POLITIK
Rezsicsökkentés: Magyarországon a legalacsonyabb az áram ára Európában, a németek csak irigykedhetnek
Magyarországon 2025-ben a villamosenergia egységnyi ára 10,4 eurócentbe került, míg Németországban a fogyasztók közel négyszer ennyit, 38,4 eurócentet fizettek érte . Ezért fontos a rezsicsökkentés.
Az Eurostat elemzése szerint Magyarországon volt 2025-ben a legalacsonyabb az egységnyi áramár az EU-ban, 10,4 eurócentet fizettek érte a lakossági fogyasztók kilowattóránként. Ehhez a Berliner Zeitung magyarázatul hozzáteszi: egy olyan országban, amely új atomerőműveket épít, és továbbra is orosz vezetékes gázt importál a Török Áramlaton keresztül.
Rezsicsökkentés nélkül nálunk is brutálisan nőttek volna az áramárak
Az európai áramárak az elmúlt években jelentősen ingadoztak - áll a jelentésben. 2025-ben az EU-ban a magánháztartások átlagosan 28,7 eurocentet fizettek kilowattóránként, ami körülbelül 38%-kal több, mint tíz évvel ezelőtt (20,8 eurócent/kWh).
Az áramárak különösen meredeken emelkedtek 10 év alatt
- Csehországban (+130,4%),
- Lengyelországban (+77,8%),
- Észtországban (+76,9%) .
Csak néhány országban maradt stabil az áramár hosszútávon. Portugália (+4,8%) és Málta (-1,6%) majdnem ugyanazon a szinten van, mint 2015-ben – az energiaválság alatti jelentős ingadozások ellenére. Az egyetlen igazi enyhülést a 10 éves időszak alatt Magyarország tapasztalta, ahol a háztartások most 8%-kal kevesebbet fizetnek az áramért, mint egy évtizeddel ezelőtt.
Ebben a három országban volt a legdrágább az áram
| Hely | ország | áramár |
|---|---|---|
| 1. | Németország | 38,4 ct/kWh |
| 2. | Belgium | 35,7 ct/kWh |
| 3. | Dánia | 34,9 ct/kWh |
Ebben a három országban volt a legolcsóbb az áram
| Hely | ország | áramár |
|---|---|---|
| 1. | Magyarország | 10,4 ct/kWh |
| 2. | Málta | 12,4 ct/kWh |
| 3. | Bulgária | 13,0 ct/kWh |
Magyarországon vásárlóerő-paritáson számolva a második legalacsonyabb árat fizette a lakosság az áramért az EU-ban
Az európai áramárak érdemi összehasonlításához a kilowattóránkénti ár önmagában nem elegendő, az számít, hogy mennyire befolyásolja a rendelkezésre álló jövedelmet. Az Eurostat erre a célra a vásárlóerő-egységet (PPS) használja, amely egy fiktív összehasonlító pénznem, és figyelembe veszi az országok árszintjét és gazdasági teljesítményét. Ez feltárja, hogy hol a legdrágább az áram a vásárlóerőhöz képest.
Az EU-s országok közül a jövedelmekhez viszonyítva Csehországban (39,16 PPS/100kWh), Lengyelországban (34,96 6 PPS/100kWh) és Olaszországban (34,44 PPS/100kWh) volt a legdrágább az áram.
Ezzel szemben a fogyasztók pénztárcáját Máltán (13,68 PPS/100kWh), Magyarországon (15,01 PPS/100kWh) és Finnországban (18,70 PPS/100kWh) terhelte meg a legkevésbé az áramszámla.
A fentiekből az következik, hogy a rezsicsökkentés megvédte a magyar családokat attól, hogy a keresetükhöz képest aránytalanul sokban kerüljön számukra az energia. Magyar Péter korábban úgy fogalmazott: „A rezsicsökkentés is egy humbug, ma a magyar emberek átlagosan többet fizetnek az energiáért, mint az európai átlag, mert csak egy bizonyos szintig van ugye a rezsicsökkentés.” 2025 júniusában a Tisza Párt megszavazta az Európai Parlament Tisztaipar-megállapodásról szóló határozatát. Ebben a tervben azt követelik, hogy Magyarország állítsa le az Oroszországból érkező energiaszállítást, ami gyakorlatilag a legnagyobb földgáz- és kőolajvezetéken történő szállítás felfüggesztését jelenti. Ha ez megvalósul, számítások szerint átlagosan évi félmillió forinttal növelné meg egy magyar család energiaszámláját.
Ripost hírek
