Tisza Párt: Migráció, ukrajnai háború és a rezsicsökkentés

A Magyar Nemzet gyűjtése szerint az elmúlt évek európai parlamenti szavazásai alapján a Tisza Párt képviselői több, Magyarország szempontjából kiemelten fontos kérdésben a hazai érdekekkel szemben foglaltak állást, vagy éppen nem vettek részt a döntésekben. A lap azt írja, hogy a migráció, az ukrajnai háború, az energiaellátás és a rezsicsökkentés ügyeiben rendre olyan voksolások születtek, amelyek Brüsszel irányvonalát erősítették.

Az Európai Unióban zajló döntéshozatal számos olyan kérdést érint, amely közvetlen hatással van Magyarország jövőjére. Ezekben az ügyekben a Tisza Párt európai parlamenti képviselői az elmúlt időszakban többször is a hazai érdekekkel ellentétesen szavaztak, vagy távol maradtak a voksolástól, ezzel gyakorlatilag másokra bízva a döntést – írja a Magyar Nemzet.

A lap szerint migráció, Ukrajna támogatása, a háborús politika, az energiaellátás és a gazdák helyzete mind szerepeltek ezek között a témák között. Különösen beszédes, hogy Magyar Péter több kulcsfontosságú szavazáson nem volt jelen – olvasható a cikkben.

2024 októberében a Tisza Párt képviselői támogatták azt a kezdeményezést, amely az illegális migrációt ösztönző uniós migrációs paktum mielőbbi hatálybalépését sürgette.

Egy évvel később, 2025 márciusában Magyar Péter neve előterjesztőként szerepelt az Európai Parlament egyik legkeményebb háború- és Ukrajna-párti indítványán. Bár végül levetette a nevét a dokumentumról, a párt képviselői nem vettek részt a szavazáson.

2025 áprilisában a tiszás EP-képviselők egyértelműen kiálltak a háborús politika mellett: támogatták Ukrajna európai uniós csatlakozását, a migrációs paktumot, valamint a liberális aktivistacsoportok megnövelt uniós finanszírozását. Júniusban megszavazták a Tisztaipar-megállapodásról szóló határozatot is, amely Magyarországtól az Oroszországból érkező energiaszállítás leállítását követeli.

A háborúval összefüggő állásfoglalások sora 2025 decemberében folytatódott, amikor a Tisza Párt képviselői amellett érveltek, hogy Ukrajna és ukrán katonai vállalatok uniós forrásokból vásároljanak és fejlesszenek védelmi eszközöket. Eközben már korábban, 2024 novemberében megszavazták a rezsicsökkentés megszüntetésére irányuló indítványt, majd 2025 májusában támogatták az ingyenes vízhasználat eltörlését is.

A párt képviselői nemcsak szakpolitikai kérdésekben, hanem személyi ügyekben is egyértelműen állást foglaltak:

2025 júliusában és októberében két alkalommal is kiálltak Ursula von der Leyen mellett az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványok során.

A Tisza Párt európai parlamenti képviselőinek tevékenysége nem merül ki a felszólalásokban. A szavazásokon ugyanakkor gyakran óvatosabb stratégiát követnek: az érzékeny belpolitikai témákban sok esetben nem szavaznak. Ennek eredményeként 14 háborúpárti indítványnál döntöttek úgy, hogy tartózkodnak a voksolástól, így másokra hagyva olyan kérdések eldöntését, amelyek hosszú távon is befolyásolják Magyarország sorsát. Több esetben azonban szavazataikkal is alátámasztották, hogy számukra az Európai Néppárt és a brüsszeli elit érdekei előrébb valók, mint a magyar emberek képviselete. Ezek azok az ügyek, amelyek világosan kirajzolják a Tisza Párt brüsszeli politikájának irányát – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

• A Tisza Párt képviselői 2024 októberében arra voksoltak, hogy minél gyorsabban lépjen hatályba az illegális migrációt ösztönző uniós migrációs paktum.
• 2025 márciusában Magyar Péter neve előterjesztőként szerepelt az Európai Parlament eddigi egyik legsúlyosabb háború- és ukránpárti indítványán. A Tisza elnöke végül levetette nevét a dokumentumról, képviselői pedig nem szavaztak.
• A tiszás EP-képviselők 2025 áprilisában kiálltak a háborús politika, az ukrán EU-tagság, a migrációs paktum, illetve a liberális aktivistacsoportok megnövelt finanszírozása mellett.
• 2025 júniusában a Tisza megszavazta a Tisztaipar-megállapodásról szóló határozatot, ami azt követeli, hogy Magyarország állítsa le az Oroszországból érkező energiaszállítást.
• 2025 decemberében a kiálltak amellett, hogy Ukrajna és ukrán katonai vállalatok uniós forrásokból vásároljanak és fejlesszenek védelmi eszközöket.
• A Tisza Párt képviselői 2024 novemberében megszavazták a rezsicsökkentés megszüntetésére irányuló indítványt.
• 2025 májusában a Tisza Párt képviselői támogatták az ingyenes vízhasználat eltörlését.
• A tiszások 2025 júliusában és októberében két szavazáson is kiálltak Ursula von der Leyen mellett az ellene kezdeményezett bizalmatlansági indítványokon.

A Tisza Párt európai parlamenti képviselői nemcsak a felszólalásaikban dolgoznak Magyarország ellen, hanem szavazásokon is – ugyanakkor ott sokkal óvatosabbak. Azokban a témákban, amelyeket belpolitikai szempontból kényesnek tekintenek, jellemzően nem nyomnak gombot. A tiszás képviselők 14 háborúpárti indítvány esetében döntöttek például úgy, hogy nem szavaznak – ezzel brüsszeli gazdáikra bízva olyan döntéseket, amelyek Magyarország jövőjét is hosszú távon befolyásolják. Ugyanakkor több esetben voksaikkal is bizonyították, hogy az Európai Néppárt és a brüsszeli elit érdekei fontosabbak számukra a magyar emberek képviseleténél. Ezeket az eseteket mutatjuk most be.

Sürgették a migrációs paktumot

A Tisza Párt képviselői 2024 októberében a 2025-ös uniós költségvetés szavazásán arra voksoltak, hogy minél gyorsabban lépjen hatályba az unió polgárai és több kormány által is elhibázottnak tartott, illegális migrációt ösztönző uniós migrációs paktum. Támogatták azt a javaslatot, hogy az EU tízmilliárd forinttal nagyobb összeget fordítson az unióba érkezett migránsok közvetlen ellátására. A Tisza Párt képviselői – a távol lévő Magyar Péter kivételével – mind megszavazták az indítványt.

Magyar Péter az előterjesztő. Vagy mégsem?

2025 márciusában Magyar Péter neve előterjesztőként szerepelt az Európai Parlament eddigi egyik legsúlyosabb háború- és ukránpárti indítványán, az európai védelem jövőjéről szóló fehér könyvön. A Tisza elnöke szót kért a plenáris ülésen, majd a tőle megszokott stílusban számonkérte Roberta Metsola elnököt és a néppárti vezetést. Magyar Péter végül levetette nevét az indítványról, az ülést követően pedig – csak hogy még abszurdabbá tegye a már egyébként is elképesztő történetet – kijelentette, hogy a Fidesz képviselői hamisították a nevét az irományra. – Az EUrologus parlamenti forrásai szerint ez az eset rendkívüli furcsa, sőt évtizedes tapasztalattal rendelkező munkatársak szerint ilyen még soha nem történt – értékelt akkor a HVG. A plenáris ülés keretében az indítványról történő szavazás során a Tisza EP-képviselői – nem meglepő módon – nem szavaztak.

Kőkemény kiállás

A tiszás EP-képviselők 2025 áprilisában kiálltak a háborús politika, az ukrán EU-tagság, a migrációs paktum, illetve a liberális aktivistacsoportok megnövelt finanszírozása mellett. A 2026-os költségvetésről szóló határozat keretében a néppárti-liberális nagykoalíció még nagyobb összegekkel akarja támogatni Ukrajnát, azon belül is növelné a katonai kiadásokat. A szövegből az is egyértelműen kiderül, hogy elő akarják mozdítani Ukrajna mielőbbi, akár már 2030 előtti EU-tagságát. A határozat kitér a bevándorlás ügyére is és sürgeti a migrációs paktum mielőbbi végrehajtását. Ez utóbbi az Európába érkező bevándorlók kötelező szétosztását jelenti, és súlyos büntetés azok számára, akik nem hajlandók ebben részt venni. Ennek a migrációs paktumnak a végrehajtása szerepel Manfred Weberék, tehát az Európai Néppárt 2025-ös munkatervében is. Az Európai Néppárt egyébként külön módosító indítványt is szentelt ennek a kérdésnek, amelyet a Tisza képviselői is megszavaztak. A 2026-os költségvetésről szóló határozat mindezek mellett kitér a politikai aktivistacsoportok támogatásának ügyére is: a brüsszeli nagykoalíció még nagyobb összegekkel támogatná a liberális aktivistacsoportokat és a USAID felfüggesztése miatt kieső forrásaikat is átvállalná. A Tisza Párt képviselői Magyar Péter kivételével, aki nem volt jelen, mind megszavazták az indítványt.

Évi félmillióval növelnék a magyar családok számláját

2025 júniusában a Tisza Párt megszavazta az Európai Parlament Tisztaipar-megállapodásról szóló határozatát. Ebben a tervben azt követelik, hogy Magyarország állítsa le az Oroszországból érkező energiaszállítást, ami gyakorlatilag a legnagyobb földgáz- és kőolajvezetéken történő szállítás felfüggesztését jelenti. Ha ez megvalósul, számítások szerint átlagosan évi félmillió forinttal növelné meg egy magyar család energiaszámláját. Kulja András és Tarr Zoltán kivételével a Tisza Párt minden jelen lévő képviselője megszavazta az állásfoglalást.

Hitet tettek a háború finanszírozása mellett

2025 decemberében kiálltak amellett, hogy Ukrajna és ukrán katonai vállalatok uniós forrásokból, így a magyar polgárok által befizetett pénzből vásároljanak és fejlesszenek védelmi eszközöket. A ReArm Europe nevű védelmiipari beruházási csomag megszavazásával a tiszások hitet tettek Ukrajna és a háború finanszírozása mellett. A javaslat értelmében Ukrajna hozzáférést kapna egyes, eddig kizárólag uniós országok számára nyitott pénzügyi eszközhöz, többek között az Európai Védelmi Alaphoz. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy ukrán vállalatok uniós költségvetési forrásból, így a magyar emberek által befizetett pénzből is fejleszthetnének és tesztelhetnének fegyvereket. Ez egy veszélyes, háborúpárti kezdeményezés, ami Ukrajnát európai szintű védelmi jogosultságokhoz juttatná. Kulja András és Tarr Zoltán kivételével a Tisza Párt minden jelen lévő képviselője megszavazta az állásfoglalást, sőt Lakos Eszter ezt a javaslatcsomagot már novemberben, az ITRE szakbizottságban is megszavazta.

Szavaztak a rezsicsökkentés elleni is

A Tisza Párt képviselői 2024 novemberében a rezsicsökkentés megszüntetésére irányuló indítványt is megszavazták. Az Európai Parlament a COP 29 klímaváltozási konferenciával kapcsolatban elfogadott állásfoglalása a lakossági energiaár-támogatások – mint például a magyar rezsicsökkentés – kivezetését sürgeti. Az Európai Parlament által elfogadott állásfoglalás felszólítja az uniós országokat a szén, a kőolaj és a földgáz használatának mihamarabbi leállítására. Mindemellett az indítvány túl magasnak minősítette az olyan lakossági energiaár-támogatásokat, mint amilyen a magyar rezsicsökkentés, így azok felszámolását követeli. A Tisza Párt minden képviselője, Magyar Pétert is beleértve, megszavazta a határozatot. Sőt, Lakos Eszter már az Európai Parlament Ipar, kutatás- és energiaügyi (ITRE) szakbizottságában is támogatta ezt a dokumentumot.

A rezsicsökkentés kapcsán megjegyzendő, hogy nem ez az első eset, amikor tiszás képviselők a magyar emberek érdekei ellen léptek fel. Gerzsenyi Gabriella egyenesen kijelentette, hogy szerinte ebben a formában nem támogatható a rezsicsökkentés. A képviselőnő korábban az Európai Bizottságnál dolgozott, ahol – mint fogalmazott – „hivatalos jelentésben leírtuk azt, hogy ebben a formában nem támogatható ez a rendszer”, és szerintük „az segítené a lakosság érdekét és helyzetét”, ha megtakarításra ösztönöznék az embereket. Gerzsenyi szerint a rendszer „jelenlegi formájában nem ösztönzi az embereket a megtakarításra, mert ha úgyis olcsó, akkor miért foglalkoznának vele, hogy mennyit fogyasztanak”.

Az ingyenes vízhasználat sem tetszett nekik

2025 májusában a Tisza Párt képviselői az ingyenes vízhasználat eltörlését is megszavazták. A brüsszeli vízstratégia szerint a gazdáknak is fizetniük kell a vízhasználatért. Az Európai Parlament még májusban fogadott el egy jelentést, amely hosszú távú vízstratégiát sürget az Európai Unióban. A dokumentum lényege, hogy a vízfelhasználás költségeit mindenki, így a mezőgazdasági szereplők is viseljék arányosan. A tiszás képviselők a szöveg egy külön pontját is támogatták, amely kifejezetten arra szólítja fel a tagállamokat, hogy vezessenek be olyan vízdíjakat, amelyek a szolgáltatás teljes költségét megtérítik. A jelentés kimondja, hogy minden vízfelhasználónak „valóban és arányosan” hozzá kell járulnia a vízszolgáltatás költségeihez. Mindez egyértelműen szembemegy a kormány azon döntésével, hogy továbbra is ingyenes maradjon az öntözéshez használt víz a gazdák számára. A jelentést a Tisza Párt minden képviselője megszavazta.

Von der Leyen is számíthatott a Tiszára

2025 júliusában, majd 2025 októberében két szavazáson is kiálltak a tiszások Ursula von der Leyen bizottsági elnök mellett az ellene kezdeményezett bizalmatlansági indítványokon. Júliusban Tarr Zoltán és Dávid Dóra – a néppárti utasításnak megfelelően – leszavazták az indítványt, míg a többiek nem nyomtak gombot. Októberben Dávid Dóra, Gerzsenyi Gabriella, Kulja András és Lakos Eszter mind a Patrióta, mind a baloldal kezdeményezte bizalmatlansági indítványok szavazásán Ursula von der Leyent és háborúpárti politikáját támogatta.