
Véget értek az ukrán–orosz–amerikai tárgyalások Abu-Dzabiban
Történt-e előrelépés?
Befejeződtek Abu-Dzabiban az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői közötti, pénteken kezdődött tárgyalások a csaknem négy éve tartó ukrajnai háború lezárásáról – számoltak be nyugati, orosz és ukrán híradások szombaton.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a megbeszélések lezárulta után a Telegramon azt közölte, hogy a háromoldalú találkozón a háború befejezésének paramétereit vitatták meg. A katonai vezetők emellett meghatározták a további találkozók során tárgyalandó kérdéseket. Zelenszkij hozzátette, hogy az ukrán tárgyalóküldöttség már beszámolt neki az eredményekről. „Sok mindent sikerült megbeszélni, és fontos, hogy
a tárgyalások konstruktívak voltak”
– emelte ki.
Az ukrán elnök hangsúlyozta: a felek „tisztában vannak az amerikai ellenőrzés és felügyelet szükségességével a háború lezárásának folyamatában, valamint a valódi biztonság garantálásában”. Kiemelte, hogy az amerikai oldal felvetette a háború befejezési paramétereinek jóváhagyására szolgáló lehetséges formátumokat és a szükséges biztonsági feltételeket.
„A találkozók eredményeként a felek megállapodtak abban, hogy jelenteni fognak saját fővárosukban a tárgyalások minden egyes aspektusáról, és egyeztetik a további lépéseket a vezetőkkel” – írta bejegyzésében Zelenszkij. Hozzátette: „ha készen állunk a továbblépésre – és Ukrajna készen áll –
sor kerülhet a további találkozókra, akár már a jövő héten”.
Zelenszkij emellett kifejezte háláját az Egyesült Arab Emírségeknek, és személyesen az államfőnek, a legfőbb emírnek a közvetítésért és a további találkozók fogadására való készségért.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
Közölte, hogy a Kreml nem tartja célszerűnek az általa a területi rendezés alapjának tekintett „anchorage-i formula” tartalmának nyilvánosságra hozatalát. „Természetesen nem akarunk nyilvánosan belemenni a tárgyalt rendelkezések részleteibe. Ezért nem mondhatom el, és nem is fogom elmondani, hogy pontosan milyen formula értendő az anchorage-i alatt. Ezt nem tartjuk célszerűnek” – mondta.
Hozzátette, hogy Oroszországot az orosz–amerikai–ukrán háromoldalú biztonsági csoport első, pénteken Abu-Dzabiban tartandó tárgyalásán kizárólag katonák képviselik.
Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója korábban annyit mondott el, hogy a delegáció vezetője Igor Kosztyukov tengernagy, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöksége hírszerző főcsoportfőnökségének parancsnoka, és hogy a küldöttség eligazítást kapott Vlagyimir Putyin elnöktől a péntekre virradó éjjel a Kremlben az amerikai féllel folytatott tárgyalás után. Washingtont a megbeszélésen Steven Witkoff elnöki különmegbízott, Jared Kushner üzletember és Josh Gruenbaum, a Fehér Ház vezető tanácsadója képviselte.
Peszkov szerint a háromoldalú csoport abu-dzabi találkozójának pontos időpontját a delegációk érkezésének megfelelően határozzák meg. Közölte, hogy a tárgyalásokat pénteken, és ha szükséges, szombaton fogják megtartani.
A szóvivő azt mondta, hogy Kirill Dmitrijev orosz és Steven Witkoff amerikai elnöki különmegbízott az orosz–amerikai kétoldalú gazdasági munkacsoport társvezetőjének minőségében pénteken vagy szombaton találkozik majd Abu-Dzabiban.
Az Egyesült Államokban az előző kormányzat alatt befagyasztott orosz kintlevőségek összegéről Peszkov annyit árult el, hogy az valamivel kevesebb, mint 5 milliárd dollár. Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint ezeket az eszközöket fel lehet használni a harcok során kárt szenvedett területek helyreállítására. „Ebben az összefüggésben most egy dolgot mondhatok: a Donyec-medencében található területek valóban jelentős károkat szenvedtek a harcok során” – fogalmazott Dmitrij Peszkov.
Az orosz hadsereg újabb ukrajnai települést foglalt el szombaton, és az elmúlt éjszaka 137 ukrán drónt megsemmisített az orosz védelmi minisztérium szombat délelőtti összegzése szerint.
A minisztérium Telegramon közzétett közleménye szerint erőik elfoglalták Sztaricja falut, amely Ukrajna második legnagyobb városától, Harkivtól mintegy 43 kilométerre északkeletre található.
Az ukrán hatóságok egyelőre nem kommentálták az orosz bejelentést. Pénteken a Sztaricjától mintegy 8 kilométerre északnyugatra található
Sziminovka elfoglalását jelentette be az orosz hadsereg.
Az orosz védelmi minisztérium beszámolója szerint a légvédelem az amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetők négy rakétáját és 137 drónt lőtt le.
Az orosz minisztérium adatai szerint a háború kezdete óta egyebek között 670 ukrán repülőgépet, 283 helikoptert, 110 949 drónt, 646 légvédelmi rakétarendszert, 27 292 tankot és egyéb páncélozott harcjárművet, továbbá 52 675 különleges katonai járművet semmisítettek meg.
Az Európai Bizottság csütörtök este mutatta be a tagállamok vezetőinek Ukrajna újjáépítésének finanszírozásáról szóló tervét, amit a Politico pénteken közölt. A dokumentum szerint Brüsszel kifizetné a helyreállításhoz szükséges 800 milliárd dollár nagyobbik részét, mi több, minden eddig felmerült határidőnél korábban venné fel Kijevet az Európai Unióba, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban tudja ezeket a helyreállítási pénzeket célba juttatni. Mindennek minimum egy tűszünet lenne az előfeltétele, miközben az orosz hadsereg továbbra is erőteljesen nyomul előre az ukrajnai frontszakaszokon.
Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság 18 oldalas tervezete
A 18 oldalas dokumentum egy 10 éves tervet vázol fel Ukrajna fellendülésének garantálására, gyorsított úton az EU-tagság felé, valamint a következő évtized végéig elérendő célokat is, ami azt jelenti: a finanszírozási stratégia 2040-ig tart.
A jóléti terv nehezen fog külső befektetéseket vonzani, főleg, ha a konfliktus folytatódik, figyelmeztet a világ legnagyobb alapkezelője, a BlackRock, amely úgymond pro bono, vagyis önként és ingyen ad tanácsot az újjáépítési tervről (a BlackRock németországi irodájának felügyelőbizottsági elnöke volt egykor Friedrich Merz német kancellár, de, a Tisza Párt gazdasági vezetője, Kapitány István is kapcsolódott korábbi munkahelyével az alapkezelőhöz).
Súlyos teher az adófizetőkön
Bár a tervezet igyekszik a magánbefektetők jelenlétét hangsúlyozni, világosan kiderül, hogy mivel a magánbefektetések beindítására jelentős EU-s és tagállami támogatásokra lesz szükség,
elsősorban az adófizetőkre nehezedne a legnagyobb teher, főleg úgy, hogy Ukrajna szűk két éven belüli tagfelvételével intézményesülne és állandósulna Kijev uniós költségvetésből való támogatása.
A tervezetből kiderül az is, hogy a bizottság 100 milliárd eurót adna vissza nem térítendő támogatásként Ukrajnának az európai adófizetők pénzéből. Brüsszel egyben minél nagyobb részvételre
buzdítja a tagállamokat is.
Ukrán importdömping
A pénzügyi források jelentős növelése mellett a másik kiemelten fontos eleme, hogy Brüsszel 2028-tól már tagállamként számol Ukrajnával, miközben Kijev messze áll ettől a demokratikus, jogállamisági, és korrupcióellenes standardok alapján. Ennél, ha lehet, még súlyosabb az, hogy
még a EU-csatlakozás előtt gyorsított ütemben integrálnák Ukrajnát az EU közös piacába,
egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodással, ami gyakorlatilag tagállami jogokkal ruházná fel Ukrajnát, vagyis az ukrán importáruk egyenlően versenyeznének az európai termékekkel, ellehetetlenítve az európai és magyar gazdákat.
Privatizált Ukrajna
A Politico aláhúzza: a finanszírozási tervnek előfeltétele az a 20 pontos béketerv, amelynek alapján az Egyesült Államok próbál közvetíteni Kijev és Moszkva között. A kiszivárgott dokumentum feltételezi, hogy a tűzszünetet vagy a békét szavatoló biztonsági garanciák már fennállnak.
Végezetül: a tervezetből kiolvasható, hogy
célja Ukrajna privatizációja és a külföldi nagytőkének való kiszolgáltatása.
Vagyis a több mint háromezer ukrán vállalat jelentős részét privatizálnák, és olyan külföldi befektetőknek adnák át, mint a világ legnagyobb magántőke-alapkezelői, mint például a már említett Blackrock. Ezek az alapkezelők vennék át az ellenőrzést az energiaszektor, a nyersanyagok kitermelése, a mezőgazdaság és a védelmi ipar felett.







