Moszkva felkészült a válaszlépésekre

Példátlan döntés lenne a háborúk történetében, ha az Európában befagyasztott orosz vagyont az európai intézmények hitelességét is kétségbe vonva elkoboznák, egy gyors béke megkötésére pedig a háborúzó felek helyzete miatt is kevés az esély – vélekedtek elemzők kedden az M1 csatorna 48 perc című hírháttérműsorában.

Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője szerint példátlan döntés lenne, hogy egy állam szuverén vagyonát elkobozzák és átadják a másik háborúzó félnek, de ebben a kérdésben nincs egység Európán belül, nemcsak Magyarország szerint nem lenne jó. Ha az orosz központi bank vagyonát elveszik, „az nem egy formális hadüzenet, de azért egyenértékű vele”, és olyan válaszlépések következhetnek ebből az orosz fél részéről, ami az európai gazdaságot is nehéz helyzetbe hozza, mert Oroszország ha akar, tud válaszlépéseket tenni.

Hidegkuti Konstantin nemzetközi kapcsolatok szakértő hozzátette:

az oroszok készültek erre, miután a korábban lefoglalt orosz vagyonelemek hozadékát, kamatát már átadták Ukrajnának, de most egyszerűen nem maradt más, mint magának a vagyonelemeknek a lefoglalása.

Ez olyan precedens lehet, amely az Európai Unió és az európai intézmények hitelességét vonná kétségbe.

A Nézőpont elemzője felidézte, hogy az Európai Unió eddig elfogadott másfél tucat szankciós csomagot Oroszországgal szemben, hogy azok határozott üzenetek legyenek Moszkvának és ez elhozza a háború végét, de ez nem történt meg.

Számos európai vagyonelem van Oroszországon belül, sőt az európai vagyonelemek összértéke sokkalta magasabb, mint ez a 200–300 milliárd euró, amit most átadnának Ukrajnának

– fűzte hozzá.

Hidegkuti Konstantin úgy fogalmazott: Ukrajnában „az államforma az majdhogynem korrupció”, ez nem újdonság, már Brezsnyev idejében is hatalmas mértékű volt, csak akkor az nem volt ennyire benn az európai köztudatban. Amikor pedig meg kell szorítani az adott politikai szereplő körül a mozgásteret, akkor a korrupciós botrányoknak a nyilvánosságra hozatala – amellyel megbuktatták Zelenszkij főtanácsadóját – nagyon jó eszköz az amerikaiak részéről.

Erdélyi Rezső Krisztián szerint az amerikaiak a 28 pontos béketervet is igyekeznek megvalósítani, hiszen már van egy amerikai-ukrán egyezség, amelyben az aranytól az olajon keresztül a ritkaföldfémekig minden benne van. Az amerikaiak tehát „igyekeznek a saját lehetőségeiket biztosítani, és nem akarják a végtelenségig elhúzni ezt a háborút”.

Egy másik kérdés kapcsán az elemző arról beszélt, hogy Belgium most tiltakozik, de ha rábólint arra, hogy kiadja a zárolt orosz vagyont, onnantól kezdve „elfelejtheti” az arab olajmonarchiák, a kínai nagytőkések, a közép-ázsiai gazdagok, oligarchák pénzét, ezzel pedig a belga bankrendszer összeomlását kockáztatja. „Most a belgák kapnak egy kis ízelítőt abból, hogy milyen magyarnak lenni”, milyen az, amikor az Európai Unión belül egy ország nem szolgamód beáll a sorba, hanem kiáll a saját nemzeti érdekeiért, amit most ők tesznek – mondta.

Az amerikai béketörekvések vagy egy esetleges karácsonyi tűzszünet kapcsán Hidegkuti Konstantin azt mondta:

egy tűzszünet inkább az ukránoknak kedvezne, hiszen ez idő alatt védelmi képességeik megerősödnének, s a tűzszünetet követően ők jobb, az oroszok rosszabb pozícióba kerülnének.

Erdélyi Rezső Krisztián szerint jelenleg korlátozottan érdekeltek a felek a háború leállításában, szerinte ugyanis az oroszok „mennek előre”, miközben Ukrajnában belpolitikai válság van a felszínre került korrupciós ügyek miatt, ami béke esetén az ukrán politikai elit bukását okozná – vélekedett.

Hidegkuti Konstantin ezzel kapcsolatban hozzáfűzte:

ha az eddigi béketervekben megismert megállapodáshoz közeli születne a háborúzó felek között, akkor az ukrán jövővel kapcsolatban dédelgetett évtizedes álmok, „Majdan ígéretei” szétfoszlanának.

Ezért szerinte most a háború egyfajta menekülőút az ukrán vezetés számára.

Az EU azért segédkezik mindehhez, s azért mozog hasonló pályán Erdélyi Rezső Krisztián szerint, mert a brüsszeli és nyugat-európai elit is egyfajta kelepcében van vélekedése szerint. Ukrajna és a háború támogatására buzdítják a választókat eredmények nélkül, emiatt pedig megerősödnek az emberek igazi, napi problémáival foglalkozó, szkeptikus politikai erők – vélekedett.

Arra a kérdésre, hogy milyen biztonsági garanciákat kaphatna Ukrajna egy esetleges békemegállapodás alapján, Hidegkuti Konstantin azt mondta:

Oroszország számára mindegy, hogy Ukrajna a NATO része, vagy a NATO garantálja az ország biztonságát, így ebből valószínűleg nem lesz semmi.

Erdélyi Rezső Krisztián szerint az európai elit azon álláspontja, hogy az EU – akár Nagy-Britanniával együtt – egy béke utáni a rendezésben, fenntartásban venne részt, szintén nehezen vihető véghez, mert Oroszország ellenfélként tekinthetne az Ukrajnában szolgáló nyugat-európai katonákra.

Hidegkuti Konstantin a várható harctéri forgatókönyveket illetően azt mondta: az oroszok kijelentették, hogy az elfoglalt területekből nem engednek, azaz az Ukrajnától elfoglalt megyéket Oroszország részeinek tekintik.

Az idő szerinte az oroszok oldalán áll jelenleg, azaz Ukrajna idővel még több területet veszíthet.

Erdélyi Rezső Krisztián szerint érdekes, hogy amerikai, európai kontextusban a Krím-félsziget hovatartozása már nem is vitatott, s valószínűleg így lesz a többi – már elfoglalt – területtel is. Emellett Ukrajnában a hadsereg létszáma megegyezik a dezertőrökével, így az ukrán hadsereg humán problémái csak fokozódni fognak az idő múlásával szerinte.

Mint mondta,

az amerikaiak szándékai egyértelműek: arra szeretnék ösztökélni az EU-t, hogy a védelmi képességeit erősítse meg, álljon a saját lábára, s önvédelmi szempontból ne hagyatkozzon pusztán az Egyesült Államokra.

Európa új korszak felé közeledik, energiafüggetlenséghez Oroszországtól, ugyanis „végleg, örökre ki fogja vezetni az orosz fosszilis tüzelőanyagok használatát” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán. Ursula von der Leyen emellett az orosz vagyon sorsáról is bejelentést tett.

Az Európai Parlament plenáris ülésének a csütörtöki EU-csúcsról folytatott vitáján Ursula von der Leyen azt mondta, a megváltozott valósághoz igazodva, az EU a lehetetlent is megtette a védelem területétől az energiáig, nemcsak egy biztonságosabb világ előmozdítása, hanem annak szavatolása érdekében is.

Az uniós erőfeszítések meghozták gyümölcsüket: az orosz gáz importjának aránya a háború kezdetén mért 45 százalékról mára 13 százalékra csökkent, a szénimporté 51 százalékról nullára, a nyersolaj importjáé pedig 26 százalékról 2 százalékra zsugorodott – részletezte.

„A függetlenség Oroszországtól az, ami európaivá tesz minket”

– fogalmazott.

Kijelentette: Európának felelősnek kell lennie a saját biztonságáért, szembe nézve a rá leselkedő fenyegetésekkel. Új képességek fejlesztésére kell összpontosítani annak érdekében, hogy a modern hibrid háborút megvívhassa. Védelmi ipari bázisát az EU olyanná alakítja, amely képes élvonalbeli technológiákat és gyors hadi tömegtermelést biztosítani – mondta.

Amíg Európa az elmúlt 10 évben 8 milliárd eurót fektetett a védelembe, addig idén akár 800 milliárd eurós beruházást tesz lehetővé a 2030-ig tartó időszakra

– közölte. „A védelmi finanszírozás nemcsak a védelemről szól, hanem a szabadságunkról, a jólétünkről és a függetlenségünkről” – fogalmazott.

Kiemelte: nincs fontosabb európai védelmi intézkedés, mint Ukrajna védelmének támogatása. Szavai szerint a következő napok döntő lépést jelentenek majd ennek biztosításában, ugyanis – mint kiemelte – az EU-n múlik, hogy miként finanszírozza Ukrajna harcát.

Von der Leyen szerint Oroszország nemcsak Ukrajnára összpontosít, hanem fokozza műveleteit az Európai Unió területén is. Moszkva teljes háborús gazdaságra váltott, ami közvetlen fenyegetést jelent Európa nemzet- és gazdasági biztonságára – vélekedett.

Közölte: Ukrajna szükségletei meghaladják a 137 milliárd eurót 2026-ban és 2027-ben, amiből Európának kétharmadot kellene fedeznie. Ez nem csak a számokról szól, hanem Ukrajna azon képességének megerősítéséről is, hogy olyan békét biztosítson, amely igazságos, tartós, és amely megvédi Európát is – hangoztatta.

Az uniós bizottság elnöke szerint az EU-nak emellett tovább kell növelnie a háború költségeit Oroszország számára, ami az európai bankokban tárolt, majd befagyasztott és tartósan lefoglalt orosz állami pénzeszközökre építő jóvátételi kölcsönre támaszkodik.

Az orosz pénzeszközök tartós lefoglalása döntő lépés, amely erős politikai üzenetet küld az EU szándékairól.

Az orosz vagyon mindaddig lefoglalva marad, amíg Oroszország le nem állítja a háborút, és megfelelően nem kártalanítja Ukrajnát az okozott károkért

– jelentette ki.

Az Európai Tanács csütörtöki ülésének Ukrajnáról szóló döntése központi jelentőségű lesz Európa függetlenségének biztosításában, mert a függetlenség a szabadságról szól. Annak a szabadságáról, hogy a sokszínűséget, a demokráciát választhassuk – tette hozzá beszédében az Európai Bizottság elnöke.

Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője a vita során elmondott beszédében azt mondta, ha az európai döntéshozók hallgattak volna Orbán Viktor miniszterelnök békekezdeményezésére, akkor nem haltak voltan meg azóta többszázezren a „háborús pokolban”, és „nem égetett volna el” az Európai Unió már közel kétszázmillió eurót az ukrajnai háborúban.

Brüsszel változatlanul az ukrajnai háború folytatását akarja, ráadásul Brüsszelben újabb szintre kapcsolt a háborús őrület – hívta fel a figyelmet.

Az európai emberek viszont békét akarnak. A békepárti magyar álláspontnak megfelelően ezért Magyarország nem támogatja a befagyasztott orosz vagyon elkobzásának „kalandor elképzelését”, ami beláthatatlan gazdasági és pénzügyi csapással fenyegeti Európát, nem vesz részt olyan uniós hitelfelvételben, amely a háborút szolgálja, és „nem küldünk pénzt és fegyvert Ukrajnába” – tette hozzá felszólalásában Deutsch Tamás.