Az oroszok bevetetették az Oresenyiket Ukrajnában

Oresnyik típusú hiperszonikus rakétát vetett be az orosz hadsereg az ukrajnai kritikus célpontokra mért tömeges csapás során - közölte pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.

A tárca szerint az éjszakai csapás válasz volt az orosz elnöknek a Novgorod régióban található rezidenciája ellen december 29-én végrehajtott ukrán dróntámadásra. Ez volt az Oresnyik rakétarendszer második ismertté vált bevetése.

"Az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú, precíziós szárazföldi és tengeri indítású fegyverekkel, egyebek között az Oresnyik közepes hatótávolságú mobil földi rakétakomplexummal, valamint támadó pilóta nélküli repülőgépekkel tömeges csapást mértek Ukrajna területén található kritikus fontosságú célpontokra" - áll a közleményben.

A minisztérium tájékoztatója értelmében a támadás elérte céljait, megsemmisültek a rezidencia elleni "terrortámadás" során bevetett drónokat gyártó üzemek, valamint az ukrán hadiipar működését biztosító energetikai objektumok. A tárca kilátásba helyezte, hogy az ukrán "terrorcselekmények" továbbra sem maradnak válasz nélkül.

Vlagyimir Putyin orosz elnök első alkalommal 2024. november 21-én tett bejelentést az Oresnyik bevetéséről. A célpont akkor a kelet-ukrajnai Dnyipro Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzeme volt.

Putyin később azt hangoztatta, hogy a nyugati légvédelmi rendszereknek nincs esélyük rá, hogy lelőjék az orosz Oresnyiket, és egy "high-tech párbaj" lehetőségét is felvetette ezzel kapcsolatban.

Mint fogalmazott, elegendő mennyiségű Oresnyik gyakorlatilag megszünteti a nukleáris fegyverek bevetésének szükségességét. Azt is állította, hogy a rakétarendszer robbanófejének hőmérséklete a Nap felszínének hőfokához fogható, ami az új anyagok kifejlesztésének eredménye.

A rakétarendszert december végi bejelentés szerint Oroszország után Fehéroroszországban is hadrendbe állították.

A belgorodi régió hat településén 556 ezer ember maradt áramellátás nélkül az éjszakai ukrán rakétatámadás nyomán - közölte Vjacseszlav Gladkov, a határmenti megye kormányzója pénteken a Telegram-csatornáján. Gladkov szerint az infrastruktúrát ért csapások nyomán ezzel együtt csaknem ugyanennyi lakosnál a fűtés is megszakadt, valamint közel 200 ezer ember víz és szennyvízelvezetés nélkül maradt. A tájékoztatás szerint a károk helyreállításán mentőcsapatok dolgoznak.

Péntekre virradóra a légvédelem a moszkvai katonai tárca szerint öt ukrán drónt lőtt le az orosz légtérben.

Az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban az utóbbi egy napban elfoglalta a Dnyipropetrovszk megyei Bratszke települést - közölte csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium.

A hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak törni, és mintegy 1180 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel az ukrán energetikai és kikötői infrastruktúrának a hadsereg céljaira használt több objektumát, valamint több drónösszeszerelő műhelyt, drón-, lőszer- és anyagi-műszaki raktárakat, egy harckocsit és 13 egyéb páncélozott harcjárművet, továbbá 142 repülőgéptípusú drónt.

Igor Kimakovszkij, a "Donyecki Népköztársaság" vezetőjének tanácsadója a Szolovjov LIVE médiacsatornán kijelentette, hogy az orosz erők dél felől folytatják a benyomulást Kosztyantinivka városba. Szergej Lebegyev, a "mikolajivi föld alatti mozgalom koordinátora" azt állította a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy egy orosz csapás megölte egy diverzánsakciókra szakosodott ukrán elitosztag katonáit, akiket brit katonák képeztek ki.

Lebegyev szerint a több tucat halott között nyolc külföldi tiszt volt, legkevesebb két amerikai.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Megsebesült Dmitrij Pankov, a belgorodi régió Grajvoroni járásának vezetője, állapota közepesen súlyos.

Pankov egy ukrán dróntámadás következményeit mérte fel, és éppen egy nőnek segített, akinek autóját a pilóta nélküli repülőszerkezet megrongálta, amikor a megismételt dróncsapás történt.

Lipeck megye elöljárósága arról tett bejelentést, hogy az Uszmanyi járásban háromnapos küzdelem után sikerült elfojtani a tüzet egy olajtárolóban.

Franciaország, Nagy-Britannia és Ukrajna vezetői kedden Párizsban aláírták a tűzszünet kialakulása után a jövőbeni multinacionális erők telepítésére való bevetéséről Ukrajna biztonsági garanciájaként.

A lengyel TVP World portál beszámolója szerint az ukrán háborús erőfeszítés fenntartására és támogatására létrejött tettrekészek koalíciójának legmagasabb vezetői szintű csúcstalálkozója után Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt, hogy a biztonsági garanciák biztosítják, hogy „Ukrajnát ne kényszerítsék megadásra, és a jövőben semmilyen békemegállapodást nem sértenek meg”.

„Ez egy szándéknyilatkozat azért, hogy békemegállapodás esetén erőket telepítsenek Ukrajnába. (…) Alapvető része annak az acélos elkötelezettségünknek, hogy hosszú távon Ukrajna mellett álljunk ki”

– mondta Keir Starmer brit miniszterelnök a megállapodás aláírása után.

„Ez utat nyitott ahhoz a jogi kerethez, amely keretében a brit, francia és partnererők Ukrajna területén működhetnek, biztosítva Ukrajna égboltját és tengereit, valamint újjáélesztve Ukrajna fegyveres erejét a jövőre” – mondta. A brit miniszterelnök arról is beszélt, Nagy-Britannia „békemegállapodás esetén csapatait fogja Ukrajnába telepíteni”.

Saját katonai központokat hoznának létre Ukrajnában

A „Multinacionális Erő Ukrajnáért” nevű kontingens biztosító erőként fog működni, hogy megerősítse a biztonsági garanciákat és Ukrajna békéhez és stabilitáshoz való visszatérésének képességét Ukrajna saját erőinek újjáélesztésének támogatásával – fogalmazott. A nyilatkozat aláírása megnyitja az utat a francia és brit erők jogi keretének kialakításához, hogy az ukrán földön működjenek, biztosítsák Ukrajna égboltját és tengereit, és felépítsék a jövőre alkalmas fegyveres erőket – fejtette ki.

„A mai megbeszélésen részletesebben foglalkoztunk a szárazföldi erő telepítésének lebonyolításával is”

– tette hozzá.

„Koordinációs sejt terveink mellett a tűzszünet után az Egyesült Királyság és Franciaország katonai központokat is létrehoz Ukrajnában, hogy lehetővé tegyék a fegyverek és katonai felszerelések telepítését és védett létesítményeinek építését Ukrajna védelmi szükségleteinek támogatására ”– mondta el Keir Starmer.

Az Egyesült Államok is véleményt mondott a tervről

A párizsi csúcstalálkozón az Egyesült Királyság és Németország mellett az Egyesült Államok is képviseltette magát Jared Kushner és Steve Witkoff személyében, akik üdvözölték a megbeszélés eredményeit.

„A mai nap egy nagyon fontos mérföldkő volt és szeretnének köszönetet mondani Emmanuel Macronnak, amiért sikerült megszerveznie és mindazt a háttérmunkát, amelyet a jelenlévők belefektettek a találkozó sikeréért” – mondta Kushner.

Szerinte a párizsi csúcstalálkozó közelebb vihet a békéhez, ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a találkozó „nem jelenti azt, hogy békét kötünk, de a béke nem lenne lehetséges a ma itt elért előrelépések nélkül” – idézte a szavait a BBC. „Ha Ukrajna végleges megállapodást köt, tudniuk kell, hogy egy megállapodás után biztonságban vannak, nyilvánvalóan erős elrettentő képességük van, és valódi támogatásuk van annak érdekében, hogy ez ne forduljon elő újra” – tette hozzá.

Az amerikai különleges megbízott, Steve Witkoff a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Donald Trump elnök békét akar Ukrajnában. „Eltökéltek vagyunk az ő nevében, hogy mindent megteszünk, hogy szerezze meg azt a békét”, fogalmazott. Witkoff előrelépéseket említett a korábbi találkozókról, beleértve a berlini találkozót, valamint a Trump floridai birtokán tartott megbeszélést is.

„Úgy gondoljuk, nagyrészt végeztünk a biztonsági protokollokkal”

– szögezte le Steve Witkoff. „De azt is gondoljuk, hogy kritikus fontosságú, nagyon-nagyon közel állunk hozzájuk olyan erős jóléti megállapodást eredményezett, mint bármely ország valaha látott ilyen konfliktusokból kijönni” – tette hozzá.

A német kancellár szerint folytatnák Ukrajnát támogatását

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hasonló véleményt fogalmazott meg a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a mai bejelentés „hatalmas előrelépés”. Azt mondta: „Egy éve még csak nem is tudtunk gondolni erre, most pedig megvan ez a lépés”. Minden nap egy kicsit közelebb van, mondja, de „még mindig nem elég”. „Elég, ha az ukrajnai háború véget ér” – mondta. Zelenszkij nemrég a közösségi médiában azt írta, hogy szeretné megköszönni „minden vezetőnek és államnak, amely valóban szeretne részt venni a békés megoldásban”.

Friedrich Merz német kancellár szerint a tárgyalások arra összpontosítottak, milyen hozzájárulást nyújthatnak Európa és partnerei Ukrajnának a tűzszünet után. A tettrekészek koalíciója – mondta – vállalni akarja felelősségét, és segíteni akar biztosítani, hogy a jövőben erős fegyveres erők legyenek Ukrajnában, amelyek hiteles elrettentő erőt nyújtanak Oroszország számára. Hozzátette:

Németország továbbra is politikailag, anyagilag és katonai támogatást nyújt Ukrajnának, mondja, például azzal, hogy a tűzszünet után jelen lesz egy szomszédos NATO-területen – de nem részletezte, pontosan hogy nézne ki egy ilyen megállapodás.

Azt mondta, fáradhatatlanul dolgoznak a béke érdekében, de kompromisszumokat kell kötniük, és valószínűleg nem fogják tudni elérni a tökéletesen megtervezett béke ideálját.

Az úgynevezett tettrekészek koalíciója országainak képviselői kedden Párizsban vitatták meg a katonai csapatok jelenlétét Ukrajnában és az írásos biztonsági garanciákat. Mint ismert, Volodimir Zelenszkij egy vasárnapi beszámoló szerint egyebek között azt mondta: a brit és francia katonák jelenléte Ukrajnában kötelező, és az ukrán elnök a koalíció létezését is ettől tette függővé.

Szintén kedden Szabad Európa Rádió ukrajnai kiadása a megállapodás előtt már arról írt, akár több tízezer európai katona is érkezhet Ukrajnába egy esetlegesen bekövetkező tűzszünetet követően.

Oroszország a nyugati katonai egységek, létesítmények és egyéb infrastruktúra ukrajnai megjelenését közvetlen biztonsági fenyegetésként fogja értelmezni és katonai célpontnak fogja tekinteni ezeket – figyelmeztetett Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön a diplomácia tárca honlapján közzétett kommentárjában.

A diplomata arra reagált, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök, valamint Emmanuel Macron francia és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő aláírt egy háromoldalú nyilatkozatot, miszerint egy tűzszünet életbe lépése után Ukrajnában katonai bázisokat és fegyverraktárakat terveznek létrehozni.

„Ezzel kapcsolatban az orosz külügyminisztérium arra figyelmeztet, hogy a nyugati országok katonai egységeinek, létesítményeinek, raktárainak és egyéb infrastruktúrájának ukrajnai elhelyezése külföldi beavatkozásnak minősül, és közvetlen biztonsági fenyegetést jelent nemcsak Oroszország, hanem más európai országok számára is”

– hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy Oroszország, miként erre többször is figyelmeztetett, ezeket legitim katonai célpontnak fogja tekinteni.

Zaharova szerint a nyugati országokból álló „tettrekészek koalíciója” és Kijev „biztonsági garanciákról” szóló dokumentuma rendkívül távol áll a békés rendezéstől, célja pedig nem a tartós béke és biztonság elérése, hanem a militarizáció folytatása, a konfliktus eszkalálása. Kifogásolta a dokumentum központi elemét, miszerint a harcok lezárulása után ukrán területre multinacionális erőket vezényelnének, amelyeket a koalíció tagjainak kell létrehozniuk az ukrán hadsereg helyreállításának elősegítése és Oroszország feltartóztatása érdekében, valamint hogy szó esik benne Ukrajna és a NATO-országok hadiipar komplexumainak további összefonódásáról is.

 „Az úgynevezett koalíció és a kijevi rezsim újabb militarista nyilatkozatai valódi háborús tengelyt alakítanak ki”  – írta Zaharova, megjegyezve, hogy a résztvevők tervei egyre rombolóbbak Európa jövője és lakossága szempontjából.

Megismételte azt az orosz álláspontot, miszerint az ukrajnai békés rendezés kizárólag a konfliktus kiváltó okainak megszüntetésén alapulhat.

 „Konkrétan ez Ukrajna blokkon kívüli státuszának visszaállítását, demilitarizálását és nácitlanítását, valamint az emberi jogok és szabadságok, az oroszok nemzetiségűek, az orosz anyanyelvű állampolgárok és a nemzeti kisebbségek jogainak Kijev általi tiszteletben tartását jelenti. Ezenkívül Kijevnek el kell ismernie a népek önrendelkezési jogának köszönhetően kialakult jelenlegi területi realitásokat”  – fogalmazott a szóvivő.

 „Mindezek a célok vagy politikai-diplomáciai úton, vagy a különleges hadművelet keretében fognak megvalósulni”  – tette hozzá, felhívva a figyelmet arra, hogy a harctéren a kezdeményezés az orosz fegyveres erőké.

Az Egyesült Államok leállította a tömegpusztító fegyverekkel foglalkozó ukrán központ finanszírozását

 Donald Trump amerikai elnök elrendelte, hogy az Egyesült Államok kilépjen számos ENSZ programból, amelyek a Fehér Ház megítélése szerint ellentétesek az ország érdekeivel. A kilépés által érintett szervezetek között szerepel az Ukrán Tudományos és Technológiai Központ (UTTC) is.