POLITIK
Mélyrepülésben a kormánykoalíció népszerűsége.
Egy friss felmérés szerint ráadásul rohamosan csökken Friedrich Merz kancellár népszerűsége, miközben a kormányban egyre élesebb viták lángolnak fel a harmadik éve recesszió szélén lavírozó német gazdaságról- írja a vg.hu.
A németek több mint egyharmada arra számít, hogy a fekete-vörös koalíció még a 2029 eleji rendes választások előtt felbomlik – ez derül ki a YouGov Intézet által a Welt am Sonttag megbízásából végzett felmérésből, írja a Die Welt.
Németország: a választók több mint harmada szerint nem bírja ki a következő választásokig a kormány
Amikor arról kérdezték őket, hogy mennyire tartják valószínűnek vagy valószínűtlennek, „hogy a CDU–CSU és az SPD koalíció a teljes törvényhozási ciklus alatt hivatalban marad”:
- a válaszadók 37 százaléka azt nyilatkozta, „nagyon/meglehetősen valószínűtlen”,
- ezzel szemben 53 százalékuk „nagyon/meglehetősen valószínűnek” tartotta a kormánykoalíció folytatását,
- a válaszadók 9 százaléka válaszolt „nem tudom”-mal, vagy nem adott választ.
A férfiak lényegesen szkeptikusabbak voltak, mint a nők: a férfi válaszadók 41 százaléka számít a kormánykoalíció összeomlására, szemben a női válaszadók 34 százalékával. A CDU/CSU-SPD koalíció folytatásával kapcsolatos kétségek Kelet-Németországban hangsúlyosabbak, mint Nyugat-Németországban: a keletnémetek 42 százaléka valószínűsíti a koalíció korai felbomlását, szemben a nyugatnémetek 36 százalékával.
Mélyben a kormány népszerűsége
A koalíció jelenleg rekord alacsony eredményeket ért el a közvélemény-kutatásokban. Például a Deutschlandtrend december eleji felmérésében
a megkérdezettek mindössze 20 százaléka fejezte ki elégedettségét a szövetségi kormány teljesítményével, Friedrich Merz (CDU) kancellár pedig mindössze 23 százalékos támogatottságot kapott a politikusok rangsorában.
A CDU/CSU és az SPD a közelmúltban heves vitákat folytatott a nyugdíjcsomagról, amelynek célja a következő évekre vonatkozó törvényes nyugdíjellátások rögzítése. A törvény a CDU-n és a CSU-n belül is erősen vitatott volt: a csomagot élesen bírálták, különösen az EU fiatalabb tagjai. A nyugdíjvita kapcsán az Európai Unión belül találgatások kezdődtek a koalíció esetleges összeomlásáról, és lehetőségként felmerült egy kisebbségi kormány Merz kancellár vezetésével.
A belső égésű motorok és más projektek fokozatos kivezetésének visszafordításának kérdése szintén konfliktust okozott a koalíción belül. Míg Atherina Reiche (CDU) gazdasági miniszter a fekete-vörös koalíciós megállapodás egyes részeinek újratárgyalását javasolta a Németországban zajló recesszió fényében, addig Thorsten Frei (CDU), a szövetségi kancellária hivatalának vezetője és Carsten Linnemann, a CDU főtitkára nyitottságát fejezte ki a javaslattal kapcsolatban.
Óriási bajban a német gazdaság
Németország idén lehet a harmadik egymást követő évben is recesszióban. Bár a kormány 0,2 százalékos gazdasági növekedést jósolt, egy rosszul sikerült utolsó negyedévvel könnyen negatívba fordulhat a kibocsátás.
A német gazdaság látványos szenvedése mögött a kínaiak előretörése, a vámháború, illetve az elmaradt technológiai beruházások húzódnak, ami láthatóan felkészületlenül érte a tavasszal hivatalba lépő Merzet.
Ezt önkritikusan is mondom – ez a feladat nagyobb, mint amit egyesek egy évvel ezelőtt elképzeltek
– ismerte be augusztusban a kancellár, aki hozzátette azt is, hogy senkinek nem lehet illúziója afelől, milyen mélyek és messzire hatók a kihívások, amelyekkel szembe kell néznie. Nagy kérdés, hogy mennyire élénkíti a gazdaságot az adósságfék kiengedése, jövőre már nagyobb költségvetési hiánnyal számol a kormánykoalíció, ami várhatóan lendületet adhat a német gazdaságnak.
Az idei májusi, megfelelő felméréshez képest, amikor a Merz-kormány még csak néhány napja volt hivatalban, most egy érezhető elmozdulás látszik. Akkoriban a válaszadók 33 százaléka számított az újonnan megalakult koalíció idő előtti összeomlására – négy százalékponttal kevesebb, mint most az év végén. Akkoriban különösen a CDU és a CSU szavazói voltak optimistábbak, mint most; mindössze 15 százalékuk várta a kormányzó szövetség felbomlását. A szociáldemokrata támogatók körében az akkori optimizmus szintje, 23 százalék, nagyjából megegyezett a maival.
Ezer eurós, vagyis közel 390 ezer forintos bírsággal és rendőrségi eljárással sújthatják azokat a fiatalokat Németországban, aki nem írják alá a sorkatonaságról szóló dokumentumot – írja a Die Welt. A sorkatonaság 2011-es kivezetése után idén került napirendre annak ismételt bevezetése Németországban, mivel a berlini politikai és katonai vezetés egy kiterjedt, orosz–európai háborúra akarja felkészíteni a lakosságot. A 2025-ös esztendő második felében a vörös-fekete nagykoalíció politikusai hasonlóan változtatgatták véleményüket a kérdésben, ahogy az Olaf Scholz vezette SPD–FDP–Zöldekből álló „közlekedésilámpa-koalíció” tette Ukrajna katonai támogatásával kapcsolatban a háború 2022-es kitörése idején. Annak ellenére, hogy 90 német nagyvárosban tartottak több ezres tüntetéseket a diákok, a tanárok és a békepárti németek, a Bundestag december 5-én megszavazta a sorkatonaság bevezetését előkészítő javaslatot.
A hirado.hu felületén korábban már többször is foglalkoztunk a sorkatonaság ismételt németországi bevezetésének ügyével, valamint a legfrissebb tervezet kapcsán kialakult össztársadalmi ellenállással.
A Friedrich Merz vezette vörös-fekete koalíció az idei év során folyamatosan változtatgatta az álláspontját a sorkatonasággal kapcsolatban.
A nagykoalíciós kormány részéről a nyáron még úgy látták, hogy nincs lehetőség az intézkedés bevezetésére, ennek ellenére novemberben és decemberben pedig már arról adtunk hírt, hogy megszavazták a módosított szolgálatról szóló tervezetet, amely ellen az ország valamennyi nagyvárosában – köztük Münchenben és Kölnben, valamint a fővárosban, Berlinben is – több ezres tiltakozásokat szerveztek a diákok a tanári szakszervezetekkel és a békeszervezetekkel közösen.
„Nem akarunk ágyútöltelékként végezni a katonai szolgálat során, és nem fogjuk tétlenül nézni, ahogyan minket véletlenszerűen osztanak be ölni és meghalni”
– így szólt a német diákok Instagramon közzétett felhívása, amelyen kortársaikat, valamint szüleiket és valamennyi békepárti német polgárt vártak, akik ellenezték a sorkatonaságnak egy elképzelt orosz–ukrán–európai háborúra hivatkozva történő bevezetését.
400 ezer forintnyi bírság annak, aki nem tölti ki a szolgálatról szóló papírt
A tüntetéseken résztvevőket megtorlással fenyegette meg a Német Tanárok Szövetsége, a tiltakozást igazolatlan órákként könyvelték el, valamint azokat, akik nem voltak hajlandók megbeszélni a helyzetet, figyelmeztetéssel fenyegették meg.
December 5-én a német törvényhozás alsóháza végül megszavazta az országos tiltakozást kiváltó tervezetet. Azóta pedig nem is folyt le sok víz a Rajnán vagy az Elbán, azonban a Die Welt már arról ír:
aki nem írja alá a sorkatonai szolgálatról szóló papírt, arra 1000 eurós (390 ezer forintos) bírságot szabnak ki, valamint rendőrségi eljárás alá is vonhatják.
Miről is szól ez a sorkatonai dokumentum és hogy jutottunk el idáig? Mielőtt ezekre rátérnénk, nézzük át gyorsan, mit is tartalmazott az év utolsó hónapjának legelején elfogadott javaslat és milyen lépések vezettek a tervezet kidolgozásához, majd megszavazásához.
Először sisakok, majd Leopard harckocsik, most már sorkatonaság? – Miért akarja Németország felépíteni Európa legerősebb hadseregét 80 év után?
Ahogy erre korábban utaltunk, a kereszténydemokrata-szociáldemokrata nagykoalíció tisztviselői – hasonlóan ahhoz, ahogy korábban az Olaf Scholz vezette „közlekedésilámpa-koalíció” jutott el a sisakoktól a nehézfegyverek leszállításáig – az év második felében folyamatosan megváltoztatták az álláspontjukat a sorkatonaság bevezetésével kapcsolatban. Jens Spahn CDU-s frakcióvezető a nyáron még határozottan jelentette ki, hogy nem lát lehetőséget a sorkatonaság visszaállítására. Spahn ugyanakkor szintén júniusban jelentette ki:
Németországnak vissza kell szereznie önvédelmi kapacitásait, ehhez pedig további 60 ezer katonára lesz szükség.
Az uniópártok parlamenti képviselőcsoportjának vezetője ráadásul – igaz, ekkor még csak feltételes módban – arról beszélt:
„Nagyon jó lenne, ha ezt önkéntes alapon el lehet érni, de az az érzésem, hogy sorozásra lesz hozzá szükség”.
Ennél már radikálisabb véleményt fogalmazott meg a CDU korábbi védelmi minisztere, Annegret Kramp-Karrenbauer, aki már a nők besorozását is felvetette, mondván: a csökkenő születésszámok tekintetében nem tehetik meg, hogy bárkit is kihagyjanak.
Az első egyértelmű jelzés a nyilvánosság számára azonban Patrick Sensburg, a tartalékosok szövetségének elnöke részéről érkezett, aki arról beszélt, napi ezer halott vagy sebesült katonával számol egy esetleges NATO–orosz háború esetén.
„Vissza kell állítani a sorkatonaságot, különben Németország nem lesz képes megvédeni magát”
– jelentette ki Sensburg.
Végül pedig
Friedrich Merz kancellár kijelentette: Európa legerősebb hadseregét akarja felépíteni.
Mindezt pedig az orosz–ukrán háború okozta megváltozott biztonsági környezettel igazolta.
Ripost hírek
