Cseh képviselőházi elnök: nem szabad támogatni Ukrajnát

Sem pénzzel, sem fegyverrel nem szabad támogatni Ukrajnát, amelynek európai uniós tagságával sem lehet egyetérteni - nyilatkozta Tomio Okamura, a cseh képviselőház elnöke az M1 aktuális csatornának egy szombaton közölt interjúban.

A Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom politikusát arról kérdezte a közmédia, hogy továbbra is tartja-e az újévi beszédét, amelyben a kormánykoalíciós politikus bírálta fegyverek küldését Ukrajnának, illetve az ukrán állam vezetését. Elutasította Ukrajna európai uniós tagságát és éles kritikával illette az Európai Unió álláspontját ez ügyben.

A politikus azt mondta, a támadások ellenére véleménye nem változott, ráadásul régen nem kapott annyi pozitív visszajelzést, mint a több millió cseh által megnézett beszédét követően.

Sokan jelezték számára, hogy "végre elhangzott az igazság, az az igazság, amit ők féltek kimondani" - fogalmazott, hozzáfűzve: ezért is szeretné elérni, hogy a cseh közszolgálati televízió is adja le a beszédét.

Felhívta a figyelmet: a cseh közmédia mindeddig csak kommentálta a beszédét és részleteket idézett belőle, ami "furcsa hozzáállás". Hozzátette:

pontosan ezért is készítenek elő egy törvényt az új kormányban, amellyel eltörölnék a közmédia üzembentartási díjait, s azt akarják, hogy "a műsorszolgáltatás kiegyensúlyozott legyen, és minden politikai vélemény megjelenjen benne".

Az SPD-s politikus pártja álláspontját ismertetve közölte: az Ukrajnának szánt fegyverek és a pénz küldésének leállítását szorgalmazzák, azt pedig már sikerült is elérniük, hogy az eddig 1,9 milliárd koronát felemésztő lőszervásárlási kezdeményezésbe többé ne kerüljön cseh közpénz. Egyúttal kijelentették, hogy egyetlen cseh katona sem megy Ukrajnába, a jövőben sem - fűzte hozzá.

Elmondta, hogy a kormánykoalíciónak 108 képviselője van a 200 fős parlamentben, a második legerősebb SPD pedig 15 fővel képviselteti magát. Létszámukhoz képest tehát szerinte már így is jelentős eredményeket értek el.

Kijelentette:

nem engednek álláspontjukból, amely szerint sem pénzzel, sem fegyverrel nem szabad támogatni Ukrajnát, s a békét akarják, nem a háborút.

Közölte, az új közös kormányprogramban Ukrajnával kapcsolatban szerepel, hogy a kormány a konfliktus diplomáciai úton történő lezárására és a békére fog törekedni. "Ez a mi programnyilatkozatunk és én ezt betartom" - rögzítette.

Tomio Okamura megerősítette, hogy az SPD nem ért egyet Ukrajna EU-tagságával, mert arra a csehek fizetnének rá. Az előző, Fiala-kormány "teljesen eladósította a Cseh Köztársaságot", így a költségvetésben nincs pénz Ukrajnára - fűzte hozzá.

Az SPD számára a cseh állampolgár az első, ezért azt akarják, hogy "a cseh pénzek elsősorban a cseh emberekbe legyenek fektetve, hogy a cseh polgároknak jobb legyen"

- emelte ki.

Annak kapcsán, hogy újévi beszédét követően az ellenzék le akarta őt váltatni, kijelentette: "a kétségbeesett kapálózás megerősíti, hogy nincs semmilyen konstruktív, pozitív témájuk" és az ő leváltásával foglalkoznak a cseh emberek problémáinak megoldása helyett.

Mint mondta, a mai ellenzék elvesztette a csehek bizalmát, a választásokat, mert "számukra Ukrajna volt az első helyen", elfeledkeztek a cseh emberekről. Ezzel szemben az ő kormányuk számára Csehország az első, a cseh emberek boldogulása van a fókuszban - hangoztatta.

Az ellenzéknek nem sikerült leváltania Tomio Okamurát leváltania, a cseh törvényhozás elnökét, miután mind a 108 koalíciós képviselő támogatta – írja az . Tomio Okamura újévi beszédében élesen bírálta az Ukrajnának nyújtott fegyversegélyt és az ukrán állam vezetését, ami heves reakciót váltott ki az ellenzék, valamint ukrán politikusok és diplomaták részéről.  

Az ellenzéki pártok a kormány iránti bizalmi szavazás előtt hiába próbálták eltávolítani a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom vezetőjét, Tomio Okamurát a képviselőház elnöki posztjáról – írja a iDNES. Hozzátették, nem sikerült elérniük azt sem, hogy a képviselőház elhatárolódjon a politikus újévi beszédétől. Tomio Okamurát a koalíció mind a 108 képviselője támogatta, az ANO, az SPD és az Autósok pártja.

 Tomio Okamura újévi beszédében élesen bírálta az Ukrajnának nyújtott fegyversegélyt és az ukrán állam vezetését, ami heves reakciót váltott ki az ellenzék, valamint ukrán politikusok és diplomaták részéről.

A cseh parlament elnöke hangsúlyozta, hogy Csehország alárendelt és kizsákmányolt országként sodródik bele mások háborúiba, Tomio Okamura az ukrán vezetést korrupt hatalmi körként nevezte meg. A nyugati fegyveripar és a politikai elit haszonszerzése mellett az ukrán vezetőkhöz köthető visszaélésekről is beszélt, azt állítva, hogy:

a pénz nyugati cégekhez, kormányokhoz és a „Zelenszkij-junta” körüli ukrán tolvajokhoz kerül, akik a lopott vagyonból aranyvécéket építenek maguknak.

A Gazeta beszámolója szerint a cseh ellenzéki pártok a történtek után a képviselőház elnökének lemondását követelték. A TOP 09 párt vezetője, Matej Ondrej Havel a cseh televízióban közölte: január 13-án, még az új kormány elleni bizalmi szavazás vitája előtt kezdeményezik Tomio Okamura leváltását a képviselőház elnöki tisztségéből az újévi beszédben elhangzott botrányos kijelentések miatt.

Fontos emlékezni arra, hogy december 19-én az Európai Unió vezetői 90 milliárd eurós hitel nyújtásáról döntöttek Ukrajna számára az uniós költségvetés terhére, amelyhez Magyarország, Csehország és Szlovákia nem csatlakozott. A cseh államfő is aggodalmának adott hangot a parlament elnökének Ukrajnával kapcsolatos megszólalásai miatt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton közölte, hogy elrendelte az áram és az energiaipari berendezések importjának a lehető legnagyobb mértékű felgyorsítását az energiaválság enyhítésére.

A kormány nemrégiben energetikai szükséghelyzetet rendelt el, miután a szüntelen orosz légicsapások miatt a rendszer csak az áramszükségletek 60 százalékát tudja ellátni. A helyzetet tovább rontja a rendkívüli hideg. „Minden döntés készen van, az import növelését késlekedés nélkül meg kell valósítani” – írta Zelenszkij az X közösségi oldalon, miután találkozott vezető kormány- és katonai tisztségviselőkkel.

Az energiaügyi minisztérium közölte, hogy előre tervezett áramszünetek vannak érvényben a legtöbb megyében.

A legrosszabb a helyzet a fővárosban, Kijevben és a környékén, ahol hosszas áramkimaradások voltak és számos többemeletes lakóházban leállt a fűtés, miközben a hőmérséklet –16 Celsius-fok környékére süllyedt.

Julija Szviridenko miniszterelnök arról számolt be, hogy a kormány és a Naftohaz állami gázipari vállalat pótlólagos gázimportról tárgyalt az idei évre, de a mennyiségre vonatkozóan nem adott tájékoztatást. Tavaly a Naftohaz 5,7 milliárd köbméter gázt importált, amelyet az állami költségvetésből, illetve a nemzetközi partnerek által rendelkezésre bocsátott összegekből finanszírozott.

A Naftohaz közölte, hogy Oroszország csak a héten hatszor támadta a gázipari létesítményeit.

Kijevben már korábban is figyelmeztették a lakosságot, hogy nem lesz áram és gáz

Vitalij Klicsko kijevi polgármester már egy hete is arra biztatta a lakosságot, hogy inkább hagyják el a várost, mert nem mindenhol fogják tudni rövid idő alatt helyreállítani az oroszok által lerombolt közszolgáltatásokat.

A magyarok elsöprő többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását, és Ukrajna katonai támogatásának elutasítottsága is bőven kétharmad feletti – derül ki a Nézőpont Intézet és a közmédia együttműködése alapján készült felmérésből, amelynek eredményeit az M1 aktuális csatorna szombat reggeli műsorában ismertette Erdélyi Rezső Krisztián elemző.

A Nézőpont Intézet elemzője elmondta: van egy erős uniós álláspont, amely mindenáron Ukrajna katonai támogatását és uniós felvételét akarja elősegíteni, de Ukrajna nagyon erőltetett katonai támogatása a béke és egy tűzszünet helyett sokkal inkább a háború eszkalációjának irányába vinné a helyzetet. Emellett Ukrajna uniós felvétele az egyébként sem túl versenyképes és gazdaságilag nem túl jól álló Európai Unió „koporsójába lenne egy újabb szög” – tette hozzá.

A magyarok ezt világosan látják, és látják más európai uniós országokban is az emberek, csak a tagállamok többségében a politikai elit nemcsak a saját polgárai véleményével ellentétesen cselekszik, hanem a kontinens érdekével is szembemegy – mutatott rá.

Erdélyi Rezső Krisztián úgy fogalmazott: az európai gazdaságot kevés nagyobb csapás érhetné, mint egy ukrán uniós csatlakozás.

A kutatás eredményeit ismertetve közölte:

már egy korábbi, 2025 áprilisi felmérésben is a többség inkább negatívan ítélte meg Ukrajna uniós csatlakozását (62 százalék), az elmúlt időszakban pedig 67 százalékra nőtt az arány.

Az elemző szerint ebben szerepe van annak, hogy egyre jobban látszik, mivel járna Ukrajna uniós csatlakozása, nemcsak a teljes európai, hanem a magyar gazdaságnak is.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna jelentős mezőgazdasági területekkel rendelkező ország, és az ukrán gabona, illetve mezőgazdasági termék export azokra az országokra jelentene elsődleges veszélyt, ahol jelentős mezőgazdasági termelés van. Ilyen Magyarország, de Franciaország és Lengyelország is ide sorolható – jegyezte meg.

Erdélyi Rezső Krisztián hangsúlyozta: a kutatás reprezentatív, arról pedig, hogy a Tisza Párt korábbi saját szavazásán 58 százalék támogatta Ukrajna uniós csatlakozását, azt mondta, hogy bár ott többséget kapott az ukrán csatlakozás melletti kiállás, a téma az ellenzéki párt támogatóit is megosztja.

Az Európai Unió mindenáron megpróbálná „beerőszakolni” Ukrajnát az unióba – a 2029-es, 2028-as után legújabban 2027-es céldátumokat is hallani -, ezzel szemben Magyarországon van egy kormányzat, amely azt mondja, a nemzeti érdek ellentétes Ukrajna uniós csatlakozásával – emelte ki az elemző. Hozzátette: van Magyarországon egy hatalomra törő ellenzéki párt, amely másként látja ezt, és választóinak többsége kiáll Ukrajna uniós csatlakozása mellett.

Míg az egyik oldalon egy szuverén vélemény áll, addig a Tisza Párt az Európai Néppárt tagja, amelynek alapvetései közül az egyik a „pro Ukraine”, azaz a Néppárt tagjainak „hivatalból” támogatnia kell Ukrajna csatlakozását az unióhoz, és „nem szabad, nem illik kérdéseket feltenni a tekintetben, hogy ez mivel járna” – jelezte Erdélyi Rezső Krisztián. Az elemző szerint a Tisza Párt politikusai Magyarországon azt mondják, hogy nem támogatják Ukrajna csatlakozását, az uniós szavazásokon azonban vagy megszavazzák az előterjesztéseket, vagy nem mennek be az ülésterembe és nem nyomnak gombot – fűzte hozzá.

Az elemző arról is beszélt, hogy a kutatás eredményei alapján

Ukrajna katonai támogatását a válaszadók 69 százaléka elutasítja, ez még az uniós csatlakozás elutasításánál is magasabb.

Ez Erdélyi Rezső Krisztián szerint azért fontos, mert míg az ukrán uniós csatlakozás gazdasági krízist, addig az ország katonai támogatása a háború meghosszabbítását jelentené.

A nyugat-európai politikai vezetők közül számosan kiállnak a katonai támogatás és annak fokozása mellett, de az európai haderők nem állnak abban a helyzetben, hogy más országok katonai potenciálját támogassák, hiszen maguknak az uniós országoknak sincs olyan katonai fejlődése, mint amilyennek lennie kellene. Ez nem mai probléma, hanem egy hosszú folyamat, amely a hidegháborúval kezdődött – magyarázta az elemző.