beszerzésre.

A pénzügyi segítségnyújtás Ukrajna finanszírozási szükségleteihez igazodik, amelyeket az ukrán kormány által kidolgozott és az Európai Bizottság által értékelt finanszírozási stratégia határoz meg. A stratégiát a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.

A támogatás szigorú feltételekhez kötött: Ukrajnának folytatnia kell a demokratikus kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok – köztük a kisebbségi jogok – védelmére irányuló reformokat, valamint az korrupcióellenes intézkedéseket és a demokratikus intézmények megerősítését.

A hitelt közös uniós hitelfelvétellel finanszírozzák a tőkepiacokon, amelyet az uniós hosszú távú költségvetés mozgástere garantál.

Az adósságszolgálat költségeit az EU éves költségvetései fedezik: az Európai Bizottság becslése szerint ez 2027-ben mintegy 1 milliárd eurót, 2028-tól pedig évente körülbelül 3 milliárd eurót tesz ki. A hitel tőkerészének visszafizetéséért Ukrajna lesz felelős, amint háborús jóvátételt kap Oroszországtól.

A támogatási hitelről az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács tavaly decemberi brüsszeli ülésén állapodott meg, az Európai Bizottság pedig idén januárban terjesztette elő a javaslatot. Mivel Csehország, Magyarország és Szlovákia nem csatlakozott a kezdeményezéshez, az elfogadás megerősített együttműködés keretében történt, amely lehetővé teszi az egyhangúság hiányában is az együttműködni kívánó tagállamok számára az előrelépést.

A csomag hatálybalépéséhez a tanács hivatalos jóváhagyása is szükséges. Ezt követően az Európai Bizottság a tervek szerint 2026 második negyedévének elején folyósíthatja az első részletet.

Orbán Viktor levadászásáról beszél egy Zelenszkij által kitüntetett ukrán tiszt

A Magyar Nemzet beszámolója szerint nyílt fenyegetés érkezett Ukrajnából. Egy friss felvétel tanúsága szerint Jevhen Karasz, az ukrán hadsereg őrnagya, és a lap által neonácinak nevezett C14-csoport vezetője – akit korábban Volodimir Zelenszkij elnök is kitüntetett – katonai invázióval fenyegette meg Magyarországot.

Karasz a felvételen elmondta, hogy nem csak Oroszország az ellenségük. Ukrajna ellenségnek tekinti mindazon országokat, akik ellenségesen viselkednek velük szemben most, vagy akár a jövőben. Szerinte „nem Oroszország a legnagyobb probléma, mert az a jelenlegi formájában meg fog szűnni létezni”, és véleménye szerint valószínűleg muszlimmá fog válni.

Ezt követően felteszi a kérdést: „Mit fog Orbán csinálni? Ez a kis csahos?” A videóban elhangzik, hogy „most egyetlen 128-as dandár két perc alatt odaérhetne, ha Orbán hirtelen azt mondaná: KGB-ügynök vagyok, nézzétek, usánkában vagyok”. Karasz mondanivalóját azzal zárja, hogy „az ukrán nemzetbiztonság nem kelet, nem nyugat, nem dél irányában dől el. Számukra az ukrán nemzetbiztonság egyet jelent Ukrajna érdekeinek védelmével. Mindegy, hogy öt vagy tíz év múlva, de készen állnak majd a kihívásokra”.

Moszkva továbbra is érvényesnek tekinti az ukrajnai rendezésről az orosz és az amerikai elnök alaszkai találkozóján elért megegyezést – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz parlament alsóházában szerdán elmondott beszédében.

Lavrov szerint nehéz nagyobb szégyent elképzelni az ENSZ számára, mint azt, hogy António Guterres, a világszervezet főtitkára, „eltagadta” a Donyec-medence, „Novorosszija” és Krím önrendelkezési jogát. Leszögezte, hogy Moszkva továbbra is kiáll az említett régiók jogaiért, hogy önállóan döntsenek sorsukról, egységben Oroszországgal. A miniszter kijelentette, hogy Oroszország okult a Nyugattal az ENSZ-ben való együttműködés tapasztalataiból, és nem hisz annak elemi tisztességében.

Ismételten kifejezte Oroszország háláját Észak-Koreának azért a „szövetségesi segítségért”, amelyet a kurszki régió felszabadításához nyújtott, és méltatta az Egyesült Arab Emírségek Ukrajnával kapcsolatos közvetítői erőfeszítéseit.

„Az orosz tárgyalók azon dolgoznak, hogy az ország nyugati határainak biztonsága, az oroszok és az orosz nyelvű emberek jogai megbízhatóan biztosítva legyenek, és a kijevi rezsim és támogatói által jelentett fenyegetések megszűnjenek”

– hangoztatta.

Leszögezte, hogy a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről megkötött Új START szerződésben rögzített korlátozásokra vonatkozó orosz moratórium addig marad érvényben, amíg az Egyesült Államok sem lépi túl őket. Elmondta, hogy Putyin kezdeményezése a korlátozásoknak a szerződés lejárta után egy évig történő önkéntes betartásáról „hivatalos válasz nélkül maradt az amerikai fél részéről”.

Moszkva és Washington kapcsolatáról szólva hangot adott véleményének, miszerint Oroszországot a Trump-kormányzat „potenciális partnernek, ha úgy tetszik, bizonyos mértékben útitársnak” tekinti. Mint fogalmazott, Moszkva egyelőre nem észlel semmiféle gyakorlati eredményt a Washingtonnal való együttműködés kilátásairól folyó párbeszédben. Elmondta: Oroszország arra számít, hogy az Egyesült Államokkal folytatott párbeszéd „valami jelentős dologhoz fog elvezetni”, egyebek között gazdasági projektek területén.

Az orosz diplomácia vezetője úgy látja, hogy „Európa felocsúdott, és jelzéseket próbál küldeni” Oroszországnak. Kifejtette, hogy az európai vezetők, ha már meggondolták magukat, fordulhatnak Oroszországhoz, és Moszkva meg fogja vizsgálja ezeket a felkéréseket, de, mint nyilatkozott, „a részünkről nem lesznek célzások, kezdeményezések”. Elmondta, hogy Oroszország „nyomon követi” azokat a jelzéseket, amelyeket az európai országok küldenek az amerikai irányváltás után.

„Európa teljesen hiteltelenné tette magát a szemünkben” – hangoztatta.

A kőolajellátás helyzetét taglalva rámutatott, hogy az Egyesült Államok ragaszkodik a „Monroe-doktrínához”, amit az is alátámaszt, hogy Oroszországot, Kínát és Iránt eltiltotta attól, hogy „bármilyen, kőolajtermeléssel és -értékesítéssel kapcsolatos tevékenységben részt vegyen” a venezuelai szénhidrogén-szektorban. Rámutatott: az amerikai elnökön kívül senki sem jelentette be, hogy India nem fog olajat vásárolni. Azt mondta, Moszkvának nincs oka feltételezni, hogy az orosz-indiai megállapodások „bármilyen kockázatnak lennének kitéve”.

A nemzetközi szervezetek témakörére kitérve azt mondta, hogy Moszkva jelenleg dolgozik álláspontja kialakításán a Béketanáccsal kapcsolatban. Majd azzal vádolta meg az ENSZ-főtitkárt, hogy nyíltan a Nyugat irányvonalát követi a világszervezetben, „túllépi hatáskörét”. Kilátásba helyezte, hogy Guterres „elfogultságát” Moszkva figyelembe fogja venni az új főtitkár megválasztásakor. Túlzásnak nevezte, hogy az EU további helyeket kapjon az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Megfogadta, hogy Oroszország „a bonyolult versenyben meg fogja védi törvényes jogait a kialakulóban lévő multipoláris világrendben”.

Meglátása értelmében a nemzetközi kapcsolatok új korszakba léptek, amely gyors és mélyreható változásokkal jár, és amely „hosszú évekig, sőt évtizedekig” is eltarthat.

Úgy vélekedett, hogy a méltányosabb és fenntarthatóbb multipoláris rendszer kialakulásának fő tendenciája „együtt fog járni a régi, Nyugaton koncentrált volt vezetők küzdelmével a fejlődés új, erősödő központjaival, amelyek a világ többségét képviselik”. „Ez a küzdelem egyre nagyobb lendületet vesz, és gyakorlatilag minden földrajzi övezetet érint” – mondta.

Bírálta a nyugati országokat, amelyek szerinte eddig nem tudtak megszabadulni „gyarmattartói” és – mint mondta – „rabszolgatartói nagyzási rögeszméjüktől”. Franciaország szerinte terroristákra és ukrán fegyveresekre támaszkodva próbálja megdönteni a számára nem tetsző kormányokat az afrikai kontinensen, a német kormányt pedig „elragadják a revansista fantáziák”

Elmondta, hogy az amerikaiakkal folytatott tárgyalások során az orosz fél arra inti őket, hogy „ne támadják meg a világ olyan részeit, amelyek távol vannak az Egyesült Államoktól, és semmilyen módon nem befolyásolják az USA biztonságát”. Megismételte, hogy Oroszország „senkit sem fenyeget”, ellentétben azokkal, akik elfogadhatónak tartják, hogy az erősebb jogán rákényszerítsék az akaratukat másokra.

Grönlandról szólva kijelentette, hogy a sziget hovatartozása közvetlenül nem érinti Moszkvát, a kérdést Koppenhágának és Washingtonnak magának kell megoldania, figyelembe véve az őslakos lakosság véleményét, „amellyel Koppenhága hosszú évek és évtizedek során meglehetősen kegyetlenül, mondhatni, másodrendű emberekként bánt”. Jelezte, hogy Grönland militarizálása esetén Oroszország „megfelelő ellenintézkedéseket fog hozni, egyebek között technikai jellegűeket”.

Mindeközben az Európai Parlament sürgősségi eljárásban elfogadta a 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot, amely a 2026–2027-es időszakban segítené Ukrajna finanszírozását. A keretből 30 milliárd euró költségvetési támogatásra, 60 milliárd euró pedig védelmi célokra jut.

Ellentámadással próbálkoznak az ukránok