POLITIK
Szélsőbaloldali szervezet volt a tettes.
A tervezettnél egy nappal hamarabb, szerda délelőtt helyreállt az áramszolgáltatás Berlin délnyugati kerületeiben, ahol szombat hajnal óta 45 500 háztartásban és 2200 ipari létesítményben volt áramszünet, amely miatt leállt a mobiltelefon- és a fűtésszolgáltatás, a vasúti közlekedés pedig akadozott.
Kai Wegner, Berlin polgármestere elmondta, hogy a szolgáltatás visszakapcsolását délelőtt 11 órakor kezdték meg, a fogyasztókat fokozatosan kapcsolják vissza a rendszerbe.
Az akció elkövetését – amit Berlin szociáldemokrata belügyi szenátora, Iris Sprangera „baloldali terrorizmusnak” nevezett – a Vulkán nevű szélsőbaloldali aktivista csoport vállalta magára. Noha a Vulkán az erről szóló levelében azt hangsúlyozta, hogy „csak a hatalmon lévők energiaszolgáltatását akarta elvágni”, és az akció célja nem az áramszünet volt, hanem a fosszilis energiára épülő ipar elleni támadás volt, a polgármester úgy vélte, hogy az elkövetők „tudatosan vállalták, hogy kárt okoznak embereknek”.
A többnapos áramszünetre, továbbá a német hírszerzés egy korábbi, a szélsőbaloldali aktivisták jelentette kockázatot említő állásfoglalására hivatkozva több helyi politikus is olyan infrastrukturális beruházásokat követelt, amelyekkel véleményük szerint meg lehetne védeni a lakosságot a hasonló szabotázsakciók megismétlődésétől.
A Vulkán csoport már 2024-ben is elkövetett egy hasonló akciót amikor elismerte, hogy egy villanyoszlopot támadott meg a berlini Tesla gyár közelében; a szombati gyújtogatása miatt kialakult áramszünet pedig a leghosszabbnak bizonyult Berlinben a második világháború óta.
Kedden este is mintegy 25 ezer háztartásban és 1220 ipari létesítményben szünetelt az áramszolgáltatás Berlin délnyugati részén, miután a rendőrség szerint feltehetően szélsőbaloldali aktivisták felgyújtottak egy kábelhidat a Berlintől délre lévő Teltow-csatornánál a napokon.
A tűz következtében szombat hajnalra 45 500 háztartásban és 2200 ipari létesítményben ment el az áram. A berlini áramhálózatot működtető vállalat csütörtök délutánra ígérte a szolgáltatás teljes helyreállítását.
A támadás ügyében kezdetben a berlini főügyészség indított vizsgálatot,
kedden pedig az ügyet a terrorcselekmények ügyében is illetékes Szövetségi Ügyészség (Bundesanwaltschaft) vette át.
A legfőbb német bűnüldöző hatóság szerint fennáll az ország alkotmányos rendje elleni szabotázs, a terrorszervezeti tagság, a gyújtogatás és közüzem működése megzavarásának gyanúja.
„Baloldali terroristáknak” nevezték az elkövetőket
Elkövetőként az úgynevezett Vulkán-csoport, egy baloldali szélsőséges szervezet jelentkezett levélben, amely „Elvágni a hatalmon lévők energiaszolgáltatását” címet viselte. A feltételezett elkövetőek üzenetükben hangsúlyozták, hogy akciójuk célja nem az áramszünetek, hanem a fosszilisenergia-ipar.
A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal szerint a Vulkán-csoport 2011 óta követ el gyújtogatásokat főként Berlin és a német fővárost övező Brandenburg tartományokban gyújtogatásokat fontos infrastrukturális létesítmények ellen. A csoportot a szélsőbaloldali szervezetek erőszakorientált, anarchista részéhez számítják.
A csoport üzeneteiben változó neveket használt, amelyek olyan izlandi vulkánokra utalnak, mint például a Grimsvötn, Katla vagy az Ok. A háttérben valószínűleg az Eyjafjallajökull vulkán kitörése áll, amely 2010-ben hetekig zavarta a légi közlekedést Európában. A csoport által elkövetett támadások pontos száma nem ismert.
A hatóságokhoz érkezett, és baloldali szélsőségeseknek tulajdonított „beismerő levelet” keddi sajtótájékoztatóján hitelesnek nevezte Berlin város belügyi szenátora, a szociáldemokrata Iris Spranger, aki – akárcsak korábban a kereszténydemokrata főpolgármester, Kai Wegener – „baloldali terrorizmusról” beszélt.
A szenátor szerint a tettesek tudatosan vállalták, hogy kárt okoznak embereknek.
A német iparvállalatok szövetsége (BDI) az eset kapcsán a kulcsfontosságú infrastrukturális létesítmények fokozottabb védelmét szorgalmazta. Az energiaellátás, a logisztika és a kommunikáció terén már hosszú ideje tapasztalni hibrid fenyegetéseket és célzott támadásokat, amelyek gazdaságunk gerincét érintik – mondta kedden Holger Lösch, a BDI helyettes vezetője, aki szerint a politikusok nem érzik, hogy milyen sürgős szükség lenne megfelelő választ adni ezekre az egyre erősödő fenyegetésekre.
Olyan biztonsági rendszerre lenne szükség, amely az állam és a kulcsfontosságú infrastukturális létesítmények üzemeltetőinek stabil partnerségén alapul, és amelyben integráltan követik figyelemmel a digitális és a fizikai kockázati tényezőket. Továbbá a hibrid támadások egyre gyakoribbá válása miatt Lösch szerint felül kellene vizsgálni a transzparenciával kapcsolatos kötelezettségeket is.
A transzparencia nem vezethet oda, hogy támadási felületek nyíljanak, és a sebezhető pontok láthatóvá váljanak a potenciális támadók számára. Nem szabad engedni, hogy a biztonság szempontjából fontos adatok nyilvánosan hozzáférhetők legyenek, és rossz kezekbe kerüljenek – mondta a BDI szakembere.
A rendőrség tájékoztatása szerint az áramszünetet az idézte elő, hogy feltehetően szélsőbaloldali aktivisták felgyújtottak egy kábelhidat a Berlintől délre lévő Teltow-csatornánál. A tűz következtében szombat hajnalra 45 500 háztartásban és 2200 ipari létesítményben ment el az áram. A berlini áramhálózatot működtető vállalat csütörtök délutánra ígérte a szolgáltatás teljes helyreállítását.
A támadás ügyében a berlini ügyészség indított vizsgálatot, elkövetőként az úgynevezett Vulkán-csoport, egy baloldali szélsőséges szervezet jelentkezett.
A német iparvállalatok szövetsége (BDI) az eset kapcsán a kulcsfontosságú infrastukturális létesítmények fokozottabb védelmét szorgalmazta.
Ripost hírek
