Az EU 1600 milliárd eurót bukott a saját szankciói miatt

Az európai országok gazdasága 2022-től és 2025-tel bezárólag 1600 milliárd eurót veszített az Oroszország ellen bevezetett szankciók miatt – közölte az orosz külügyminisztérium szombaton.

„Az elmúlt években Oroszország példátlan gazdasági nyomásnak volt kitéve a nyugati országok részéről. Ennek ellenére

az orosz gazdaság nagyfokú stabilitást és alkalmazkodóképességet mutatott,

és továbbra is biztos növekedést ért el. Nyilvánvalóvá vált, hogy

az egyoldalú kényszerítő intézkedések súlyos károkat okoznak maguknak a kezdeményezőknek”

– áll a közleményben, amelyet az ENSZ egyoldalú kényszerítő intézkedések elleni nemzetközi napja alkalmából adott ki az orosz diplomáciai tárca.

Az orosz külügyminisztérium szerint az efféle nyomásgyakorlás komolyan akadályozza a méltányos és egyenlő jogú, többközpontú világrend kialakulását.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban azt hangoztatta, hogy a szankció kétélű fegyver és Oroszország az ilyen egyoldalú lépéseket illegálisnak tartja.

Valérie Urbain, a belga Euroclear pénzintézet vezérigazgatója kijelentette, hogy beperlik az Európai Uniót, ha az a befagyasztott orosz vagyon elkobzására kényszerítené őket. A befolyásos pénzintézet vezetője szerint válaszul az orosz bankokban található belga vagyont is azonnal elkoboznák, valamint az Oroszországban letelepedett belga vállalatoknak is megtorlással kellene szembenéznie. Az egész globális pénzügyi rendszer stabilitása a tét.

Jelentős pénzügyi kockázatokat jelentene Belgiumnak, és destabilizálhatja a globális pénzügyi rendszert, ha a befagyasztott orosz vagyont elkobozzák, és Ukrajna finanszírozására használják fel – jelentette ki Valérie Urbain, a nemzetközi értékpapír-elszámolásokra szakosodott Euroclear pénzintézet belga vezérigazgatója Brüsszelben pénteken.

Az MTI tudósítása szerint a vezérigazgató a belga közszolgálati rádióban nyilatkozott azzal összefüggésben, hogy az Európai Bizottság lefoglalná és Ukrajna finanszírozására használná az európai, köztük a belga pénzintézetekben tárolt, majd az uniós szankciók nyomán befagyasztott orosz pénzeszközöket.

Az unió országaiban mintegy 210 milliárd euró értékű befagyasztott, az orosz állam tulajdonát képező vagyon található, ebből 183 milliárd eurónyit a brüsszeli székhelyű Euroclear kezel.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint Ukrajnának a következő két évben az állam működésére és a védekezés költségeinek fedezésére 135 milliárd euróra van szüksége.

Az Európai Bizottság arra tett javaslatot szerdán, hogy a lefoglalt orosz pénzeszközöket egy 90 milliárd eurós hitel fedezésére használják fel, ami Ukrajna gazdasági és katonai szükségleteit fedezné a következő két évben.

A rádióműsorban Valérie Urbain azon jogi lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyeket Moszkva szerinte kétségtelenül megtenne a pénz visszaszerzése érdekében, majd kiemelte az orosz bankokban található belga vagyon elkobzásának, valamint az Oroszországban letelepedett belga vállalatok elleni megtorlásoknak a kockázatát is.

„Jelenlegi formájában ez a megoldás nem reális” – fogalmazott.

Véleménye szerint egy ilyen döntés jelentős jogi kockázatokkal jár, és az Euroclear központi szerepe miatt veszélybe sodorhatja a globális pénzügyi rendszer stabilitását is. Az orosz vagyon lefoglalásának és felhasználásának elképzelése az Euroclear és a pénzügyi piacok működésének félreértését mutatja – vélekedett.

Korábbi nyilatkozatában Urbain már utalt rá, hogy felkészülnek az EU-val szembeni jogi lépésekre, ha a körülmények azt szükségessé teszik, azonban a vezérigazgató most már egyértelműen leszögezte:

„Ha az Eurocleart az EU arra kényszerítené, hogy átadja a számláin tartott orosz pénzeszközöket, az intézmény mindenképpen bíróság előtt támadja meg a döntést.”

Mindeddig Bart De Wever belga miniszterelnök is elzárkózott az orosz pénzek elkobzásától, és egy csütörtöki beszédében arra is figyelmeztetett, hogy az orosz állami vagyon elkobzása esetén Moszkva válaszlépéseket tehet, nyugati vagyonokat foglalhat le. Kiemelte, hogy az Euroclearnek is jelentős vagyona van Oroszországban.

Egy csütörtöki konferencián felszólalva a belga kormányfő kijelentette azt is: megkérdezte európai kollégáit, vajon hajlandók-e közösen vállalni a Belgium által viselt kockázatokat, de csak Németország kancellárja mondta, hogy kész erre – tette hozzá.

Összeurópai támogatás nélkül mindent megtesz, hogy megakadályozza ezt az ügyet – fogalmazott Bart De Wever.

Bart De Wever belga miniszterelnök hatalmas tapsot kapott a parlamentben, amikor visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint kevésbé lenne EU-párti vagy Ukrajna-párti csak azért, mert kritikusan viszonyul az Európai Bizottság javaslatához. A Bizottság terve szerint az Európában befagyasztott, mintegy 140 milliárd eurónyi orosz vagyont használnák fel fedezetként egy Ukrajnának szánt hitelhez.

De Wever hangsúlyozta, hogy Belgium továbbra is teljes mértékben kiáll Európa és Ukrajna mellett, és mindig a békét, a szabadságot és a demokráciát választja – közölte az Euractiv. Ugyanakkor kijelentette, hogy Belgiumtól nem lehet „lehetetlent kérni,” mivel az orosz vagyon döntő része a Brüsszel melletti Euroclear elszámolóházban található. Ez azt jelenti, hogy ha jogi vagy pénzügyi kockázatok merülnek fel, azok főleg Belgiumot érintenék.

Bart De Wever elismerte, hogy az Európai Bizottság valamelyest figyelembe vette a belga aggályokat, de szerinte még nem teljesen. Hozzátette: bármely más ország, ha Belgium helyzetében lenne, ugyanilyen feltételeket támasztana. Azt is kijelentette, hogy Belgiumtól nem lehet „lehetetlent kérni”, mivel az orosz vagyon döntő része a Brüsszel melletti Euroclear elszámolóházban található. Ez azt jelenti, hogy ha jogi vagy pénzügyi kockázatok merülnek fel, azok főként Belgiumot érintenék.

A belga követelések arról szólnak, hogy az EU-tagállamok azonnal és közösen biztosítsanak pénzügyi fedezetet arra az összegre, amelyet az Euroclear elszámolóház kezel, arra az esetre, ha a Moszkva elleni szankciókat feloldanák; továbbá osszák meg az esetleges jogi eljárásokból fakadó terheket; valamint hogy más nyugati országok, amelyek orosz vagyont tartanak, vállaljanak hasonló kötelezettségeket.

Bart De Wever mellé gyorsan felsorakozott Theo Francken belgiumi védelmi miniszter – szintén flamand nacionalista –, aki úgy állította be a vitát, mint amely Belgium és az Európai Unió között zajlik.

„A Schuman térnek – az EU brüsszeli központjának – figyelembe kell vennie Belgiumot. Mi vagyunk az Unió alapítói és házigazdái” – írta. De Wever fellépése a Rue de la Loi másik végéről minden bizonnyal felkeltette Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének figyelmét, aki másnap a belga miniszterelnökkel és Friedrich Merz német kancellárral vacsorázik.

Az orosz–ukrán háború kitörése után az Európai Unió és a G7 országok a becslések szerint a felét zárolták Oroszország devizatartalékainak

Több mint 200 milliárd euró van az EU-ban, elsősorban a belga székhelyű Euroclear elszámolóház számláin, amely a világ egyik legnagyobb elszámoló és klíring rendszere – erről már az EADaily írt. A lap szerint

Brüsszel, amely ígéretet tett Kijev folyamatos támogatására, kimerítette minden rendelkezésre álló forrását, és a közösségi országok nem akarnak saját költségvetésükből pénzt áldozni. E körülmények között az Európai Bizottság Belgium hozzájárulását kéri az orosz vagyon felhasználásához.

A szóban forgó összeg a 185–210 milliárd eurót is elérheti, a „jóvátételi hitel” keretében. A terv szerint Ukrajna a konfliktus végén visszafizeti ezt az összeget, amennyiben Moszkva „anyagilag megtéríti a károkat.”

Augusztus végén a Welt am Sonntag arról számolt be, hogy január és július között az EU a Bank of Russia zárolt eszközeiből származó bevételek 10,1 milliárd eurót továbbított a kijevi hatóságoknak.

Válaszul Moszkva korlátozásokat vezetett be: az „ellenséges országok” befektetőinek eszközei és ezekből származó bevételeik speciális, „C” típusú számlákon gyűlnek, ahonnan csak egy külön kormányzati bizottság döntése alapján lehet hozzáférni.