Ennyit bukhat egy átlagos kereső a Tisza- adóval

Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó írt újabb elemzést a Mandiernél a Tisza-tervezetről, amelyről a Mandineren megjelent írás megjegyezte: minden korábbinál durvább megszorítást vázol fel, a progresszív adózás bevezetésével már az átlagbérnél is jelentősen csökkenne a nettó fizetés.

A Tisza-csomag minden korábbinál durvább adóemelést zúdítana a magyar dolgozókra: brutális adóemelés, megvont kedvezmények, új járulékok és csökkenő nettó bérek. A tervezet olyan mértékű megszorítást vetítene előre, amely még a Bokros-csomagot is felülmúlná, és rövid időn belül megélhetési válságot idézne elő, tíz- és százezrek megélhetését sodorva veszélybe – közölte a Mandiner.

A lap emlékeztetett, hogy az Index nemrégiben két cikkben mutatta be a Tisza Párt Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram című, több száz oldalas tervezetét, amely valójában egy brutális baloldali megszorítócsomagnak tűnik. A párt elnöke azonnal cáfolta és tagadta, hogy az írás a saját programjuk lenne, azonban azóta sem mutatták be a párt hiteles elképzeléseit az adózással kapcsolatban. A dokumentumhoz hasonló tervekről korábban több vezetőjük és szakértőjük is beszélt, többek között az alelnök, a gazdasági munkacsoport vezetője, illetve a Tisza-szigetek rendezvényeinek számos előadója.

Mint írják, a terv a korábbi baloldali megszorításoknál – még a rossz emlékű Bokros-csomagnál is – jóval nagyobb, a társadalom legszélesebb rétegeit sújtó elvonásrendszer lenne. A lakosság minden csoportjára kiterjedne: megsarcolni tervezné a gyermekeseket, az özvegyeket, a nyugdíjasokat, a fiatalokat és az idősebbeket, az alkalmazottakat és a vállalkozókat, azokat, akiknek van ingatlanuk vagy épp most gyűjtenek lakásra, így megtakarítással rendelkeznek — sőt még a kutya- és macskatulajdonosokat is.

Korábban már írt arról Szalai Piroska, hogy a családok esetében is végzetes dominóhatást indítana el a Tisza-terv. A miniszterelnöki főtanácsadó mostani írásában azt járta körbe, mi várna a munkavállalókra, ha a Tisza-csomag életbe lépne. Az Index által közzétett tervezetből az alábbiakat emelte ki:

1. progresszív szja-rendszer bevezetése: 417 ezer forint feletti keresetnél 22 százalékos, 1,25 millió forint felett pedig 33 százalékos adókötelezettség,
2. a családi adókedvezmények csökkentése: a középső adókulcs esetén a jelenlegi kedvezmény 30 százalékát, a felső adókulcsnál pedig az 50 százalékát törölnék el,
3. új munkavállalói és munkáltatói járulékrendszer: számos új, összességében az eddiginél nagyobb járulékkötelezettség bevezetésével.

Progresszív szja-rendszer bevezetése

Szalai Piroska szerint a munkavállalók legnagyobb része kifejezetten rosszul járna a tervezett progresszív szja-rendszerrel. Már a garantált bérminimumnak megfelelő alapbért kereső munkavállalók jelentős csoportja is eléri a 417 ezer forintos havi bruttó átlagkeresetet, mivel az alapbéren felüli minden rendszeres és nem rendszeres jövedelem növeli az összevont adóalapot.

Mint írja, a KSH 2024. évi adatai alapján az egész évre vonatkoztatott bruttó havi átlagkereset nemzetgazdasági szinten 17 százalékkal haladta meg a bruttó októberi átlagbért. Hozzáteszi, hogy a korábbi években ez az eltérés többször elérte a 20 százalékot is. A jövő évi, 373 200 forintos garantált bérminimum alapbér mellett a 22 százalékos adósáv 417 ezer forintos határa mindössze 11,7 százalékkal magasabb.

„Ebből következik, hogy azok a szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozók, akik a számukra törvényben előírt legalacsonyabb munkabérre vannak bejelentve, már átlagosnál alacsonyabb, alapbéren felüli kereset esetén is átlépnek a középső adósávba”

– fogalmazott Szalai Piroska, megjegyezve, hogy a mediánkeresetű munkavállaló éves szinten 145 600 forinttal, az átlagkeresetű pedig 271 810 forinttal járna rosszabbul, mint a jelenlegi adószabályok mellett.

A főtanácsadó emlékeztetett, hogy már a tavalyi évben minden pedagógusszakma átlagkeresete a nemzetgazdasági átlag felett volt, továbbá számos olyan foglalkozás létezik, ahol az átlagkereset jóval meghaladja az 1,25 millió forintot – például az orvosok esetében. Egy átlagkeresetű szakorvosnak évente több mint 3 millió forinttal csökkenne a nettó fizetése ilyen adószabályok mellett – tette hozzá. Mint írja,

a sávos adórendszer a produktivitást bünteti: azt üzeni, hogy minél többet keres valaki, annál nagyobb arányban vonják el a jövedelmét.

Azt is megjegyzi, hogy az egysávos, lineáris adórendszerben a magasabb jövedelműek a nagyobb keresetük miatt így is jóval több adót fizetnek, ugyanakkor a rendszer kiszámítható: ha valaki többet dolgozik, biztos lehet benne, hogy több is marad nála, nem kell „okosban megoldani” semmit, és a költségvetésbe is több adó folyik be.

Családi adókedvezmények csökkentése és a mentességek eltörlése

Szalai Piroska emlékeztetett, hogy a fenti számítások a kedvezmények és mentességek nélküli munkavállalókra vonatkoztak. 2026 januárjára már közel 800 ezren lesznek jogosultak adómentességre, és további egymillióan családi adókedvezményre. A tervek a mentességeket megszüntetnék, a családi kedvezményeket pedig jelentősen csökkentenék. A jelenlegi családi kedvezmények csak a 417 ezer forintos sávhatárig maradnának érvényben; felette a középső sávban 30 százalékkal, a felső sávban pedig 50 százalékkal csökkennének. Így például egy medián- vagy átlagkeresetű, kétgyermekes szülő évente 288 ezer forintot veszítene csupán a családi kedvezmény csökkentése miatt, a megemelt adókulcs okozta többletteher felett, míg egy háromgyermekes szülő esetében ez az összeg közel 712 800 forint lenne.

Ha hozzászámoljuk az anyák és a fiatalok adómentességének megszüntetését is, akkor a 417 ezer forintos sávhatáron kereső, jelenleg mentességre jogosult munkavállalónak több mint 750 ezer forinttal csökkenne a nettó keresete; a 30 év alattiak korcsoportjának átlagkeresete esetén ez már közel 1,3 millió forintot jelentene, a nemzetgazdasági átlagkeresetűek esetében pedig 1,6 millió forintot.

Hozzáteszi, hogy az az átlagkeresetű, egygyermekes család, ahol az édesanya 30 év alatti, 1,63 millió forinttal, a kétgyermekes, 40 év alatti édesanya családja már 2,16 millió forinttal, a háromgyermekesek pedig közel 2,6 millió forinttal kaphatnának nettóban kevesebbet a Tisza tervei szerint, mint a januártól érvényes szabályok mellett.

Új munkavállalói és munkáltatói járulékrendszer, számos új, összességében az eddiginél nagyobb járulékkötelezettség bevezetése

A Tisza meg akarja szüntetni az állami ingyenes egészségügyi ellátást – még a gyermekeknél is! – és az állami nyugdíjat. Kötelező magánbiztosítást akarnak fizettetni a dolgozókkal. Új, magasabb munkavállalói és munkáltatói járulékokat terveznek bevezetni. Magyarul:

nemcsak magasabb szja, hanem további magasabb adók is csökkentenék a fizetéseket.

Az Index által ismertetett tervek szerint a jelenlegi 18,5 százalékos tb-járulékot és a munkáltatói 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is átalakítanák. Teljesen új járulékokat vezetnének be, ami egy teljesen új közteherviselési rendszert jelentene. A terv a következő új járulékfajtákat említi:

• egészségügyi fenntartási és közegészségügyi járulék: 5 százalék,
• nyugdíjszolidaritási járulék: 2,5 százalék,
• szakképzési hozzájárulás: 1,5 százalék,
• szolidaritási egészségügyi járulék: 2 százalék,
• bérgarancia-alaphoz való hozzájárulás: 1 százalék.

Az anyagból nem egyértelmű, hogy mely tételeket a munkavállalónak és melyeket a munkáltatónak kellene fizetnie, de már az a tény, hogy a jelenleg nagyon egyszerűen kalkulálható tb-járulékhoz is hozzá kívánnak nyúlni, előrevetít egy nagyobb adminisztrációs teherrel járó, kaotikus rendszert, amely jóval nagyobb terhet jelentene mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak.

A Tisza-csomag visszahozza a 2010 előtti káoszt a munka világába

Szalai Piroska úgy látja, ez a terv ismét szétrombolná a magyar munkaerőpiacot; ugyanolyan kaotikus és nehezen kalkulálható lenne, mint 2010 előtt volt. Ez egyértelműen többletköltséget okozna a munkáltatóknak, különösen a mikro- és kisvállalkozásoknak, vagyis az 50 fő alatti cégeknek, ahol általában nincs főállású HR-munkatárs, és ezeket a feladatokat külső szolgáltatók látják el.

„Már önmagában a progresszív adórendszer bevezetése is 3 százalékos keresetcsökkenést jelentene mediánkereset esetén, és 4,5 százalékosat átlagkereset mellett, amit a munkáltatók nagyon kis része tudna év közben kompenzálni. Tehát számolnunk kell a reálkeresetek csökkenésével. Ha a kedvezményeket is figyelembe vesszük, akkor bőven 10–15 százalékos csökkenéssel kell számolni nemzetgazdasági szinten, ami már a fogyasztás és a megtakarítások visszaesését eredményezné. Ekkora keresetcsökkenés önmagában is recesszióhoz vezetne. Pedig ez a három tétel csupán töredéke a dokumentumban szereplő terveknek” – fogalmazott a miniszterelnöki főtanácsadó, aki szerint a progresszív adórendszer, a kedvezmények csökkentése és a mentességek eltörlése a lakosság vásárlóerejének olyan mértékű szűkülését okozná, amit a teljes nemzetgazdaság megérezne.

„Beszéljünk nyíltan! Ha jövő tavasszal nem állítjuk meg a Tisza tudatos és tervszerű társadalmi és gazdasági rombolását, akkor abba nagyon rövid időn belül mindannyian belerokkanunk. Az elmúlt évtizedekben már annyiszor kivéreztettek bennünket — nem kérjük még egyszer!”

– írta Szalai Piroska.