Háború ellenes gyűlés, ma Mohácson

Negyedik állomásához érkezik a Digitális Polgári Körök háborúellenes nagygyűlése. A soron következő alkalmat december 13-án tartják Mohácson, ezt követően már csak egy alkalommal tartanak háborúellenes gyűlést az idén, mégpedig december 20-án Szegeden.

Szombaton, vagyis december 13-án érkezik negyedik, mohácsi állomásához a Digitális Polgári Körök (DPK) háborúellenes országjárása. Ezután idén már csak egy DPK-nagygyűlést rendeznek,

december 20-án Szegeden, amely eseményre már elkezdődött a regisztráció, mivel ez lesz a legnagyobb.

A Digitális Polgári Körök hálózatát Orbán Viktor hívta életre júliusban a 34. Tusványoson azzal a céllal, hogy azoknak is teret adjanak az országépítésben, ahogy fogalmazott, akik nem léptek be a Harcosok Klubjába. Az indulás óta rohamosan növekszik a DPK-k tagjainak száma, csak október 23-án – amikor a miniszterelnök a nemzeti ünnepen bejelentette a háborúellenes országjárást – már több mint 90 ezer fős volt a taglétszám, az előző – kecskeméti háborúellenes gyűlés – előtt ez a szám átlépte a 100 ezer főt, egy nappal pedig a kecskeméti háborúellenes gyűlés előtt, azaz december 5-én 111 ezer fő felett járt a tagság, a Digitális Polgári Körök hivatalos oldala szerint most pénteken, vagyis

december 12-én több mint 117 ezer fő felett járt DPK hálózatának tagsága.

A háborúellenes gyűléseken Orbán Viktor korábban beszélt Magyarország lehetőségeiről a háborúból való kimaradásra, a magyar rezsicsökkentés és annak fenntartásában kulcsfontosságú szerepet játszó orosz olaj- és földgázimport megvédéséről, valamint az elhibázott brüsszeli szankcióspolitikának a magyar családokra gyakorolt káros hatásairól. Ezzel kapcsolatban a december 6-ai, kecskeméti háborúellenes gyűlésen Orbán Viktor „nagy tahóságnak” nevezte, hogy Brüsszel – ahol „nem sok emberi van” – az energetikai szankciók alól nem ad Magyarországnak mentességet, mondván, „tahóság” az, ha valaki nem törődik azzal, milyen hatással vannak másra a tettei.

„Brüsszel szankciós politikájának kialakításában a mi szempontjaink nem szerepelnek, holott Magyarországnak ezen múlik az élete, legalábbis a családok pénztárcája és a vállalkozások sikere”

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

A 2026-os országgyűlési választásokkal kapcsolatban pedig nyomatékosította, „amilyen kormányunk lesz 2026-ban, annak a kormánynak kell majd megküzdenie Magyarországért, és kimenteni az országot egy nagy valószínűséggel felénk közeledő háborús veszélyből”.

„Amilyen kormányunk lesz 2026-ban, az lesz a sorsunk a háborúval kapcsolatban”

– mutatott rá a kormányfő.

A Digitális Polgári Körök háborúellenes gyűlésein a polgári világ tagjai – többek között történészek, színészek, énekesek, élsportolók – is részt vesznek, így támogatva Magyarországot a háborúból való kimaradásért folytatott erőfeszítéseit.

A háborúellenes gyűlések mottója: „Aki békét akar, velünk tart!”

Békés Márton történész-politológus az első, győri háborúellenes gyűlésen azt emelte ki, hogy Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor kormányfő találkozója közelebb vitt a békéhez. Az Egyesült Államokban egyenlő felek találkoztak egymással, ami látszott abból is, ahogy Trump fogadta a magyar miniszterelnököt, és maga mellé ültette.

„Ezzel a békepárti tábort Európában felvállaltan egyedül képviselő Magyarország hangja jelentősen megmélyült”

– mondta. Ugyanezen, vagyis a győri háborúellenes gyűlésen Nemcsák Károly Jászai Mari-díjas színész azt mondta, hogy színművészként és színházigazgatóként nagy felelőssége van, mert a színház az az intézmény, ahol lehetőség van a párbeszédre és az együtt gondolkodásra egy heterogén környezetben.

Muri Enikő, a Sugarloaf énekesnője a nyíregyházi háborúellenes gyűlésen arról beszélt, azért ment el az eseményre, mert nyíregyházi születésű, de mindenkinek javasolja, hogy látogasson el egy ilyen találkozóra, mert nagy a közösségépítő ereje.

„Aki békét szeretne, mind itt van, ezen a gyűlésen”

– mondta.

Tápai Szabina pedig a kecskeméti háborúellenes gyűlésen azt mondta, számára kiemelten fontos, hogy a családok lássák, érezzék azt, hogy ebben az országban biztonságban élhetnek.

„A szeretet, a béke, a hit és a közösség ereje – azt gondolom – mindenkinek olyan értékek, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat”

– foglalta össze gondolatait Tápai Szabina.

Brüsszel szankciós politikájának kialakításában „a mi szempontjaink nem szerepelnek”, holott Magyarországnak „ezen múlik az élete, legalábbis a családok pénztárcája és a vállalkozások sikere” – hangsúlyozta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Digitális Polgári Körök szombati kecskeméti háborúellenes gyűlésén. A miniszterelnök hozzátette: csak magunkra számíthatunk, függetlennek kell maradni, szuverénnek kell maradni.

Kiemelte: amikor elmondta az amerikai elnöknek, hogy „bennünket megöl”, ha nem vásárolhatunk orosz energiahordozókat, akkor Donald Trump kivételt adott az amerikai szankciók alól.

Orbán Viktor „nagy tahóságnak” nevezte, hogy Brüsszel – ahol „nem sok emberi van” – az energetikai szankciók alól nem ad Magyarországnak mentességet, mondván, tahóság az, ha valaki nem törődik azzal, milyen hatással vannak másra a tettei.

A miniszterelnök hangsúlyozta: Brüsszelben a szankciót kereskedelempolitikai döntéssé minősítenék, amihez már nem kell egyhangú döntés, „és már ki is kerültek bennünket; ez tahóság”.

Orbán Viktor azt mondta:

amilyen kormányunk lesz 2026-ban, annak a kormánynak kell majd megküzdenie Magyarországért, és kimenteni az országot egy nagy valószínűséggel felénk közeledő háborús veszélyből.

Amilyen kormányunk lesz 2026-ban, az lesz a sorsunk a háborúval kapcsolatban – mutatott rá a kormányfő. Hozzátette: ha Brüsszel-párti kormányunk lesz, belevisznek minket a háborúba, viszont ha nem Brüsszel-párti, hanem nemzeti kormányunk lesz, akkor lesz esélyünk, hogy kimaradjunk belőle.

A miniszterelnök arról is beszélt: Magyarországon sokan hiszik, hogy sokfajta gazdaságpolitika közül lehet választani, valójában azonban csak kétfajta gazdaságpolitika van, jobboldali és baloldali. A két gazdaságpolitikát az választja el egymástól, hogy hogyan gondolkodnak arról, hogy hol van jó helyen a pénz.

A baloldaliak azt gondolják, hogy a pénz nem az embereknél, meg a vállalkozóknál van jó helyen, hanem a politikusoknál, mert a világ igazságtalan, és az igazságtalanságokat ki kell javítani valahogy. Ez egy vonzó gondolat – jegyezte meg, hozzátéve, hogy „a baj az, hogy akárhányszor kipróbálták, csak nagy baj lett belőle”.

Úgy folytatta: a jobboldaliak azt gondolják, hogy egy közösség, egy nemzet vagyunk, vannak közös szükségleteink, és valamennyi pénz kell a közös célokra, „de csak annyit vegyünk el az emberektől, amennyi ehhez szükséges, a többit meg hagyjuk náluk”.

Ennek a vége az, hogy a baloldal mindig adót emel, a jobboldal mindig adót csökkent – összegzett a miniszterelnök.

Ez nemcsak becsületbeli kérdés, nemcsak önbecsülés kérdése, hanem ez gazdasági kérdés is. Amikor Magyarország nem a maga ura, mindig ráfázik gazdaságilag, rosszul jár.

Mindig csak akkor voltunk sikeresek, amikor Magyarország szuverén, önálló állam volt és a saját útját járta

– tette hozzá.

A miniszterelnök idézte az Egyesült Államok nemrég megalkotott új nemzetbiztonsági stratégiáját, amiben kontinensünkről az áll, hogy „az európaiak nagy többsége békét akar, de ez a vágyuk nem alakul politikai cselekvéssé, nagyrészt azért, mert a kormányaik megcsúfolják a demokráciát”.

Rámutatott: ha a többiek előtt jársz egy vagy két lépéssel, akkor leszel sikeres. A nagy országoknak nem kell nagyon okosnak lenniük, nekünk viszont muszáj: a nagy ország erős, nagyméretű, hatalma van, ha később jön rá valamire, akkor is tudja érvényesíteni az érdekét. Egy olyan méretű országnak, mint mi vagyunk, agyasnak kell lennie

– fogalmazott.

Előre kell menni, gondolatban mindenki előtt kell lenni egy-két állomással, a lépéseket az előregondoláshoz kell igazítani és akkor nálad jelentősebb méretű országokat is meg tudsz előzni, mert versenyképes lehetsz velük szemben. Egy olyan méretű ország, mint a miénk, nem engedheti meg magának, hogy buta legyen – foglalta össze.

Kiemelte azt is:

buta embereket soha sem szabad az ország élére választani, mert annak többszörösen fizetjük meg az árát.

A miniszterelnök igennel válaszolt arra, hogy készülnek-e a háború utáni világra, ahogy arra is készülnek, hogy 2026 áprilisában megnyerik a választásokat.