A hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak törni az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán az ukrajnai háborúban - közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium.

A tárca szerint a Harkiv megyei Kupjanszknál az orosz hadsereg megakadályozott három, a városba való betörést célzó ukrán támadási kísérletet Blahodativka és Nyedcsvolodivka település felől.

A hadijelentés szerint mintegy 1350 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több, katonai célokra használt energetikai létesítményt, valamint üzemanyag-, lőszer-, anyagi-műszaki raktárakat, 14 páncélozott harcjárművet, egy amerikai Paladin 155 milliméteres önjáró löveget, továbbá 371 repülőgép típusú drónt.

Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök, aki szerdán az Észak csapatcsoportosításnál tartott szemlét, közölte, hogy az orosz fél az elmúlt egy hónap alatt több mint 700 négyzetkilométernyi területet foglalt el és ezzel az eddigi legmagasabb támadási sebességet érte el.

Hozzátette, hogy a határ menti "biztonsági sáv" létrehozása keretében az orosz erők összesen mintegy 950 négyzetkilométert és 32 települést vettek ellenőrzésük alá: 14-et a harkivi, 18-at pedig a szumi régióban. A legnagyobb közülük Vovcsanszk város.

"Az Oroszoroszországi Föderáció elnöke feladatként adta adott a jövő évre, hogy folytassák a biztonsági övezet bővítését annak érdekében, hogy biztosítsák Belgorod és Kurszk megye lakosainak békés életét"

- hangoztatta Gerszimov.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz hadsereg 127 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen szerdára virradóra, a támadóeszközök közel 80 százalékát megsemmisítette a légvédelem, azonban sokan megsebesültek, és infrastrukturális és energetikai objektumokban keletkeztek károk - közölték katonai és helyhatósági források jelentései alapján ukrán hírügynökségek és hírportálok.

Az előzetes adatok szerint a légvédelem 101 drónt lelőtt, illetve rádióelektronikai eszközök bevetésével eredeti pályájukról eltérített. Tizenegy helyszínen húsz drón célba talált - jelentette szerdán a légierő parancsnokságának Telegram-csatornája. A fennmaradó öt drón sorsáról nem szól a közlemény.

December 31-én a hajnali órákban az orosz hadsereg harci drónokkal támadta Odesszát, hat ember, közöttük egy hét hónapos csecsemő megsebesült, lakóépületek és infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg

- közölte Szerhij Liszak, a városi katonai közigazgatás vezetőjének Telegram-bejegyzése nyomán az Unian hírügynökség.

Két kerületben többszintes épületeket ért találat, az egyikben lakások borultak lángba. Néhány városrészben szünetel az áramszolgáltatás, több infrastrukturális létesítményben tartanak a helyreállítási munkálatok, emiatt "egyes lakosok átmenetileg víz- és hőellátás nélkül maradtak" - fűzte hozzá a városvezető.

Két civil megsebesült az éjszakai dróntámadásban a Kijevtől 80 kilométerre délre fekvő Bila Cerkva városában - tette közzé Mikola Kalasnyik megyei katonai kormányzó jelentését idézve az Interfax-Ukrajina hírügynökség. Két többszintes lakóházban komoly károk keletkeztek.

Az orosz elnök novgorodi rezidenciája elleni ukrán támadás nyomán Moszkva keményebb tárgyalási pozíciót vesz fel Kijevvel szemben - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában.

"Ezeknek a rezsim által végrehajtott lépéseknek a diplomáciai következményei az Oroszországi Föderáció tárgyalási pozíciójának megkeményedésében fognak megnyilvánulni" - mondta az orosz államfő sajtótitkára, de részletekbe nem bocsátkozott.

Peszkov azt hangoztatta, hogy a rezidencia elleni dróntámadás nemcsak személyesen Putyin, hanem Donald Trump ellen is irányult, mert így akarták megsemmisíteni az amerikai elnöknek az ukrajnai konfliktus békés rendezésére irányuló erőfeszítéseit.

"Az ilyen provokációk, az ilyen állami terrorcselekmények nem képesek megingatni a két elnök közötti bizalmi párbeszédet"

- hangoztatta, hozzátéve, hogy az orosz hadsereg "tudja miként, mivel és mikor kell válaszolni" az elnöki rezidencia ellen megkísérelt csapásra.

"Oroszország nem száll ki a tárgyalási folyamatból, és természetesen folytatni fogja a tárgyalási folyamatot és a párbeszédet - elsősorban az amerikaiakkal" - tette hozzá.

"Látjuk, hogy maga (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) is megpróbálja ezt letagadni, és sok nyugati tömegtájékoztatási eszköz, a kijevi rezsimnek alájátszva, elkezdte terjeszteni azt a témát, hogy ez nem történt meg. De ez egy teljesen őrült állítás" - fogalmazott a szóvivő.

Hangsúlyozta, hogy Putyin tartózkodási helye a jelenlegi körülmények között "nem képezheti nyilvános megvitatás tárgyát".

Andrej Marocsko katonai szakértő a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az elnöki rezidencia elleni dróntámadást a NATO-országok geolokációs és műholdas rendszerének segítségével koordinálták, és a Nyugat "egyértelműen részt vett" az akcióban.

"Úgy gondolom, hogy itt Nagy-Britannia és az úgynevezett koalíció keze van a dologban, akik megadták a célpont koordinátáit, és beprogramozták a repülési feladatát ezeknek a drónoknak. De ezeknek a drónoknak az alkatrészeit is a Nyugat szállítja" - mondta.

Marocsko szerint célzott támadás történt, és az incidens "semmiképp sem nevezhető tévedésnek".

Elsőként Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette hétfőn, hogy Kijev december 29-én éjjel 91 drónnal támadta az orosz elnök novgorodi állami rezidenciáját.

Mint mondta, az összes csapásmérő eszközt megsemmisítették. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója közölte, hogy Putyin a Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetés során felhívta az amerikai elnök figyelmét a floridai Mar-a-Lagóban tartott amerikai-ukrán tárgyalások után "szinte azonnal" végrehajtott ukrán támadásra, és kilátásba helyezte, hogy az nem marad "komoly válasz nélkül".

Az orosz államfő azt is közölte amerikai hivatali partnerével, hogy felül fogják vizsgálni Oroszország álláspontját az ukrajnai konfliktus rendezésére irányuló tárgyalásokon.

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap folytatott telefonbeszélgetése során egyetértettek abban, hogy a harcok végleges leállítása érdekében Kijevnek politikai döntést kell hoznia a Donyec-medencéről - közölte Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója.

Usakov elmondta, hogy a beszélgetés során, amely egy és egy negyedórán át tartott és amelyet az amerikai fél kezdeményezett, Trump több kérdést is meg akart beszélni Putyinnal a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tervezett találkozása előtt.

Usakov szerint az orosz elnök érveket sorakoztatott fel annak alapvető fontosságáról, hogy a felek továbbra is az Anchorage-ben és a kétoldalú kapcsolatfelvételek során elért megegyezésekre támaszkodjanak.

A moszkvai tájékoztatás értelmében Trump elmondta, meggyőződött róla, hogy Oroszország politikai-diplomáciai megoldásra törekszik.

Putyin egyetértett amerikai hivatali partnerének arra vonatkozó javaslatával, hogy a rendezés ügyében folytatott munkát vigyék tovább két, erre a célra létrehozandó - biztonsági és gazdasági kérdésekkel foglalkozó - munkacsoport keretében.

A két vezető megállapodott abban, hogy Trump és Zelenszkij találkozója után ismét tárgyalni fog. A felek Usakov szerint egyetértettek abban, hogy a harcok végleges leállítása érdekében Kijevnek politikai döntést kell hoznia a Donyec-medencéről.

"Ezek (a harci cselekmények) végleges lezárásához elsősorban természetesen Kijevnek kell meghoznia egy bátor, felelősségteljes politikai döntést, amely összhangban áll az orosz-amerikai csatornán elvégzett munkával. Ezt a Donyec-medencét érintő döntést, figyelembe véve a frontokon kialakult helyzetet, az ukrán rezsimnek nem lenne értelme halogatni" - hangoztatta az orosz elnök tanácsadója.

"Az orosz és az amerikai elnökök összességében hasonló véleményen vannak arról, hogy az ukránok és az európaiak által javasolt ideiglenes tűzszünet a népszavazás előkészítése vagy más ürügyek alatt csak a konfliktus elhúzódásához vezet, és a harcok kiújulásával járhat"

- tette hozzá.

Putyin decemberben a Kremlben fogadta Steve Witkoffot, az amerikai elnök különmegbízottját és Jared Kushnert, Trump vejét. A felek megvitatták a békefolyamat lényegét, de akkor nem sikerült kompromisszumos megoldást találniuk.

A Putyin és Trump közötti mostani telefonbeszélgetés az első ilyen kapcsolatfelvétel volt október 16., és összességében a kilencedik az év eleje óta.

Öt frontszakaszon törtek előre az oroszok