Zelenszkij korábbi külügyminisztere kimondta, a Tisza háborúpárti

Zelenszkij korábbi külügyminisztere, Dmitro Kuleba kimondta, a Tisza ukránpárti és háborúpárti - írta a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a Facebook-oldalán szombaton.

Menczer Tamás a bejegyzésében egy videót is közzétett, amelyben Dmitro Kuleba azt mondja, "most mindenki ül, imádkozik (...) azért, hogy Orbán elveszítse a következő, 2026-os választásokat", és olyan Európa-párti kormánykoalíció alakuljon, amely Ukrajna-párti is lenne.

Menczer Tamás szerint "ez különösen veszélyes most, amikor Brüsszel és 24 tagállam hadikölcsönt ad Ukrajnának." A 90 milliárd eurót csak akkor kapják vissza, ha folytatják a háborút és legyőzik Oroszországot - jegyezte meg.

Úgy folytatta: ha nem akarják elveszteni a pénzüket, bele kell menniük a háborúba. A helyzet rendkívül veszélyes.

"Mi nem veszünk részt a hadikölcsönben, és ki akarunk maradni a háborús őrületből" - emelte ki a fideszes politikus.

Menczer Tamás közölte: "Mi magyarpártiak vagyunk. A Tisza ukránpárti, ahogy Kuleba is elmondta. Válassz!"

Orbán Viktor miniszterelnök a Digitális Polgári Körök háborúellenes szombati gyűlése előtt értékelte a csütörtök esti EU-csúcs döntéseit. A kormányfő elmondta: az Európai Unió történetében először fordult elő, hogy 24 tagállam közösen háborús kölcsönt nyújtott egy unión kívüli országnak.

A kormányfő szerint ez nem technikai kérdés, hanem minőségi fordulat. A miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a hitelnyújtás alaplogikája egyszerű: a hitelező vissza akarja kapni a pénzét. Ebben az esetben azonban a visszafizetés feltétele nem gazdasági növekedés vagy stabilizáció, hanem katonai győzelem.

Orbán Viktor szerint ahhoz, hogy a kölcsön valaha megtérüljön, Oroszország katonai legyőzésére lenne szükség, ami már nem a béke, hanem a háború logikáját követi.

Úgy fogalmazott, a háborús kölcsön szükségszerűen érdekeltté teszi a finanszírozókat a konfliktus folytatásában és eszkalációjában, mivel egy vereség pénzügyi veszteséget is jelentene számukra.

A kormányfő szerint ettől a ponttól kezdve nem pusztán politikai vagy erkölcsi döntésekről van szó, hanem pénzügyi kényszerekről, amelyek egy irányba tolják Európát. Állítása szerint a brüsszeli háborús logika nem lassul és nem mérséklődik, hanem fokozódik és intézményesül.

Orbán Viktor úgy látja, a kockázat ma nagyobb mint bármikor korábban, mivel a háború folytatásához immár közvetlen pénzügyi érdek is társul.

Hangsúlyozta: Magyarország tudatosan nem vesz részt olyan kezdeményezésekben, amelyek a háború elnyújtásában teszik érdekeltté a résztvevőket.

A miniszterelnök szerint Magyarország nem gyorsítópályát keres a háborúba, hanem kijáratot a békéhez. Megfogalmazása alapján ez nem elszigetelődés, hanem stratégiai józanság, amely Magyarország és hosszú távon Európa érdekét szolgálja.

Minden józanul gondolkodó ember beláthatja, hogy a háborúról való fantáziálásnak óriási kockázata, veszélye van – jelentette ki a volt köztársasági elnök szombaton Szegeden.

Áder János a Digitális Polgári Körök (DPK) által szervezett háborúellenes gyűlésen a Magyarországon és a Kárpát-medencében az elmúlt 15 évben megvalósult fejlesztések közül néhányat bemutatva úgy fogalmazott, „bizony van veszíteni valónk”.

Szavai szerint tagadhatatlan, hogy a háború már most is nehezíti a további békés gyarapodást.

Az emberek ma Magyarországon biztonságot akarnak a házukban és a hazájukban – jelentette ki az építési és közlekedési miniszter szombaton Szegeden a Digitális Polgári Körök (DPK) háborúellenes gyűlésén tartott 30. Lázárinfó kezdetén.

Lázár János azt mondta: 2025-ben két tanulmányutat tett, az egyiket Budapestről Washingtonba, a másikat pedig Kisvárdáról Szegedre a Lázárinfókon.

Hozzátette, hogy három dolgot tanulhattak meg az eddigi 29 Lázárinfó 1500 kérdéséből:

a magyarok békéje fontosabb, mint az ukránok háborúja; a gáz és a gázár fontosabb mint a gender; valamint a magyar családok a legfontosabbak, és nem számítanak az idegenek.

Az emberek azt várják a Fidesztől, hogy megvédje őket és „nem akarják, hogy neveljük őket” – fogalmazott Lázár János.

A tárcavezető kiemelte: hasznára kell lenni a választópolgároknak és nem az agyukra menni. Lázár János azt mondta, a Fidesz magas bért és alacsony rezsit kínál az embereknek, a Tiszánál viszont magas lenne a rezsi és alacsony lenne a bér. Innen nézve nem bonyolult a választás, az okos ember nem a rizikót, hanem a biztosat választja – mondta. „Többet ésszel, mint haraggal”, ez a 2026-os választás üzenete – hangsúlyozta az építési és közlekedési miniszter.

A Fidesz 2026-ban az egyszerű, hétköznapi emberek, a munkások, a melósok, a nyugdíjasok pártja, akik egész életüket ledolgozták, és azoknak a fiataloknak is a pártja, akik munkával akarnak egyről a kettőre jutni – mondta, hozzátéve, olyan országot akarnak, ahol mindenki léphet egyet előre és léphet feljebb.

A Fidesz az a párt, amely az egyszerű és hétköznapi embereket segíti adókedvezménnyel és béremeléssel, rezsicsökkentéssel és árréscsökkentéssel, valamint lehetőséget teremt a három százalékos lakáshitellel és a családtámogatásokkal – sorolta. Megjegyezte:

számukra az a fontos, hogy ebben az országban fideszes és nem fideszes egyaránt lépjen előre és feljebb.

A fórumok tapasztalatai alapján azt is fontosnak nevezte, hogy beszéljenek az eredményekről. Kiemelte: 2010 óta felépítették a munkaalapú társadalmat a segélyalapú Magyarországgal szemben. Ezt akarja a Tisza visszacsinálni, a Tisza segély alapú társadalmat akar, a tiszások pénzt vesznek el azoktól, akik dolgoznak, hogy odaadják azoknak, akik nem dolgoznak – mondta. Hozzáfűzte: ez a Tisza programja, azt kell közösen megakadályozni, hogy több pénzt szedjenek be az emberektől, és kevesebb pénzt adjanak vissza a magyaroknak.

A Tisza áradása nem lehetőség, hanem veszély; amikor áradás van, mindig zavaros a víz, és mindig elmossa a mögöttünk hagyott tíz év eredményeit – fogalmazott Lázár János. Megjegyezte: „megtanultuk azt is, ha jön a Tisza, mindig megy is”.

A volt államfő azoknak, akik egy Oroszország ellen sikeresen megvívható háborúról vizionálnak azt tanácsolta, vegyék elő az első világháborús felvételeket, vagy a második világháború időszakából a szétlőtt Budapest, a porig rombolt Varsó és Berlin fotóit, vagy ha ez se lenne elég – „miután Oroszország esetében mégiscsak egy atomhatalomról beszélünk” –, akkor vegyék elő Hirosima és Nagaszaki képeit.

Áder János leszögezte, „az elmúlt 15 évben a közvagyon olyan mértékű gyarapodását láthattuk, mint amire csak az 1867-es kiegyezés után volt példa Magyarország történetében”. Hozzátette: a patriótáknak van mire büszkének lenniük.

A volt köztársasági elnök az elmúlt másfél évtizedben megvalósult infrastrukturális beruházásokról szólva elmondta, a gyorsforgalmi utak hossza 866 kilométerrel, 2593 kilométerre nőtt. Zalaegerszeg kivételével minden megyeszékhely megközelíthető autópályán vagy autóúton, és már tíz olyan pontja van az országhatárnak, melyet el lehet így érni. Az elmúlt 15 esztendőben, különösen az elmúlt években 4 ezer kilométer mellékutat építettek vagy újítottak föl – sorolta.

Mint mondta, 15 év alatt 91 kórház és rendelőintézet megépítése és fejlesztése fejeződött be, a Magyar falu programban pedig 625 orvosi rendelőt adtak át újonnan vagy a régit korszerűsítve.
2010 óta a bölcsődei férőhelyek száma több mint kétszeresére emelkedett – folytatta a volt köztársasági elnök, aki a felsőoktatási beruházások közül kiemelte a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, valamint a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem új campusát.

A kultúra területéről a Magyar Állami Operaház és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem épületének rekonstrukcióját említette, és szólt a Várkert Bazár, a Városliget, valamint a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának megújításáról is.

A Kárpát-medencei fejlesztések közül a borsi Rákóczi-kastély teljes egészében a magyar állam támogatásából megvalósult felújítására hívta föl a figyelmet.

A hitéletet érintő fejlesztések közül Áder János a többi közt a Szent István-bazilika és a Mátyás-templom felújítását, a sportot segítő beruházások közt pedig a balesetveszély miatt részben lezárt Népstadion helyén világversenyek megrendezésére alkalmas Puskás Aréna építését említette.

A volt köztársasági elnök kiemelte: egyedülálló a világon az öt ország együttműködésével létrejött 930 ezer hektáros Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum, melyet sokszínű élővilága miatt a szakemberek „Európa Amazonasának” hívnak. Áder János jelentős eredményként értékelte azt is, hogy Magyarország aranytartaléka a 2010-es 3 tonnáról 110 tonnára nőtt.

A politikus a közvetlenül Csongrád-Csanád vármegyét érintő fejlesztések között felsorolta a többi közt az M43-as autópálya megépítését a Móra Ferenc híddal, a Szegedi Tudományegyetem új infektológiai központjának átadását, a gyermekgyógyászati klinika bővítését, a szegedi fogadalmi templom és a Dóm tér megújítását, a Móra Ferenc Múzeum, a szentesi Péter Pál Polgárház, a makói Hagymaház rekonstrukcióját. Kitért arra is, hogy amikor a Tisza mentén valamennyi árapasztó-tározó elkészül, egy méterrel lesz csökkenthető a legnagyobb árhullámok idején a folyó vízszintje.