POLITIK
Semmibe vették Oroszország érdekeit?
„Az ukrajnai válság a közvetlen következménye annak, hogy semmibe vették Oroszország érdekeit, és kockázatokat hoztak létre Moszkva biztonságának szempontjából” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Moszkvában azon a rendezvényen, amelyen új moszkvai nagykövetek megbízóleveleit vette át.
Az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban adott interjút a Reuters hírügynökségnek Donald Trump amerikai elnök, aki arról beszélt: Vlagyimir Putyin kész megállapodást kötni a háború lezárásáról, Ukrajna kevésbé. „Azt hiszem, (Putyin) kész megállapodást kötni. Úgy gondolom, Ukrajna kevésbé kész erre” – állította Trump, hozzátéve, hogy Volodimir Zelenszkij elnök hátráltatja a folyamatot.
„Rá kell vennünk Zelenszkij elnököt, hogy beleegyezzen”
– fogalmazott.
Vlagyimir Putyin szerint abból kell kiindulni, hogy a biztonságnak valóban átfogónak, azaz egyenlőnek és oszthatatlannak kell lennie. Mint fogalmazott, a biztonság nem biztosítható csak egyesek számára, mások biztonságának rovására. „Ez az elv szerepel a nemzetközi jog alapvető dokumentumaiban. Ennek az alapvető, létfontosságú elvnek a figyelmen kívül hagyása soha nem vezetett semmi jóra és nem is fog vezetni.”
„Ezt jól példázza az Ukrajna körüli válság, amely a közvetlen következménye annak, hogy éveken át figyelmen kívül hagyták Oroszország jogos érdekeit, és célzottan törekedtek biztonságunk veszélyeztetésére, a NATO-blokknak az orosz határokhoz való közelítésére”
– hangoztatta az orosz vezető. Megerősítette, hogy Oroszország folytatja céljainak elérését Ukrajnában. Azt is hangoztatta, hogy Oroszország támogatja az ENSZ központi szerepének megerősítését a világ ügyeiben. Putyin csütörtökön 34 újonnan érkezett külföldi nagykövet hitelesítő okmányait vette át a moszkvai Kremlben.
Továbbra is erőteljesen és kitartóan támogatni kell Ukrajnát - hangoztatta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön a brüsszeli bizottság tagjainak Cipruson tett látogatásán, amelynek célja az, hogy az uniós végrehajtó testület megvitassa az együttműködést az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ebben a félévben ellátó Ciprussal.
"Az első pontom a biztonság és a védelem. Tavaly európai szinten több előrelépést értünk el a védelem terén, mint az elmúlt évtizedekben. Bemutattuk a fehér könyvet és a 2030-as készenléti ütemtervet. Tavaly lehetővé tettük a tagállamok számára, hogy akár 800 milliárd eurót mozgósítsanak a védelemre" - mondta a bizottsági elnök a találkozó előtt tartott sajtótájékoztatón.
"Biztonsági és védelmi munkánkhoz szorosan kapcsolódik Ukrajna. A béketárgyalások folynak. Ugyanakkor Oroszország folytatja brutális bombázásait. Most van itt az ideje, hogy továbbra is erőteljesen és kitartóan támogassuk Ukrajnát. Így Ukrajna erős pozícióba kerülhet a harctéren és a tárgyalóasztalnál egyaránt"
- emelte ki von der Leyen, hozzátéve, hogy a ciprusi elnökségnek kulcsszerepe lesz majd abban, hogy az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament gyorsan megállapodjon a kijevi vezetésnek szánt 90 milliárd eurós hitelről.
A bizottsági elnök azt mondta, hogy az Egyesült Államokkal és más partnerekkel együtt dolgoznak az ukrajnai rendezést szolgáló jövőbeli megállapodás jóléti pillérén.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna európai uniós csatlakozása központi szerepet játszik ebben mondván, hogy az európai integráció tapasztalataik szerint hatalmas lendületet ad a gazdasági növekedésnek.
"Tehát a csatlakozás önmagában is kulcsfontosságú biztonsági garancia, de egyben a jövőbeli növekedés és gazdasági virágzás elengedhetetlen motorja is. A jelenlegi szükségletek hatalmasak. De eredményeink is lenyűgözőek" - fejtegette.
Utalt arra, hogy az EU a háború kitörése óta 193 milliárd eurót költött Ukrajnára.
"Második pontom a versenyképesebb Európa érdekében végzett munkánk. Mert csak akkor biztosíthatjuk függetlenségünket, ha gazdaságilag erősek vagyunk" - húzta alá.
Kiemelte, hogy az EU nagyban profitál a kereskedelmi egyezményeiből.
"Szombaton Paraguayban történelmet fogunk írni. Huszonöt év tárgyalás után aláírjuk az EU-Mercosur partnerségi megállapodást. Ezzel a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete jön létre. De törekvéseink ennél tovább mutatnak. Keményen dolgozunk azon, hogy elnökségük alatt a hónap végén lezárjuk az Indiával folytatott tárgyalásokat. Hasonlóan számos más partnerrel is, így például Ausztráliával, az Egyesült Arab Emírségekkel és Malajziával" - tette hozzá.
"A harmadik pontom a migrációval kapcsolatos közös munkánk. Együtt kell működnünk a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásában. A következő 6 hónap döntő fontosságú lesz. Örülök, hogy számíthatunk Ciprus tapasztalatára" - mondta.
Úgy értékelte, hogy az utóbbi években az illegális bevándorlás tekintetében Európa általános helyzete jelentősen javult.
"Ez jól látható Cipruson, ahol az illegális bevándorlók száma tavaly 62 százalékkal csökkent 2024-hez képest. Ez megerősíti az általános tendenciát. Az EU-ban az illegális határátlépések száma 2024-ben 37 százalékkal csökkent. Ehhez még hozzájön a tavalyi 26 százalékos csökkenés. Folytassuk ezt a munkát, és összpontosítsunk a csempészhálózatok felszámolására" - hangoztatta Ursula von der Leyen.
Brüsszel beterjesztette a 90 milliárd eurós közös hitelfelvételt Ukrajna és a háború finanszírozására. Az Európai Bizottság jogalkotási javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy 2026-2027-ben is biztosított legyen Ukrajna folyamatos pénzügyi támogatása - közölte szerdán a brüsszeli testület.
A csomag részeként a bizottság 90 milliárd eurós támogatási hitel létrehozását javasolja Ukrajna számára. A testület több rendeletet is módosítana, hogy a hitel fedezete az uniós költségvetés úgynevezett "mozgástere" terhére legyen biztosítható.
Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke a brüsszeli sajtótájékoztatón emlékeztetett:
az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács tavaly decemberben állapodott meg arról, hogy a következő két évben 90 milliárd euróval támogatja Ukrajna költségvetési és katonai szükségleteit, megerősítve ezzel az Európai Unió elkötelezettségét az ország támogatása mellett az Oroszország által indított háborúban. A támogatásban az uniós tagállamok közül 24 vesz részt.
A tervek szerint a hitel két részből áll majd: mintegy 60 milliárd eurót katonai célokra, 30 milliárd eurót pedig általános költségvetési támogatásként bocsátanának Ukrajna rendelkezésére. A források célja az ország védelmi képességeinek erősítése, az állam működőképességének és az alapvető közszolgáltatások fenntartásának biztosítása, valamint Ukrajna ellenállóképességének növelése és közeledése az európai védelmiipari bázishoz.
A bizottság jelezte: az unió fenntartja magának a jogot, hogy a területén befagyasztott orosz vagyoneszközöket a hitel visszafizetésére használja fel, az uniós és a nemzetközi joggal összhangban.
A javaslatokat az Európai Parlament és a tanács elé terjesztették. A bizottság hangsúlyozta: ahhoz, hogy 2026 második negyedévétől megindulhasson a kifizetés, a jogszabályokat mielőbb el kell fogadni.
Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos felhívta a figyelmet:
a támogatást - a korábbi uniós programokhoz hasonlóan - szigorú feltételrendszer kíséri, amely a jogállamiság erősítését és a korrupció elleni fellépést is magában foglalja. Mint mondta, az ukrán reformok végrehajtása nehézkes, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a mechanizmus hatékonyan működik még háborús körülmények között is.
Hozzátette: a támogatási hitel az eddigi eredményekre építve tovább készíti fel az országot az uniós tagságra, miközben kellő rugalmasságot biztosít az esetleges rendkívüli költségvetési igények kezelésére. Megfogalmazása szerint a mostani döntés hozzájárul ahhoz, hogy - az EU hosszú távú célját szem előtt tartva - biztonságos, prosperáló és az európai közösségbe integrálódó Ukrajna jöhessen létre
Ripost hírek
