Putyin szerint Európa elfog tűnni, ha nem működik együtt

Oroszország kész lezárni az ukrajnai konfliktust, ha a válság okai megszűnnek – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki moszkvai évértékelő sajtótájékoztatóján.

„Készen állunk és szeretnénk békés eszközökkel lezárni ezt a konfliktust azon elvek alapján, amelyeket tavaly júniusban az Oroszországi Föderáció külügyminisztériumában felvázoltam, valamint a válságot kiváltó okok megszüntetése esetén” – mondta, hangot adva azon véleményének, hogy Ukrajna nem kész a béketárgyalásokra.

Putyin szerint azért kell megszüntetni az ukrajnai konfliktus okait, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg hasonló helyzet, és hogy a béke „hosszútávú, tartós és stabil legyen”.

„Készek vagyunk haladéktalanul beszüntetni ezeket a harci cselekményeket, ha biztosítják a biztonsági feltételeket Oroszország számára közép- és hosszú távon” – hangoztatta.

Leszögezte, hogy Oroszország az egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet alapján hajlandó együttműködni Európával és az Egyesült Államokkal. Oroszország 2026-ban már békében és háborúk nélkül akar élni – tette hozzá.

De kilátásba helyezte, hogy ha felmerülnek a kalinyingrádi régiót fenyegető veszélyek – ezzel az orosz exklávé elleni blokádfenyegetésre utalt –, akkor Oroszország meg fogja őket semmisíteni.

„Az ilyen természetű lépések egyszerűen a konfliktus eddig soha nem látott eszkalációjához vezetnek” – figyelmeztetett.

Közölte, hogy az orosz hadsereg rendszeresen válaszol az orosz energetikai létesítmények elleni ukrán támadásokra, és ez utóbbiak ereje nem összehasonlítható az előbbiekkel.

Bejelentette, hogy Oroszország kész megfontolni, hogy tartózkodjon az Ukrajna mélyebb területei elleni csapásoktól az ukrajnai választások napján. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország az ukrán támadások közepette is megtartotta saját voksolását a veszélyeztetett régiókban.

Hangsúlyozta, hogy az ukrán hatalom nem lehet legitim választások nélkül. Úgy vélekedett: Oroszországnak jogában áll követelni, hogy az ukrajnai választások kiírása esetén a területén élő ukrán állampolgárok is – akiknek száma szerinte 5 és 10 millió között lehet – részt vehessenek a választásokon

A fronton kialakult helyzetnek arra kell kényszerítenie az ukrán hatóságokat, hogy békés eszközökkel zárják le a konfliktust – mondta. Kijelentette, hogy a hadászati kezdeményezés az oroszországi Kurszk megye felszabadítása óta folyamatosan az orosz hadsereg kezében van, amely a teljes frontvonalon támad, hol gyorsabb, hol lassabb ütemben.

Közölte egyebek között, hogy a „különleges hadművelet” övezetében jelenleg 700 ezer ember van, és hogy idén közülük több mint 400 ezren szerződtek le az orosz hadseregbe. Elismerte, hogy az orosz hadseregnek hiánya van nehézdrónokból, de azt állította, hogy egészében véve fölényben van a pilóta nélküli légi járművek terén.

Arra figyelmeztetett, hogy alááshatja az EU iránti bizalmat, ha az unió Ukrajna finanszírozására használja fel az orosz kintlévőségeket.

„A lopás titkos vagyoneltulajdonítás, amit pedig velünk nyíltan próbálnak megtenni – az rablás. (…) De miért nem sikerül végrehajtani ezt a rablást? Mert a következmények súlyosak lehetnek a rablók számára” – mondta Putyin.

Kilátásba helyezte, hogy Oroszország bíróságon fogja megvédeni az érdekeit, és rámutatott, hogy az intézkedés megingatja a letétjeiket Európában elhelyező olajtermelő országok bizalmát. Leszögezte, hogy a kintlévőségeket vissza kell majd adni.

Meglátása szerint „Európa fokozatosan eltűnik, ha nem működik együtt az Oroszországi Föderációval”.

Kirill Dmitrijev, az Orosz Föderáció elnökének különleges képviselője szerint az Európai Unió nem tudott megállapodni az Oroszország befagyasztott vagyonának felhasználásáról Ukrajna finanszírozására, ami „győzelem a józan észnek”, és komoly vereség a „háború szítóinak”.

A politikus a Telegram-csatornáján reagált arra, hogy az uniós csúcstalálkozón nem született megállapodás a befagyasztott orosz eszközök Ukrajna finanszírozására történő felhasználásáról – írja az EurAsia Daily.

Kirill Dmitrijev szerint az Európai Bizottság „megbukott” elnöke, Ursula von der Leyen által vezetett kezdeményezés jogellenes volt, és az, hogy az EU egyelőre elállt ettől a konstrukciótól, a „háború uszítóinak” vereségét jelenti. Mint írta: „A megbukott Ursula vezette háborúpártiak erőteljes csapást szenvedtek el – az EU-n belüli néhány józan hang eddig megakadályozta az orosz tartalékok illegális felhasználását Ukrajna finanszírozására. A jog és a józan ész eddig győzött.”

A nyilatkozat előzménye, hogy Ursula von der Leyen elismerte: az EU-csúcson részt vevő vezetők nem tudtak megegyezni az orosz befagyasztott vagyon „jóvátételi hitelként” történő kisajátításáról. Ennek következtében Ukrajna nem 50 milliárd eurót kap, hanem a következő két évben összesen 90 milliárd euró támogatásban részesül.

Korábban a Politico arról számolt be, hogy az Európai Unió – külső nyomás hatására – egyelőre elvetette az Orosz Föderáció befagyasztott tartalékainak hitelfinanszírozási célú felhasználását.

A brüsszeli csúcstalálkozón 15 órányi egyeztetés után sem sikerült közös álláspontot kialakítani, ami a lap szerint az EU egységét is megrendítette.

A Politico beszámolója szerint a vezetők most egy közös hitelfelvételen alapuló megoldást vizsgálnak, amelynek keretében Ukrajna két év alatt 90 milliárd eurót kapna. Ebben a konstrukcióban Magyarország, Szlovákia és Csehország nem vesz részt, és csatlakozott az ellenzők táborához Németország is, amely korábban is ellenezte ezt a finanszírozási módszert.

António Costa, az Európai Tanács elnöke az X közösségi oldalon azt írta: megszületett a döntés arról, hogy Ukrajna a 2026–27-es időszakban 90 milliárd euró támogatásban részesüljön.

„A befagyasztott orosz vagyon felhasználása Ukrajna céljaira hadüzenetként értelmezhető, azonnal belerántott volna bennünket egy háborúba, ettől sikerült megóvni magunkat, ez egy nagyszerű siker” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben péntek hajnalban.

Az egynapos brüsszeli uniós csúcsértekezlet után Orbán Viktor úgy nyiltkozott, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználása egy halott ötlet. „Mi ezt eleve elutasítottuk, megmondtuk, hogy Magyarország ezt ellenzi, és semmilyen felelősséget ezért nem vállal” – fogalmazott a miniszterelnök, majd hozzátette: „ha ez a javaslat átment volna, akkor napokon belül, de három hónapon belül mindenképpen benne állnánk közvetlenül is egy háborúban. Ettől sikerült megóvni magunkat. Ez egy nagyszerű siker”.

Elmondása szerint kiderült, hogy összességében az uniós tagállamok magáncégeinek több vagyona van Oroszországban, mint az Európában befagyasztott orosz vagyon, ami – mint kiemelte – azt jelenti, hogy egy orosz válaszlépés esetén Európa ezen nem nyer, hanem veszít. Kiderült továbbá, hogy jogilag nem védhető a konstrukció, ez „konfiskálásnak, elkobzásnak” fog minősülni. A belgák ezt nem vállalták – közölte. Csak akkor járultak volna hozzá, ha a kockázatot vállalja a többi tagállam is. De – mint fogalmazott – „ehhez nem nagyon fűlött a foga senkinek”.

A közös uniós hitelfelvétellel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: „Annak akadálya mi voltunk, valamint a szlovákok.”

„Mi azt mondtuk, hogy nem akarunk közösen hitelt fölvenni, és ezt a pénzt elküldeni, odaadni kölcsön formájában Ukrajnának, amiről mindannyian tudjuk előre, hogy ezt a kölcsönt az ukránok a büdös életben nem fogják tudni visszafizetni” – fogalmazott.

A szlovákok nagyon erősen szembementek ezzel, mi, magyarok is, ahogy szoktunk, és Andrej Babis cseh miniszterelnök is bejelentette, hogy kormánya nem akar pénzt küldeni Ukrajnába – közölte. Orbán Viktor egy péntek reggeli Facebook-posztjában azt is közölte, hogy a

hadikölcsön Magyarországra eső összege több mint 400 milliárd forint lett volna.

„Ezért mi azt kértük, ha ők erre a vonatra föl is szállnak, mi meg nem akarunk erre jegyet váltani, akkor nekünk ne kelljen fölszállni erre a vonatra. Úgyhogy mi ebből kimaradtunk” – fogalmazott.

Tehát most egy hadikölcsön jött létre – magyarázta a miniszterelnök. Csehországot, Szlovákiát és Magyarországot kivéve az összes uniós tagállam összeállt egy hitelnyújtó közösséggé, uniós pénzt is fölhasználva egy hadikölcsönt adnak az ukránoknak. „Mi ebből kimaradtunk” – fogalmazott.

Szavai szerint ez a hadikölcsön sose fog visszajönni, annak kamatait és a tőkéjét azoknak kell majd kifizetni, akik a hadikölcsönt nyújtották Ukrajnának.

Úgyhogy „megmentettük a gyerekeinket meg az unokáinkat attól, hogy egy elhibázott háborúba, hadikölcsön formájában küldött pénzért majd nekik kelljen később helytállni” – fogalmazott. Orbán Viktor fontosnak nevezte továbbá, hogy „összeállt a V3”: együtt léptek fel szlovákok, csehek és magyarok. „Ez így, a három együtt, az már egy nehézsúly” – mondta. „Ez biztató, folytatni fogjuk az együttműködést” – fogalmazott, majd hozzátette: a rossz hír az az, hogy noha „mi kimaradtunk ebből az egészből”, de a hadikölcsön révén megsegítették az európai vezetők a háborút, és folytatódik a háborús készülődés.

„Összességében tehát a háborús fenyegetés szempontjából csak rossz híreim vannak, és csak rossz tapasztalataim. Hogy mi ebből kimaradunk, az a jó dolog”

– tette hozzá nyilatkozatában Orbán Viktor az MTI híradása szerint.

Hosszú és küzdelmes éjszakáról számolt be Orbán Viktor miniszterelnök az uniós csúcstalálkozót követően. A miniszterelnök szerint sikerült megakadályozni egy olyan döntést, amely azonnali háborús veszélyt jelentett volna.

A kormányfő kijelentette: megakadályozták azt a tervet, amely az orosz vagyon felhasználásával Európa hadüzenetét jelentette volna Oroszországnak. Álláspontja szerint ez a döntés háborúba sodorta volna Európát, és mintegy 1000 milliárd forintos terhet rótt volna Magyarországra, amit így sikerült elkerülni, megvédve a magyar családokat.

A miniszterelnök arra is kitért, hogy 24 uniós tagállam hadikölcsönt ad Ukrajnának a következő két évre. Ha Ukrajna nem tudja visszafizetni a hitelt, a terhek ezekre az országokra hárulnak.

Bejegyzése szerint a V3-együttműködés újra működik: Magyarország, Szlovákia és Csehország közösen döntött úgy, hogy nem vesz részt ebben a hitelkonstrukcióban. Így mentesítették a jövő generációkat egy 90 milliárd eurós hitel terhei alól, amelyből Magyarországra több mint 400 milliárd forint jutott volna.

Orbán Viktor ugyanakkor jelezte: Brüsszelben a háborús felkészülés tovább folytatódik. Magyarország továbbra is a béke hangját kívánja képviselni Európában, és nem engedi, hogy a magyar emberek pénzét Ukrajna finanszírozására fordítsák.