Ezért ragaszkodik Brüsszel a háború folytatásához

A háború európai kiszélesítését készíti elő egy pénzügyi és katonai elit Brüsszelben- írja az ellenpont.hu.

Voltaképpen egy titkos elitről beszélünk. A vezető politikusok és katonai vezetők sorra nyilatkoznak arról, hogy fegyverkezni kell és hogy a háború elkerülhetetlen Oroszországgal. Egyre több országban vezetik be a sorkatonaságot, és vetnek ki adókat a fegyverkezési őrület finanszírozására. Mi az érdekük, miért akar ez az elit egy akár példátlan pusztítással járó háborút? Azért, mert a pénzügyi és bankszektor hatalmas összegeket keres a háborún. Mióta az EU legnagyobb gazdaságában, Németországban a világ legnagyobb vagyonkezelő pénzügyi óriása, a BlackRock egyik egykori vezetője, Friedrich Merz lett a kancellár, a folyamat felgyorsult. Ukrajna gyakorlatilag már globális pénzügyi cégek irányítása alatt áll, a BlackRock, a JPMorgan és a McKinsey ad tanácsokat az ukrán kormánynak, és saját kezükbe vették Ukrajna újjáépítésének ezermilliárd dolláros üzletét. Az uniós országok sorra vetik ki az adókat, hogy pénzt szerezzenek a háborúra, a legtöbb helyen a jövedelemadót és a társasági adót emelik. Ugyanezek a tervek jelennek meg a Tisza Párt kiszivárgott megszorító gazdasági konvergencia programjában is-nem véletlenül, hiszen Magyar Pétert Merz párttársa, az egyik fő háborús uszító, Manfred Weber irányítja.

• Minden fronton offenzívát indított a brüsszeli elit a háborúra való felkészülés érdekében. Az európai emberek nem akarnak háborút, a kontinens baloldali, háborúpárti vezetői mégis az eszkaláció pártján állnak.
• A látszólagos ellentmondásra, amit az elvileg demokratikusan választott vezetők szembefordulása jelent a szavazók akaratával, két magyarázat van: a pénz és a hatalomvágy.
• Ebben a játszmában olyan nemzetközi pénzhálózatok, mint a BlackRock és a JPMorgan Chase jelentős profitot realizálnak, többek közt a fegyvergyártásból. Hasonlóan komoly haszonnal kecsegtet a háborúban lerombolt ország újjáépítése, amelyet a két globális óriás már magának nézett ki.
• A háborúpárti vezetők ehhez a játszmához asszisztálhatnak, amikor a háború eszkalálásáról, és Európa lehetséges szerepvállalásáról egymás után megszólalnak. 
• Nem véletlen hát, hogy a háborús uszítás egyik vezéralakja az a Friedrich Merz, német kancellár, aki maga is a BlackRock alkalmazottja volt 2020-ig.
• Németország, és a magát "hajlandók koalíciójának" nevező, az Ukrajna végletekig tartó háborús támogatása mellett elköteleződött formáció országaiban az orosz-ukrán háború kitörése óta egyre nagyobb volumenű fegyverkezés zajlik, amelynek célja a konfliktus elnyújtása, kiszélesítése.
• Ennek hátterében, a háborúból és az azt követő újraépítésből keletkező profit maximalizálása áll. Eszköze pedig a sorkötelezettség, amelyet Németországban és Horvátországban is részben visszaállítottak idén januárban, de számos másik európai országban tettek ilyen irányú lépéseket.
• Természetesen a háború rengeteg pénzbe kerül, így annak árát nem a nemzetközi pénzhálózatok fizetik: erre az európai állampolgárokat szemelték ki, akikre százmilliárd eurós nagyságrendű adóemelést szabtak ki 2022 óta a háborúpárti kormányok Nagy-Britanniától Franciaországon át Spanyolországig.
• Hasonló adótervek (a baloldalon) Magyarországon is léteznek: a Tisza Párttól kiszivárgott adótervek több pontja ugyanazokat a megszorításokat tartalmazza, mint amelyeket a nyugat-európai háborúpárti kormányok a háború finanszírozása érdekében vetettek ki az elmúlt három évben. Míg a Századvég felmérése szerint az európai polgárok döntő többsége (67 százalék)1 elutasítja Ukrajna fegyveres támogatását, az Unió baloldali vezetése látszólag érthetetlen módon, a saját választóival szembefordulva támogatja a háború folytatását. Azonban, ha a háborúpárti liberális elit állásfoglalása mögé nézünk, és feltárjuk a mögöttük álló hálózatokat, akkor kiderül, hogy 

valójában igencsak komoly pénzügyi érdeke fűződik a globalista elitnek az emberek százezreinek halálával járó konfliktus fenntartásához- és kiterjesztéséhez.

A rendszer az őrületben: hatalmas üzlet a háború

A világ legnagyobb vagyonkezelője és az Egyesült Államok legnagyobb bankja, a BlackRock és a JPMorgan közreműködésével tervez Ukrajna kormánya felállítani egy olyan fejlesztési bankot, amely közpénzből finanszírozna beruházásokat, amelyek később aztán több száz milliárd dollárnyi magántőkét is bevonzhatnak- írja a Financial Times.2

A lap arról ír, a "megbeszéléseket ismerő emberek" szerint a cél az "alacsony költségű tőke bevonása" a különböző kormányoktól, adományozóktól és nemzetközi pénzügyi intézményektől, amivel később "öt-tízszer annyi magánbefektetést" lehet megszerezni. A BlackRock és a JPMorgan a tanácsadás révén "korán áttekinthetik a lehetséges befektetéseket az országban". Ez közérthető megfogalmazásban annyit tesz, hogy ennek a két szervezetnek lesz lehetősége válogatni az esetlegesen megvalósuló későbbi befektetések között.3

Emmanuel Macron (jobbról) Larry Finkkel, a Black Rock vezérigazgatójával (középen) tárgyal

A kijevi kormány már novemberben bevonta a munkába a BlackRock tanácsadói részlegét, a JPMorgan és a McKinsey pedig február, illetve május óta ad tanácsokat Zelenszkij kormányának a háborúban.4

Mindennek jelentősége abban rejlik, hogy az ENSZ 2025 eleji jelentése szerint Ukrajna újraépítése az akkori állapot szerint is több mint 500 milliárd dollár lenne. Ennek a lebonyolítását a BlackRock és a JPMorgan Chase vállalhatja. Hogy kontextusba helyezzük az összeget, Ukrajna éves bruttó nemzeti összterméke mindössze 178 milliárd dollár, vagyis éppen harmada az újjáépítéshez számított összegnek. 5

A hatalmas üzletet azonban nemcsak az ország újjáépítése jelenti, hanem annak a lerombolása is: a fegyvercégek különösen komoly profitot realizáltak 2022 óta. A háború kitörése óta harmincöt állam küldött fegyversegélyeket Ukrajnába, ez 2020 és 2024 között már a globális fegyverimport 8,8 százalékát jelentette. 

Ezen a téren pedig szintén fontos szereplő a BlackRock, amely több csatornán keresztül is szorosan kapcsolódik Ukrajnához. Ezek közül az egyik legfontosabb a fegyveripar. A német Rheinmetall – amely magát Ukrajna "erős partnerének" nevezi – jelentős profitra tett szert a Kijevnek szállított lőszereken. A német védelmi minisztérium 155 milliméteres tüzérségi lövedékekre kötött keretszerződést a vállalattal, amelynek értelmében akár több mint 330 ezer darabot is leszállíthatnak, darabonként legalább 3600 eurós áron. 

Csakhogy a német cég tulajdonosi háttere mára nemzetközivé vált, és a BlackRock relatív többségi tulajdonosként meghatározó szereplő benne. A globális befektetési alap a tulajdonosi szavazatok közel 7 százalékát birtokolja, és az 5 főrészvényes között további három nagyvállalatot találunk:

• A Goldman Sachs,
• a Morgan Stanley
• és a Bank of America is a legnagyobb részvényesek között szerepel.6

Zelenszkij a JP Morgan képviselőivel 

A másik kulcsterület az ukrán mezőgazdaság. Ukrajna területének több mint fele szántóföld, rendkívüli termékenységgel, ami miatt gyakran a világ "kenyereskosaraként" emlegetik. A háborút követően amerikai multinacionális cégek – köztük a Cargill, a DuPont és a Monsanto – összesen mintegy 17 millió hektár termőföldet vásároltak fel, ez az ország művelhető területeinek közel egyharmada. A BlackRock ezekben a vállalatokban is jelentős részvénycsomagokkal rendelkezik, így közvetetten az ukrán agrárszektorban is érdekelt.7

A nemzetközi pénzügyi elitnek dolgozik az Unió háborúpárti vezetése

A BlackRock ukrajnai szerepvállalása azért is különösen érdekes, mert időközben Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban a szervezet egyik volt vezetője, Friedrich Merz alakíthatott kormányt. A német kancellár 2016 és 2020 között a BlackRock Asset Management Deutschland AG felügyelőbizottságának elnöke volt. 

Feladata elsősorban stratégiai és irányítási jellegű volt: a német leányvállalat felügyelete, valamint a vállalat érdekeinek képviselete a politikai és gazdasági környezetben.

Merz legfontosabb szerepe a kapcsolati tőkéjében rejlett. A BlackRock "arcaként" működött Németországban, és kiterjedt politikai hálózatát arra használta, hogy hozzáférést biztosítson a vállalat számára a berlini és brüsszeli döntéshozókhoz. 

Találkozókat szervezett Larry Fink, a BlackRock alapítója és német pénzügyminiszterek között, ami egy gyakran kritizált pénzügyi óriás számára különösen értékes legitimációt jelentett a német piacon.8

Merz teljes mértékig kiszolgálta a pénzügyi óriás érdekeit, gyakran akár a németek ellenére is: lobbizott például a tőkepiaci alapú nyugdíj-megtakarításokra való átállásért (itt jegyezzük meg, hogy hasonló törekvést láthatunk a Tisza Párt 660 oldalas gazdasági konvergencia programjában, a Tisza-csomagban,  amely gyakorlatilag megszüntetné az állami nyugdíjrendszert9 - a szerk.), valamint az Európai Tőkepiaci Unió erősítéséért.

Friedrich Merz német kancellár

Merz tehát láthatóan komoly beágyazottsággal rendelkezik az ukrajnai háború egyik fő gazdasági mozgatórugójánál, a BlackRocknál, rajta keresztül pedig a vállalat egész Európára képes nyomást gyakorolni, tekintve, hogy Németország hagyományosan az EU vezető gazdasági- és politikai- ereje. Ez a befolyás pedig tetten érhető a teljes nyugati elit háborús megnyilvánulásaiban.

Negyedik éve zúg a háborús kórus Brüsszelben

Oroszország Ukrajna elleni inváziójának 2022 februári kezdete óta Brüsszel lopakodó kommunikációval építi a háborús beavatkozást sürgető narratíváját: kezdetben csak "sisakok és mellények" küldéséről10 volt szó, később aztán már harckocsikat és fegyverrendszereket küldtek az európai vezetők Ukrajnának.11

Ezzel párhuzamosabban az európai vezetők egyre látványosabb háborúpárti kijelentéseket tettek.

• Manfred Weber, a Tisza Pártot is soraiban tudó Néppárt frakcióvezetője tavaly májusban úgy fogalmazott, az Európai Unió kész az Egyesült Államokból (Trump győzelmével) kieső, Ukrajnának szánt források pótlására.12  (2025.05.06.)
• Tavaly decemberben Manfred Weber kijelentette, támogatja német katonák bevonását az ukrán békefolyamat biztosításába. „Szeretném, ha a katonák egyenruháján az európai zászló lobogna, és ukrán barátainkkal közösen biztosítanák a békét” – nyilatkozta a Funke Mediengruppe-nak.13  (2025.12.16.)
• Friedrich Merz német kancellár hivatalba lépése után röviddel, 2025 májusában engedélyezte a német fegyverekkel való mélységi csapások végrehajtását Ukrajna számára Oroszország ellen. „Már nincsenek lőtávolság-korlátozások az Ukrajnába szállított fegyverekre – sem a britek, sem a franciák, sem mi, sem az amerikaiak által.Ez azt jelenti, hogy Ukrajna például oroszországi katonai állások támadásával is megvédheti magát”- jelentette ki a német kancellár 2025 májusában.14  (2025.05.26.)
• Nem sokkal később, szeptemberben Merz már arról beszélt, hogy „mentálisan fel kell készülni egy elhúzódó háborúra Oroszországgal”.15  (2025.09.01.)
• Idén decemberben Friedrich Merz arról beszélt, német katonákat küldene Ukrajnába, akik egy orosz támadás esetén viszonoznák a tüzet. A német kancellár a ZDF-nek adott interjújában arról beszélt: szerinte új fejlemény, hogy az USA először vállalt széles körű biztonsági garanciákat a megtámadott Ukrajna számára – hasonlóan a NATO-szerződés 5. cikkéhez, amely a megtámadott tagállamoknak a többi tagállam katonai segítségét biztosítja. Ez most „írásban is rögzítve van” – magyarázta Merz. A kancellár szó szerint így fogalmazott: „Mi is viszonoznánk a megfelelő orosz támadásokat és agressziókat.”16  (2025.12.16.)
• Friedrich Merz 2025-ös évértékelő beszédében ennél is egyértelműbben fogalmazott, volt munkáltatójának, a BlackRocknak a fegyvergyárakban lévő részesedését támogatva az európai fegyveripar bővítéséről beszélt újévi beszédében, és kiemelte: Európának nagyobb önálló védelmi képességekre van szüksége, beleértve a megnövelt hadi- és katonai kiadásokat.17  (2025.12.30.)
• Ursula von der Leyen bizottsági elnök tavalyi évértékelő beszédében kijelentette, Európa „harcban áll”, és hozzátette: Ukrajna jövője az Európai Unióban van.18 (2025.09.11.)
• Ursula von der Leyen az Európai Uniót 2030-ig hadigazdasággá alakító „Readiness 2030” program (korábban ReArm Europe) kapcsán fogalmazott úgy, hogy „Európának végre olyan eszközei és forrásai kell legyenek, amelyek lehetővé teszik a saját védelmi iparra, gyártásra és közös beszerzésre épülő erős védelmet”.19  (2025.12.30.)
• Boris Pistorius, német honvédelmi miniszter még 2024-ben arról beszélt, „Németországnak készen kell állnia, hogy konfrontálódjon Putyinnal” és felvetette, hogy nem német állampolgárok is csatlakozhatnának a jövőben a Bundeswehr kötelékébe, hogy növeljék a Németország „háborús készültségét”.20  (2024.01.24.)
• Donald Tusk, lengyel miniszterelnök már 2025 tavaszán arról beszélt, hogy 500 ezresre kell duzzasztani országa hadseregét, és „megpróbálnak az év végére elkészíteni egy modellt, amely lehetővé teszi, hogy Lengyelországban minden felnőtt férfit kiképezzenek háború esetén, hogy ez a tartalék valóban összemérhető és megfelelő legyen a potenciális fenyegetésekkel szemben.”21 (2025.03.08.)
• Emmanuel Macron 2024-ben európai katonák Oroszországba küldésének lehetőségét latolgatta. „Ma nincs konszenzus arról, hogy hivatalos, jóváhagyott módon csapatokat küldjünk a helyszínre. De a dinamika tekintetében semmi sem zárható ki” – mondta az európai katonaák ukrajnai bevetése kapcsán. Majd úgy folytatta: „Mindent megteszünk, amit kell, hogy Oroszország ne nyerjen.”22 (2024.02.26.)
• Decemberben Alexander Hoffmann, a CSU parlamenti képviselője arra buzdítja Németországot, hogy folytassa saját európai nukleáris ernyője projektjét Franciaországgal és Nagy-Britanniával együttműködve. "Európa három nagy szereplőjének mindenképpen egyetértenie kell" – hangsúlyozta Hoffmann Németországra, Franciaországra és Nagy-Britanniára utalva. Rámutatott, hogy Emmanuel Macron francia elnök már 2020-ban felajánlotta Németországnak és más uniós partnereknek az együttműködést a nukleáris elrettentés terén: "A részletekről még beszélnünk kell, de nem látok semmit, ami akadályozná azt, hogy ezen a területen is megvan a saját kompetenciánk."23 (2025.12.30.)
• Tavaly év végén az uniós vezetők – többek között António Costa, Ursula von der Leyen, Emmanuel Macron, Keir Starmer, Friedrich Merz – kifejezték, hogy az EU egységesen támogatja Ukrajnát. (2025.12.15.)24
• Az úgynevezett „Hajlandók Koalíciója” országainak nemzetbiztonsági tanácsadói január 3-án Kijevben megállapodtak egy többoldalú keretegyezményről, amely európai vezetésű, többnemzetiségű erők ukrajnai telepítésével számol a biztonsági garanciák részeként. A megállapodás szerint Ukrajna fegyveres erői maradnak az első védelmi vonal, az európai erők pedig a szárazföldi, légi és tengeri biztonságban vesznek részt, miközben az Egyesült Államok háttértámogatást biztosít.25  (2026.01.03.)
• Bajnai Gordon idén januárban egy interjúban, a Tisza Párt választási győzelmével kapcsolatos reményeinek kifejtését követően arról beszélt: „Régóta adósok vagyunk az európai autonómia kialakításával, és a mostani sokk lökést adhat, hogy növényevőből végre húsevővé váljunk egy ragadózók által uralt világban.”  (2026.01.02.)26

Bajnai Gordon

Háborúba vinnék Európát már a katonai vezetői is

A háborút nem akaró európai emberek számára a legrémisztőbb, hogy a nyilvános kardcsörtetés már nemcsak a baloldali elit részéről hallatszik, hanem az európai (volt vagy jelenlegi) katonai vezetők is beszálltak a hangulatkeltésbe.

• Seán Clancy, az EU Katonai Bizottságának elnöke például azt is felvetette, hogy az EU katonai kiképző misszióit akár Ukrajnába is át lehetne vinni a háború után, erősítve ezzel a régió védelmét. Vagyis Clancy szerint európai katonákat kellene telepíteni Ukrajnába.27
• Ennél is egyértelműbben fogalmazott az európai szerepvállalással kapcsolatban a brit vezérkari főnök, Richard Knighton, aki szerint távoli, de nem zéró annak a valószínűsége, hogy Oroszország megtámadja Nagy-Britanniát. Majd hozzátette, egyre több család fogja "megtapasztalni, mit jelent áldozatot hozni a hazáért", és jelezte, "fiúknak és lányoknak" is készen kell állniuk az Egyesült Királyság védelmére.28
• Mark Rutte NATO-főtitkár (volt holland miniszterelnök) szerint Európának olyan vérontásra kell felkészülnie, amilyenre csak a nagyszüleink emlékezhetnek.29
• Fabien Mandon, a francia fegyveres erők vezérkari főnöke pedig nemrég egyenesen úgy fogalmazott, hogy a nyugat-európai országoknak három-négy éven belül készen kell állniuk egy Oroszországgal való esetleges összecsapásra, és ezt a lakosság előtt sem lehet tovább elhallgatni.30
• És hogy pontosan miért is kerül ütköző pályára Európa Oroszországgal, azt Petr Pavel, cseh köztársasági elnök, a NATO katonai bizottságának korábbi elnöke mondta el, aki szerint a nemzetközi jog alapján az önvédelem alapjog, és hogy Európának katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának, szélesebb értelemben is védve ezzel az EU és a NATO biztonságát.31

Mark Rutte, a NATO főtitkára