Miért jelent meg a Blackrock három embere Magyar Péter körül?

Sorra érkeznek a nemzetközi pénzügyi körök képviselői Magyar Péter mellé, a pártelnök legutóbb Kapitány Istvánnak és Orbán Anitának a csatlakozását jelentette be. Kapitány Istvánban, Orbán Anitában és a korábban érkezett Kármán Andrásban közös, hogy kapcsolódnak a BlackRockhoz. Az amerikai vagyonkezelő elképesztő globális hatalomra tett szert az évek során. A stratégiai iparágakat valósággal megszállták, a legnagyobb fegyvergyártók mögött mind ők állnak. Ezek az óriásvállalatok készítik az Ukrajnába küldött fegyvereket, így a mögöttük álló vagyonkezelőknek, így a BlackRocknak pénzügyi érdekük a háború folytatása. A BlackRock a politikában is terjeszkedik, számos politikus áll a befolyásuk alatt. A legismertebb példa Friedrich Merz német kancellár, aki a BlackRock egyik vezetője volt, de Emmanuel Macron francia elnököt is rengeteg vád éri miattuk. Úgy tűnik, a BlackRock meg akarja szerezni a Magyarország feletti ellenőrzést, hogy az országot beléptethesse a háborúba. Ennek elérésére a Tisza Pártot használják, ezért jelentek meg Magyar Péter mellett az embereik-írta az Ellenpont.

A választáshoz közeledve sorban tűnnek fel és kerülnek vezető pozícióba Magyar Péter körül a nemzetközi pénzvilág emberei.

A pártelnök a napokban mutatta be új igazolását, a Shell korábbi alelnökét, Kapitány Istvánt, akit egyúttal pártja gazdaságfejlesztési és energetikai vezetőjévé is kinevezett.1 Az üzletemberről egyébként elsőként írtunk a magyar sajtóban, bemutatva globalista hátországát.2

Az Erste Lakástakarékpénztár Zrt. eddigi elnöke, Kármán András még a nyáron csatlakozott a Tiszához, ahol azonnal a párt költségvetési és adópolitikai szakértője lett.3 De Magyar Péter felvette a kapcsolatot Orbán Anitával, a Vodafone Global közkapcsolati vezetőjével, a Globsec elnökségi tagjával is, akit a hétvégén külügyi vezetőként mutatott be.4

Közös a Tisza környékén megjelenő tanácsadókban és korábbi munkahelyeikben, hogy részei a nagy globalista körforgásnak.

Egész pontosan mindannyian kötődnek a világ legnagyobb vagyonkezelő cégeihez, elsősorban a BlackRockhoz. A sajtóban már több kapcsolódási pont is előkerült..5 Schiffer András, az LMP korábbi elnöke pedig egyenesen úgy fogalmazott a furcsa folyamatok kapcsán, hogy "Magyar Péter BlackRock-gyarmatot akar berendezni itthon."6

Éppen ezért érdemes megnézni, mi lehet a célja a pénzügyi szervezetnek Magyarországgal.

Közel állnak a világkormányhoz

A világ legnagyobb alapkezelőjének számító BlackRockot 1988-ban hozták létre New Yorkban. Az akkor még a BlackStone Csoport égisze alatt működő alapkezelő befektetési fókuszában a kötvénypiac állt, mostani nevüket 1992-ben vették fel.

A céget 1999-ben vitték tőzsdére, ami ekkorra már mintegy 165 milliárd dollárt kezelt. Mivel sokaknak homályos, hogy a hírhedt vállalat mit is csinál pontosan, érdemes röviden ezt átvenni. A BlackRock elsősorban befektet – részvényekbe, kötvényekbe. Meghozzá az ügyfeleik (különféle nyugdíjalapok, biztosítók, bankok, cégek és magánszemélyek) pénzét forgatják meg. Persze nem ingyen: kezelési díj címén levonják a maguk százalékát.

Az egyik legnagyobb akvizíciójukat 2009-ben hajtották végre, amikor felvásárolták a Barclays Global Investorst. A BlackRock a többi passzív részvényalappal egyébként ekkoriban, a 2008-as válság után kapott lendületet – párhuzamosan a magántőkealapok és a hedge fundok meggyengülésével.

A legfrissebb információk szerint a BlackRock mára 38 országban mintegy 128 irodával van jelen – Észak-Amerika után elsősorban Európára fókuszálva.7

Az átlagember számára felfoghatatlan pénzeket mozgatnak meg: 2025 végére a kezelt vagyonuk rekordösszegre, nagyságrendileg 14 000 milliárd (14 billió) dollárra nőtt.8

Ezzel továbbra is messze vezetik a világ legnagyobb vagyonkezelőinek a listáját, bőven maguk mögé utasítva a második helyen álló, szintén több billió dolláros értékben üzletelő Vanguardot.

A BlacRock new yorki székhelye. Fotó: Erik McGregor / Getty Images

Hogy legyen viszonyítási alap, a BlackRock kezelt vagyonát érdemes összehasonlítani más számokkal. Ez forintban kifejezve mintegy 4,8 billiárd forint, ami a magyar éves GDP körülbelül 110-szerese, a világ GDP-nek pedig több, mint 15 százaléka.

Jelzésértékű, hogy 2024 végén a világ összes részvényének összpiaci értéke nagyságrendileg a globális GDP 130 százalékát tette ki.9 Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az összes részvény piaci értéke nagyobb, mint a világ éves gazdasági termelése – ami jól jelzi a BlackRock erejét.

Ennél is rémisztőbb képet fest, hogy ezek a vagyonkezelők nagyon össze vannak fonódva, lényegében körbe tulajdonolják egymást. 

A Yahoo Finance összesítéséből jól látszik, hogy a BlackRockban komoly, közel kilenc százalékos részesedése van a Vanguardnak, a State Streetnek pedig négy százalék. (a tulajdoni hányadok napról napra változnak – szerk.) Ugyanez elmondható a State Street részvényesi hátteréről: a Vanguard több mint 13 százalékkal, a BlackRock pedig megközelítőleg kilenc százalékkal van jelen.10

A három vagyonkezelő összjátéka meghozta a gyümölcsét, lényegében uralják a globális piacot: együtt a világ legnagyobb vállalatainak közel 90 százalékában bírnak a legnagyobb szavazóerővel. Csak néhány példa: többek között ott vannak a Coca-Cola11 , a PepsiCo12 , a Procter & Gamble,13 a Colgate-Palmolive14 , de még a Netflix15 mögött is. Magyarán a boltok polcain ezerféle márkával lehet találkozni, azonban a legtöbbjüket végső soron a triumvirátus tagjai tulajdonolják.

Ilyen szintű pénzügyi és hatalmi koncentrációra nem volt még példa a történelemben, így nem csoda, hogy a téma élénken foglalkoztatja a véleményformálókat a tengerentúlon. Ian Carroll youtuber, online tartalomgyártó pár hónapja azt járta körbe, hogy a BlackRock és a másik két óriásvállalat (Vanguard, State Street) hogyan szövik át a globális piacot.16

Lényegében arra jutott, hogy egyetlen vállalatcsoport kontrollálja a legfontosabb iparágakat, így a globális gazdaságot.

Meglepő módon a jelenleg a Telex rovataként működő G7 pár éve úgy jellemezte a mammutvállalatok terjeszkedését, hogy "a BlackRock és a Vanguard áll most a legközelebb a világkormányhoz."17

Háborúban utaznak

A stratégiai iparágakat tehát a BlackRock és társai megszállták: a mezőgazdaságtól a techiparon át a gyógyszeriparig. A legnagyobb üzlet azonban egyértelműen a hadiipar, egész pontosan a fegyverbiznisz.

A hivatalosan elérhető adatokból kiderül, hogy a legnagyobb fegyvergyártók mögött mind ott van a Blackrock, a Vanguard és a State Street – méghozzá jelentős befolyással rendelkező tulajdonosként.

A triumvirátusnak a legnagyobb részesedése, több mint 30 százalék az F-35 vadászgépeket és HIMARS-rakétákat gyártó Lockheed Martinban van. (a BlackRock ebből több, mint 7 százalékot visz – szerk.)18 Szintén erős tulajdonosi pozíciókat foglalnak el a B-21 bombázókat és drónokat készítő Northrop Grummanban is, ahol hármójuknak valamivel kevesebb, mint 30 százalékuk van (a BlackRock ebből közel 10 százalékot visz – szerk.).19

Csúcskategóriás vadászgépeket gyárt a Lockheed Martin: mögöttük is ott áll a BlackRock. Forrás: Reuters

De a további három hadiipari óriásban, az F-15 vadászgépeiről és Apache helikoptereiről ismert Boeingban20, az Abrams tankokat gyártó General Dynamicsban21 és a Patriot rakétákat előállító RTX-ben22 (Raytheon) is főrészvényesek, nagyságrendileg 20 százaléknyi részesedésük van. 

De miért is lényeges mindez? Azért, mert zömében ezek a hadiipari óriások gyártják az Ukrajnába küldött fegyvereket. És mivel mögöttük tulajdonosként a BlackRock és társai állnak, ők profitálnak a hadiipari megrendelésekből. Ebből pedig az következik, hogy

a dollárbilliókat megmozgató vagyonkezelőknek gazdasági érdekük a háború fenntartása és folytatása, hiszen így még nagyobb profitot tudnak bezsebelni.

A tengerentúlon vannak olyan vélekedések, miszerint a háború elkerülhető lett volna, azonban a Northrop Grummannak és társainak szükségük volt a NATO bővítésére. Mégpedig azért, hogy az új tagországoknak, nevezetesen Ukrajnának NATO-specifikus fegyvereket adjanak el, ami értelemszerűen fix piacot jelentett volna ezeknek a vállalatoknak.

A háború azonban nemcsak a fegyverek miatt őrült nagy üzlet. Alighogy Oroszország elindította a katonai hadműveleteit, a Blackrock bejelentkezett Ukrajna újjáépítésére. 2022 decemberében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megállapodott a világcég vezérigazgatójával, Larry Finkkel: a felek aláírtak egy szerződést, ami alapján a háború után a globális vagyonkezelő koordinálhatja az ukrán gazdaság helyreállítását célzó befektetéseket.23

Fink kapcsán érdemes megemlíteni, hogy korábban Rothschildéknál és a világ legnagyobb ingatlancégénél, a The Blackstone Groupnál dolgozott, és azóta is szoros kapcsolatban van ezekkel a pénzügyi körökkel. Az üzletember jelenleg is tagja a Soros György-féle Council on Foreign Relationsnek24 és helyet foglal továbbá a davosi Világgazdasági Fórum kuratóriumában is.25

A Forbes legfrissebb összesítése szerint Fink a világ 2807. leggazdagabb embere, a vagyona körülbelül 1,3 milliárd dollárra tehető. 2018-ban ő volt a világ 28. legbefolyásosabb embere. 26

Larry Fink, a BlackRock vezérigazgatója mélyen benne van az Ukrajna kizsákmányolására irányuló üzletekben. Forrás: Reuters

A fenti azonban nemcsak egy kósza hír volt: a BlackRock és Fink továbbra is ott vannak az ukrán biznisz mögött, Zelenszkij ukrán elnök maga is többször találkozott a cégek vezetőivel.

Ukrajna a világ egyik legjelentősebb titánérc-kitermelője. Ebből a fémből gyártják a modern vadászgépeket (F-35), rakétákat és tankokat. Kijev egyébként jól áll továbbá földgázból, grafitból és ritka földfémekből is, amelyekre szintén szemet vetettek a gigavállalatok. 

Elképesztő üzletről van szó: korábbi amerikai jelentések szerint nagyságrendileg 10 és 12 billió (ezermilliárd) dollár közé tehető Ukrajna ásványkincs-vagyona.

A fentiekből kiindulva az Egyesült Államok jelenlegi egészségügyi minisztere, ifjabb Robert F. Kennedy 2024 januárjában elmondott beszédében "pénzmosásként" jellemezte a háborút.27 Szerinte a Biden-adminisztráció Ukrajnának szánt milliárdjai valójában nem a kijevi vezetéshez, hanem az amerikai fegyvergyártókhoz, azaz a BlackRock-körhöz vándoroltak. Egyúttal rámutatott arra, hogy ugyanaz a kör profitál a pusztításból (fegyvereladásokból), amelyik majd az újjáépítésből is fog.

A BlackRock tehát mára megkerülhetetlen szereplője lett a globális folyamatoknak. Márpedig egy ennyire erős, a különféle nemzetállamok ügyeit befolyásolni képes hálózat érdekelt abban, hogy hozzá lojális, az érdekeiket képviselő politikusokat termeljen ki világszerte.

Ezen a ponton jönnek képbe a Tisza körül váratlanul megjelenő tanácsadók, Kapitány István és Kármán András, akik közvetve kapcsolódnak a köreikhez. Csakhogy – mint az eddigiekből is kiderült – nem egyedül Magyarország keltette fel a BlackRock érdeklődését.

Kinevelt politikusokkal terjeszkednek

Larry Fink régi stratégiája, hogy vezető pozícióba vesz fel politikusokat, majd pár év múlva, amikor politikai irányítókká válnak, rajtuk keresztül kezd el terjeszkedni a BlackRockkal. Ez történt Mexikóban is, ahol miután a baloldali Manuel López Obrador lett az elnök, a globális cég a legtöbb nyugdíjalapra rárepült. Egyébként a Biden-adminisztrációban is több BlackRock-alkalmazott bukkant fel.28

De talán a vagyonkezelő nyomulásának legszimbolikusabb terepe Németország, aminek azért is van kiemelt jelentősége, mert Berlin a gazdasági gyengélkedés ellenére továbbra is az európai gazdaság motorja.

Németország jelenlegi kancellárja, a kontinens egyik legnagyobb hatalmú politikusa Freiedrich Merz ugyanis magas tisztséget viselt a BlackRocknál.

Egész pontosan a globális cég németországi kirendeltségének felügyelőbizottsági elnökeként tevékenykedett újbóli politikai szerepvállalása előtt, 2016 és 2020 között. Szerepköréből adódóan kulcsfeladatokat látott el, különösen a vállalat és a politikai-gazdasági döntéshozók közötti együttműködés előmozdításában.

Megválasztása előtt a BlackRocknál dolgozott Friedrich Merz német kancellár. Forrás: Reuters

Nem Merz az egyetlen, akit behálózott a BlackRock-érdekkör. Német kollegájához hasonlóan Emmanuel Macron is a nemzetközi pénzügyi világból érkezett, politikai szerepvállalását megelőzően a Rothschild & Cie Banque befektetési bankára volt.29

Miután 2017‑ben megválasztották Franciaország elnökének, szinte azonnal találkozott a BlackRock vezetőivel, köztük Larry Fink vezérigazgatóval. Már nyáron meghívta Finket Párizsba, hogy beszélgessenek a francia gazdaság helyzetéről.30 A tárgyalásról készült, azóta kultikussá vált fotó bejárta a világsajtót.

Larry Fink és Emmanuel Macron a francia gazdaság helyzetéről egyeztetett 2017 nyarán. Forrás: AP

Nem ez volt az egyetlen találkozója a francia elnöknek a BlackRock-vezérrel: többek között 2024 februárjában is együtt mutatkoztak egy berlini konferencián.31

Elnöksége alatt Macront többször is az a vád érte, hogy a BlackRock érdekeit képviseli.

2019-2020 környékén komoly társadalmi tiltakozást váltott ki a francia kormány nyugdíjreform-tervezete, aminek egyik központi eleme a nyugdíjkorhatár emelése volt. A bejelentést követően országos tüntetéssorozat vette kezdetét és széles körben elterjedt, hogy Macronék lépése mögött a BlackRock áll. Az indulatok annyira elszabadultak, hogy a demonstrálók betörtek a vagyonkezelő párizsi főépületébe.32

Finkék a politikusok előtrébe tolása és irányítása mellett megjelentek intézményi szinten is, többek között Brüsszelben. Annak idején nagy port kavart, hogy a jelenleg az Ursula von der Leyen által vezette Európai Bizottság éppen őket kérte fel egy tanulmány elkészítésére. A témakör a környezeti, szociális és vezetési (ESG) hatások európai banki szabályozásba történő integrálása volt. Mindez azért jelentett problémát, mert a szabályozni kívánt szektor egyik legnagyobb befektetője a BlackRock.

Kiállnak a woke mellett

Az amerikai republikánusok gyakran vádolják azzal a BlackRockot és társait, hogy ráerőltetik a gazdasági szférára a vállalati szocializmust, az úgynevezett "woke kultúrát".

Az állítás minden Larry Fink egyik korábbi, kiszivárgott beszédéből ered. A vezérigazgató egy 2017-es konferencián váratlanul kijelentette, hogy a BlackRocknál "a magatartásformáknak meg kell változniuk... kikényszerítjük a magatartásformákat." Hozzátette, hogy elsősorban a sokszínűségre (gender és rassz) vonatkozó vállalati kvótákra gondol.

Donald Trump választási győzelme után a BlackRock vezetése visszavett a nyílt ideológiai küzdelemből, és most már inkább "pénzügyi kockázatként" tekint a cég korábbi irányelveire.

Igaz, ez a mindennapos működés szintjén kevésbé látszódik. A BlackRock ugyanis továbbra is progresszív követelményeket fogalmaz meg az alkalmazottjaival szemben.