Orbán Viktor levelet írt Putyinnak

A Brüsszelbe, az uniós csúcsra tartó járaton árult el kulisszatitkokat a miniszterelnök – adta hírül a Mandiner.

A portál szerint Orbán Viktor a Brüsszel felé tartó gépen elárulta, hogy levélben kérte tájékoztatását Vlagyimir Putyinnak: milyen válaszlépést tervez Oroszország, ha az Európai Unió hozzányúl a befagyasztott orosz vagyonhoz, és figyelembe veszik-e majd az egyes tagállamok szavazatát a kérdésben. A magyar miniszterelnök közlése szerint a Kreml válasza világos volt:

erőteljes válaszlépést adnak majd az oroszok, ugyanakkor figyelembe veszik, hogy ki hogyan szavaz majd az EU-csúcson

– derült ki Deák Dániel Facebook-posztjából.

Orbán Viktor a repülőn hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország nem támogatja a befagyasztott vagyonhoz való hozzányúlást, mert szerinte ez az eszkaláció újabb szintjét jelentené. A miniszterelnök ugyanakkor hozzátette:

Magyarországot nem érinti majd hátrányosan, ha az uniós csúcson a tagállamok többsége mégis úgy dönt, hogy hozzányúl a befagyasztott orosz eszközökhöz.

A kormányfő út közben azt is elárulta, mi az a három dolog, amit a legjobban szeret a belga fővárosban: a csokit, a város főterét, de leginkább eljönni onnan.

Orbán Balázs közösségi oldalán reagált a Wall Street Journal Európa háborús felkészüléséről szóló elemzésére. A miniszterelnök politikai igazgatója úgy fogalmazott: megdöbbentő, hogy a béke és együttműködés ígéretére épült Európai Unió mára saját küldetésének ellentétévé vált. Szerinte a cikkben bemutatott háborús retorika nem véletlen, hanem egy tudatos eszkaláció része, amellyel az európai társadalmakat próbálják hozzászoktatni a konfliktus elkerülhetetlenségének gondolatához.

„Egy emberöltőnyi békét követően Európa ismét háborús felkészülésbe kezd” – ezzel a címmel közölt figyelemre méltó elemzést a Wall Street Journal. Az amerikai lap szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy az európai politikai vezetők hangvétele elmozdult a háborús retorika irányába, ami komoly lelki és történelmi fordulatot jelent egy olyan kontinensen, amely a világháborúk után a béke, az együttműködés és a jólét eszméire építette jövőjét.

A Wall Street Journal elemzése rámutat, hogy az európai biztonságért felelős döntéshozók ma már rendszeresen olyan üzeneteket fogalmaznak meg, amelyek még tíz évvel ezelőtt is elképzelhetetlenek lettek volna. Egyre gyakrabban hangzik el ugyanis, hogy Európának fel kell készülnie egy Oroszországgal szembeni fegyveres konfliktus lehetőségére. A lap szerint ma már alig telik el hét anélkül, hogy politikai vagy katonai vezetők ne próbálnák a közvéleményt felkészíteni egy közelgő háború elkerülhetetlenségére – írta a politikai igazgató.

Orbán Balázs az amerikai lap elemzésére közösségi oldalán a következőképpen reagált:

„Valóban megdöbbentő, hogy a békeprojektként indult Európai Unió mára a saját küldetésének antitézise lett”

– írta, majd hozzátette: Ez nem véletlen. Úgy véli, az európai vezetők háborúpárti megnyilvánulásai egy tudatos eszkalációs művelet részei, melynek célja, hogy elfogadtassák az európai emberekkel a háborúval járó sorkatonaságot, a gazdasági megszorításokat és végső soron a saját gyermekeik feláldozását egy idegen konfliktus oltárán.

„A brüsszeli elit, amely minden más területen kudarcot vallott, a háborús fenyegetésben látja utolsó esélyét hatalma megtartására és további központosítására”

– emelte ki, majd példákkal alá is támasztotta állítását.

• Friedrich Merz német kancellár Putyin ukrajnai stratégiáját Hitler 1938-as terjeszkedéséhez hasonlítja, azt állítva, hogy Ukrajna megtámadása után Európa következik;
• A NATO főtitkára szerint a konfliktus már Európa küszöbén áll, és a társadalmaknak olyan háborúra kell felkészülniük, amilyet a nagyszüleik és dédszüleik éltek át;
• A francia vezérkari főnök arról beszélt nemrég, hogy Franciaország veszélyben van, ha „meginog, mert nincs felkészülve arra, hogy elveszítse gyermekeit, és hogy gazdasági áldozatokat hozzon”;
• A brit hírszerzés vezetője szerint „most egy béke és háború közötti átmeneti helyzetben” vagyunk;
• A brit haderő parancsnoka nemrég kijelentette: pályafutása során soha nem látott ilyen veszélyes helyzetet, és „egyre több család fogja megtapasztalni, mit jelent áldozatot hozni a nemzetért”;
• Kees Klompenhouwer holland diplomata írása szintén néhány napja jelent meg az ukrán sajtóban, mely amellett érvel, hogy Európának egy hosszú, nagy intenzitású háborúra kell berendezkednie Oroszországgal szemben;
• Giuseppe Cavo Dragone tengernagy, a NATO Katonai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy Európának kilátásba kell helyeznie egy Oroszországgal szembeni megelőző csapás megindítását. Úgy véli, az uniónak mindenképp agresszív stratégiában kell gondolkodnia Moszkvával szemben;
• Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője szerint Európának katonai egységeket kellene vezényelnie Ukrajnába a biztonsági garanciák részeként: „[Ukrajna esetében] meg kell néznünk, mik azok a kézzelfogható biztonsági garanciák. Ezek nem lehetnek papírok vagy ígéretek. Valódi csapatoknak, valódi képességeknek kell lenniük, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát”;
• Ruszin-Szendi Romulusz, a brüsszeli stratégia magyar végrehajtásáért felelős Tisza Párt vezető politikusa sem véletlenül szólta el magát, amikor arról beszélt „ha Ukrajna vagy NATO-, vagy EU-tag lenne, akkor jogos lenne, hogy oda bemennek a mi erőink”;

Orbán Balázs szerint ezek a példák mutatják, hogyan szoktatják apránként hozzá az európai társadalmakat ahhoz a gondolathoz, hogy a háború elkerülhetetlen. Pedig – mint írta – ez nem igaz, a háború nem szükségszerű – éppen ellenkezőleg. Hangsúlyozta: „Az amerikai békekezdeményezésnek köszönhetően soha nem voltunk ilyen közel az orosz–ukrán háború politikai lezárásának lehetőségéhez”, ugyanis „az Egyesült Államok új stratégiája már a geopolitikai és gazdasági stabilitás helyreállításáról beszél”.

Véleménye szerint Európa és Magyarország most válaszút előtt áll: Vagy követi a brüsszeli elit háborús logikáját, vagy az emberek érdekét – a békét, a biztonságot és a stabilitást – választja.

„Még van lehetőség letérni a pusztító háborúhoz vezető útról. Ehhez nem kell mást tenni, mint támogatni az amerikai békekezdeményezést, és nemet mondani az eszkalációs tervre”

– fejtette ki.

Bejegyzése végén hangsúlyozta, „egy dolog biztos: mi a végsőkig ragaszkodni fogunk a békepárti álláspontunkhoz, és nem fogjuk hagyni, hogy kockára tegyék a magyar emberek biztonságát és megélhetését”.

Míg az Egyesült Államok nagy erővel dolgozik az ukrajnai háború lezárásán, a nyugati-európai vezetők mindent megtesznek a békefolyamat aláaknázása érdekében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető újságírói kérdésre válaszolva a berlini békecsúccsal kapcsolatban kifejtette, hogy a politika tapasztalati műfaj, márpedig az utóbbi évben úgy nézett ki a helyzet, hogy Donald Trump amerikai elnök mindent megtett az ukrajnai rendezés érdekében, és az orosz vezetés is tárgyalt velük, az európaiak viszont mindent elkövettek a békefolyamat aláaknázása érdekében.

„Emlékezhetünk arra, amikor az alaszkai csúcstalálkozó után nem engedték Volodimir Zelenszkij elnököt Washingtonba menni egyedül, hanem ott fogták a kezét, és ott ültek, nehogy a végén még belemenjen valamilyen békemegállapodásba”

– fogalmazott.

„És nemcsak ezek a tapasztalatok, hanem a tegnapi történések Brüsszelben is sajnos azt erősítik meg, hogy az európaiak egyelőre sokkal jobban érdekeltek a háború folytatásában, mint annak lezárásában, hiszen ha le akarnák zárni a háborút, akkor nem akarnának arról sürgősen döntést hozni, hogy 80 ezer milliárd forintot, vagyis több mint 200 milliárd eurót küldjön az Európai Unió Ukrajnába” – vélekedett.

„Egy ekkora összeg, amelynek ráadásul jelentős részét Ukrajna felfegyverzésére akarják költeni, arról árulkodik, hogy az európaiak hosszú távú háborús helyzetre akarnak berendezkedni” – tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy ezt támasztja alá a NATO előző heti külügyminiszteri ülése is, ahol elmondták, hogy hiába lesz béke, ők ellenséges viszonyra készülnek Oroszországgal.

„Tehát egyelőre úgy tűnik, hogy a munkamegosztás ugyanaz, mint eddig. Az amerikaiak mindent megtesznek a békéért, a nyugat-európai vezetők meg mindent megtesznek azért, hogy aláaknázzák a folyamatot”

– emelte ki.

Illetve aláhúzta, hogy „nem kell hátast dobni” az ukrán elnök nyilatkozatától sem, amelynek értelmében hazája lemond a NATO-tagságról, ugyanis ez eddig sem rajta múlott, és ez eddig sem volt reális, miután erről a katonai szövetség tagjai döntenek.

„És az egész világos, hogy nagyon-nagyon messze vagyunk attól, hogy a NATO-ban erről bármifajta konszenzus legyen, tehát igazából Ukrajna NATO-tagságát csak Ukrajna tartotta napirenden, de ennek semmi jelentősége nincs, mert nem ők döntenek erről”

– összegzett.