Magyar Péter gyermekvédelmi járulékot fizettetne mindenkivel

1,5 százalék minden keresőre.

2025 novemberében egy gigantikus, titkosnak szánt gazdasági anyag rázta meg a magyar közéletet: az Index nyilvánosságra hozta a Tisza Párt radikális adó- és járulékreformtervét, amelynek egyik legmeglepőbb eleme a „gyermekvédelmi járulék”. Magyarék 1,5 százalékos új teher és a családi kedvezmények visszavágása brutális terheket tenne a családokra - írta meg a Mandiner.

Magyar Péter gyermekvédelmi járulékot fizettetne mindenkivel

2025 novemberében az Index nyilvánosságra hozott egy hatalmas, a Tisza Párt számára készült gazdaság- és adópolitikai tanulmánygyűjtemény. Ennek a megszorítócsomagnak – amelyet a Mandiner egy több részes cikksorozatban mutat be – több más, a családokat és a jövedelmeket érintő intézkedés mellett van egy új eleme. Ebben a cikkünkben erre térünk ki, a gyermekvédelmi járulékra. Magyar Péterék teljesen egyértelműen brutális megszorításra készülnek.

Brutális megszorítást hozhatnak Magyarék

Mit mond a dokumentum a gyermekvédelmi járulékról?

A kiszivárgott anyag szerint a járulék mértéke 1,5 százalék lenne. A dokumentum több más, családokat és gyermeknevelést érintő adó- és járulékmódosítást is tartalmaz — családi adókedvezmények szűkítése, kedvezmények megszüntetése, a jelenlegi kedvezmények jelentős visszavágása. Az anyag célja — a baloldali-liberális szerzők szerint — az, hogy radikálisan átalakítsák a közteherviselést, és évente több száz milliárd forintos többletbevételt hozzon az államnak.

Az Index november 25-én hozta nyilvánosságra a Tisza Párt több száz oldalas, „Magyarország 2027–2035” című gazdasági konvergenciaprogramját, amely radikális átalakítást javasol a magyar adó- és járulékrendszerben. A dokumentum évente mintegy 1300 milliárd forint többletbevételt céloz meg jelentős adóemelésekkel, új adónemekkel és a jelenlegi kedvezmények visszavágásával. Bár Magyar Péter először azt állította, hogy a tervezet nem létezik, majd azt, hogy mesterséges intelligencia készítette, több közgazdász – köztük Felcsuti Péter, Lengyel László és Dálnoki Áron – korábbi nyilatkozatai és aláírásszerű jelölései arra utalnak, hogy valódi, részletes szakmai anyagról van szó.

Felcsuti és Lengyel korábbi interjúi is megerősítik, hogy komoly adóreform-tervek készültek a párt környezetében, Dálnoki pedig többször beszélt arról, hogy részt vesz a kormányprogram gazdasági fejezeteinek kidolgozásában. A botrányt tovább erősítette Tarr Zoltán etyeki beszéde, amelyben elismerte, hogy a Tisza választás után „radikális” intézkedéseket vezetne be, de ezekről előre nem beszélhetnek. Hasonlóan utalt a titkolt tervezetekre Ruszin-Szendi Romulusz is, aki szerint azért nem hozzák nyilvánosságra a programot, mert politikailag vállalhatatlan lenne.

A kiszivárgott anyag a közteherviselés teljes átírását vázolja: progresszív szja, a családi kedvezmények drasztikus megvágása, vagyonadó 500 millió forint felett, a biztosítók profitjának kötelező befizetése, a kisadózási formák felszámolása és számos új járulék bevezetése (köztük 1,5%-os gyermekvédelmi hozzájárulás). A dokumentum több pontja a társadalmi újraelosztást helyezi előtérbe, miközben a vállalkozásokra, befektetésekre és magasabb jövedelműekre jelentős terheket rakna, ami kritikusai szerint a 2010 előtti baloldali gazdaságpolitikai modellhez való visszatérést jelenti.

Járulékemelések és kedvezménycsökkentések együtt komoly anyagi terhet jelentenének a családok számára — főleg azoknak, akik gyermeket nevelnek. Magyarország jelenlegi család- és családtámogatási rendszere — családi adókedvezmények, egy- és többgyermekes családok kedvezményei, támogatások — az állami társadalmi politikát jellemzi. A javasolt új járulék viszont plusz költség lenne a családok számára, tehát ellentétes az eddigi támogatási logikával. Egy 1,5 százalékos járulék minden gyermeket nevelő jövedelemadózót érintene — így a családok nettó terhei nőnének.

Ha a járulék mellett a kedvezmények és családtámogatások is visszavágásra kerülnének, az azt jelentheti, hogy

egy gyermeket nevelő család összességében rosszabbul járna, mint most — kevesebb maradna a zsebében, miközben a kiadások nem csökkennének.

Ezért sok elemző és családvédelmi aktivista is úgy értékeli a javaslatot: nem gyermekvédelemről, hanem adó- és járulékterhek növeléséről van szó.

Mit is jelentene Magyarék megszorítása a valóságban?

A járulék a munkavállaló bruttó bérének 1,5 százaléka lenne, és azt közvetlenül a munkavállaló fizeti.

Bruttó 350 000 forintos jövedelem esetén 63 ezer forintos terhet jelentene ez a gyermekvédelmi járulék.
Bruttó 550 100 forintos jövedelem esetén 99 018 forintot.
Bruttó 692 800 forint esetén pedig évente 124 704 forintot.

A fenti összegek szemléltetik, hogy magában a 1,5 százalék havi szinten tipikusan 5–11 ezer forint körüli többlet lenne egy munkavállalónál (a bruttótól függően). Ha mellé csökkennek a családi kedvezmények, a veszteség gyorsan több tízezer forintra nőhet egy családnál.

Súlyos demográfiai hatások

Ha a javaslat megvalósulna — vagy hasonló logika mentén készülnének hasonló tervek — az alapjaiban változtatná meg a családokra nehezedő adó- és járuléki terheket Magyarországon.

Ez nemcsak gazdasági, hanem súlyos demográfiai, társadalmi hatásokkal is járhat: a családalapítást, gyermekvállalást, a nevelést nehezítő feltételek miatt sokak számára kevésbé lenne vonzó gyermeket vállalni.

Emellett: az ellentmondás — az elvileg „gyermekvédelmi járulék” nevében bevezetett új terhek és a családtámogatások megszorítása — hitelességi és bizalmi kérdéseket is felvet.