A szerbek ezt tudják Ukrajna EU tagságáról

Alekszandar Vucsics szerb elnök kijelentette, hogy Brüsszel tervének része, hogy Ukrajna 2027. január 1-jétől tagja legyen az Európai Uniónak. A háborúban álló országot gyorsított eljárásban vennék fel az EU-ba. Ukrajna így megelőzi az államokat, amelyek már évtizedek óta sorban állnak a tagságért. Orbán Viktor kiemelte, a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció támogatná az ukrán integrációt, így Ukrajna a jövőben még aktívabban jelenik meg a magyar belpolitikában és a választási kampányban.

Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)

Alekszandar Vucsics szerb elnök a kormányülésen kijelentette, hogy tudomása szerint az Európai Unió tervei között szerepel, hogy Ukrajna 2027. január 1-jétől teljes jogú tagja legyen az EU-nak. Vucsics azonban úgy véli, hogy ezzel jelentős ellenállásba ütköznek majd bizonyos tagállamok, különösen Lengyelország, Csehország, Magyarország és Szlovákia részéről. Emiatt az EU-nak erőszakkal, a meglévő szabályokat és eljárásokat felrúgva kell majd módosítania a döntéshozatali mechanizmusokat, ami szerinte sok „törést” és konfliktust fog okozni az Unión belül és a világpolitikában is 2026-ban.

Vucsics ezt követően kitért Szerbia EU-csatlakozási folyamatára is. Elmondta, hogy az elmúlt négy évben Szerbia önálló, szuverén külpolitikát folytatott, nem írt alá automatikusan minden brüsszeli javaslatot vagy követelést, hanem saját döntéseket hozott a kulcsfontosságú külpolitikai kérdésekben. 

Vucsics ezért a politikai döntésért vállalja saját felelőssét.

Az államfő végül javaslatot tett az EU-integrációval foglalkozó struktúrák átszervezésére:

• Javasolja a jelenlegi koordinációs csapat és a hozzá tartozó tanács azonnali feloszlatását, mert szerinte az elmúlt időszakban semmit sem értek el érdemben.
• Helyette egy kisebb, valóban operatív, napi szinten működő testületet akar létrehozni.

A Tisza és a DK Ukrajna uniós csatlakozása mellett

 Orbán Viktor rendkívül veszélyesnek nevezte azokat a terveket, amelyek szerint az ukránok már 2027-ben csatlakozhatnának az EU-hoz. Mint fogalmazott, Magyarország ezt határozottan ellenzi. Kiemelte, hogy a következő száz évben nem lesz olyan magyar parlament, amely támogatná Kijev felvételét az Unióba.

 kormányfő úgy véli, a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció ezzel szemben támogatná az ukrán integrációt, így Ukrajna a jövőben még aktívabban jelenik meg a magyar belpolitikában és a választási kampányban.

– írta. Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány célja egy olyan nemzeti kabinet fenntartása, amely nem járul hozzá sem Ukrajna EU-csatlakozásához, sem pedig olyan uniós költségvetéshez, amely magyar forrásokat irányítana Ukrajnába. Ennek érdekében „nemzeti petíció” indítását jelentette be, amelyben a magyarok kifejezhetik álláspontjukat Brüsszel terveivel szemben.

Az Európai Bizottság csütörtök este mutatta be a tagállamok vezetőinek Ukrajna újjáépítésének finanszírozásáról szóló tervét, amit a Politico pénteken közölt. A dokumentum szerint Brüsszel kifizetné a helyreállításhoz szükséges 800 milliárd dollár nagyobbik részét, mi több, minden eddig felmerült határidőnél korábban venné fel Kijevet az Európai Unióba, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban tudja ezeket a helyreállítási pénzeket célba juttatni. Mindennek minimum egy tűszünet lenne az előfeltétele, miközben az orosz hadsereg továbbra is erőteljesen nyomul előre az ukrajnai frontszakaszokon.

Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság 18 oldalas tervezete

A 18 oldalas dokumentum egy 10 éves tervet vázol fel Ukrajna fellendülésének garantálására, gyorsított úton az EU-tagság felé,  valamint a következő évtized végéig elérendő célokat is, ami azt jelenti: a finanszírozási stratégia 2040-ig tart.

A jóléti terv nehezen fog külső befektetéseket vonzani, főleg, ha a konfliktus folytatódik, figyelmeztet a világ legnagyobb alapkezelője, a BlackRock, amely úgymond pro bono, vagyis önként és ingyen ad tanácsot az újjáépítési tervről (a BlackRock németországi irodájának felügyelőbizottsági elnöke volt egykor Friedrich Merz német kancellár, de a Tisza Párt gazdasági vezetője, Kapitány István is kapcsolódott korábbi munkahelyével az alapkezelőhöz).

Súlyos teher az adófizetőkön

Bár a tervezet igyekszik a magánbefektetők jelenlétét hangsúlyozni, világosan kiderül, hogy mivel a magánbefektetések beindítására jelentős EU-s és tagállami támogatásokra lesz szükség,

elsősorban az adófizetőkre nehezedne a legnagyobb teher, főleg úgy, hogy Ukrajna szűk két éven belüli tagfelvételével intézményesülne és állandósulna Kijev uniós költségvetésből való támogatása.

A tervezetből kiderül az is, hogy a bizottság 100 milliárd eurót adna vissza nem térítendő támogatásként Ukrajnának az európai adófizetők pénzéből. Brüsszel egyben minél nagyobb részvételre
buzdítja a tagállamokat is.

Ukrán importdömping

A pénzügyi források jelentős növelése mellett a másik kiemelten fontos eleme, hogy Brüsszel 2028-tól már tagállamként számol Ukrajnával, miközben Kijev messze áll ettől a demokratikus, jogállamisági, és korrupcióellenes standardok alapján. Ennél, ha lehet, még súlyosabb az, hogy

még a EU-csatlakozás előtt gyorsított ütemben integrálnák Ukrajnát az EU közös piacába,

egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodással, ami gyakorlatilag tagállami jogokkal ruházná fel Ukrajnát, vagyis az ukrán importáruk egyenlően versenyeznének az európai termékekkel, ellehetetlenítve az európai és magyar gazdákat.

Privatizált Ukrajna

A Politico aláhúzza: a finanszírozási tervnek előfeltétele az a 20 pontos béketerv, amelynek alapján az Egyesült Államok próbál közvetíteni Kijev és Moszkva között. A kiszivárgott dokumentum feltételezi, hogy a tűzszünetet vagy a békét szavatoló biztonsági garanciák már fennállnak.

Végezetül: a tervezetből kiolvasható, hogy

célja Ukrajna privatizációja és a külföldi nagytőkének való kiszolgáltatása.

Vagyis a több mint háromezer ukrán vállalat jelentős részét privatizálnák, és olyan külföldi befektetőknek adnák át, mint a világ legnagyobb magántőke-alapkezelői, mint például a már említett Blackrock. Ezek az alapkezelők vennék át az ellenőrzést az energiaszektor, a nyersanyagok kitermelése, a mezőgazdaság és a védelmi ipar felett.