Brüsszel belebukhat Ukrajna feltétlen támogatásába

 Az Európai Unió amely a legtöbbet fektette be a konfliktusba pénzben, politikai tőkében és hitelességben – a háború vesztével most a legnagyobbat bukja. A The European Conservative cikke - melyet a hirado.hu szemlézett - szerint Európa nem alakítója, hanem elszenvedője az eseményeknek.

Trump diktál, Európa pedig kapaszkodik

Miközben az orosz rakéták továbbra is ukrán városokat rombolnak, a frontvonalon pedig egyre elsöprőbb az orosz fölény, a diplomáciai térben új korszak kezdődött. Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan tette le saját békekezdeményezését az asztalra, ami azonnal a nemzetközi diskurzus origójává vált.

A The European Conservative élesen bírálja az EU politikáját, ami az eljelentéktelenedésig vezetett. A genfi amerikai–ukrán egyeztetésre az EU képviselői gyakorlatilag csak díszletként fértek be. A brüsszeli elit lapja, a Politico ugyan minden erejével próbálta felnagyítani az európaiak szerepét, de a valóság ma már egyértelmű: az amerikai elnök diktálja a tempót, Európa pedig utólag jegyzetel a margón.

Brüsszeli nagyobbnak gondolta magát, mint amekkora

Az EU – korai vállalásai szerint – az ukránok védekező háborújának garantőre akart lenni, azonban ma már a saját vezetői sem tesznek úgy, mintha ők ülnének a volánnál. A „központi szerepről” szóló kijelentések üres frázisnak bizonyultak: az európai diplomáciai gépezet képtelen volt valódi hatást gyakorolni az eseményekre.

A legbeszédesebb példa, hogy még mindig nem tudják eldönteni, mi legyen a befagyasztott orosz vagyonokkal, amelyet Kijev megsegítésére szeretnének felhasználni. Ha pedig az anyagi természetű döntések is ilyen döcögősek, mit várhatnánk a katonai stratégia terén?

Tettrekészek koalíciója: papíron létezik, a valóságban nem

A francia elnök, Emmanuel Macron és a brit miniszterelnök, Keir Starmer hónapokkal ezelőtt nagy sajtófigyelem mellett jelentették be a „tettrekészek koalícióját”, amely állítólag Ukrajna katonai támogatásáért lépett volna akcióba. A gyakorlat azonban gyorsan megmutatta: ez a koalíció inkább PR-termék, mintsem katonai segítséget nyújtó szövetség.

Nincs hadsereg, nincs valódi stratégia, és ami a legfontosabb: nincs politikai bátorság. Európa – hiába a hangzatos szavak – egy hüvelyknyi ukrán területet sem védett meg. Ukrajnában sokan már úgy érzik: Brüsszel „az utolsó ukránig” kitartana – saját katonát viszont nem küldene soha.

Miért is harcolna ma Európa?

A kudarc messze túlmutat a csatatéren. A transzatlanti szövetség régóta látható repedései most válnak szakadékká. A hidegháború idején a közös fenyegetés összetartotta Amerikát és Európát. Ma az érdekek egyre inkább eltávolodnak egymástól.

J. D. Vance amerikai alelnök müncheni beszéde egyszerű, de kellemetlen kérdést tett fel: „Mit is véd ma Európa?”

Egy olyan politikai rendszert, amely három évtizede lebontja a nemzeti szuverenitást? Egy olyan kontinenst, amely a saját határait sem tudja megvédeni az illegális migrációtól, mégis most orosz tankok ellen menne? Egy olyan vezetői elitet, amely évtizedeken át kigúnyolta a patriotizmust, most viszont hirtelen hősiességet várna a fiataloktól?

Ugyan mégis ki harcolna Ursula von der Leyenért és bürokrata csapatáért? – teszi fel a kérdést a cikk írója, Mick Hume.

A The European Consevative szerzője szerint Európa csak akkor lehet újra világpolitikai szereplő, ha szakít a globalista ábrándokkal, visszaépíti a nemzeti önrendelkezést, valódi vezetőket választ, és végre saját kezébe veszi a biztonságát.

A kontinensnek nem több Európára, hanem több bátorságra, több realizmusra és több nemzeti felelősségtudatra van szüksége. A kérdés már nem az, hogy Ukrajna megnyeri-e a háborút. A kérdés az, Európa túléli-e saját önámítását.

Hét uniós tagállam vezetője az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökének címzett levélben fejezte ki támogatását ahhoz, hogy az Európai Bizottság lefoglalja és Ukrajna finanszírozására használja az európai, köztük a belga pénzintézetekben tárolt, majd az uniós szankciók következtében befagyasztott orosz pénzeszközöket – közölte a Le Soir című francia nyelvű belga napilap hétfőn.

Az unió országaiban mintegy 210 milliárd euró értékű befagyasztott, az orosz állam tulajdonát képező vagyon található, ebből 183 milliárd eurónyit a brüsszeli székhelyű Euroclear kezel. Ez az összeg az unióban található összes orosz devizatartalék 86 százalékát teszi ki, és a globális mennyiség kétharmada. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint a következő két évben az állam működésére és a védekezés költségeinek fedezésére 135 milliárd euróra van szüksége Ukrajnának.

Az Európai Bizottság arra tett javaslatot szerdán, hogy a lefoglalt orosz pénzeszközöket egy 90 milliárd eurós úgynevezett jóvátételi hitel formájában használják fel, ami Ukrajna gazdasági és katonai szükségleteit fedezné a következő két évben.

Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Finnország és Írország vezetői az Ursula von der Leyen uniós bizottsági, valamint António Costa tanácsi elnöknek írt levelükben azt írták: az orosz vagyon felhasználása „anyagilag a leghozzáférhetőbb” és politikailag a legreálisabb „tekintettel az Oroszország által megtámadott ország költségvetési és katonai szükségleteinek jelenlegi méretére és sürgősségére”.

Az intézkedés Ukrajna azon jogát erősíti, hogy kártérítést kapjon az orosz invázió okozta veszteségekért – tették hozzá.

A levélben sürgették az EU-t, hogy mihamarabb folytassa a befagyasztott orosz pénzeszközök Ukrajna finanszírozására való felhasználásáról folyatott javaslat elfogadását, majd úgy fogalmaztak: „Ukrajna támogatása a szabadságért és függetlenségért folytatott küzdelmében nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem saját érdekünket is szolgálja”.

Az európai bankokban tárolt, majd az uniós szankciók következtében befagyasztott orosz pénzeszközök lefoglalását, illetve annak Ukrajna finanszírozását lehetővé tevő jóvátételi kölcsönre vonatkozó uniós bizottsági javaslatnak az a célja, hogy növelje a háború költségeit Oroszország számára – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, miután megbeszélést folytatott hétfőn az Ukrajnát támogató országok koalíciójának tagjaival.

Ursula von der Leyen közleményében azt írta, hogy az uniós bizottsági javaslat a befagyasztott orosz pénzeszközökből származó készpénzegyenlegekre vonatkozik. Ezeket az egyenlegeket kártérítésre használnák fel – magyarázta.

„Tehát minél tovább vívja Vlagyimir Putyin orosz elnök a háborút, ont vért, vesz el életeket, és rombolja le az ukrán infrastruktúrát, annál magasabbak lesznek a költségek Oroszország számára” – fogalmazott.

Az ülésen tájékoztatást adott az érintett országok vezetői mellett Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a két legfontosabb prioritásról: Ukrajna támogatásáról és az európai védelmi felkészültség fokozásáról. „Mindannyian tudjuk, mi forog kockán, és tudjuk, hogy nincs több vesztegetni való időnk. A pénzügyi támogatás szavatolása segít biztosítani Ukrajna túlélését, ami kulcsfontosságú az európai védelem szempontjából is” – mondta.

Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: ismert, hogy az uniós szankciók milyen súlyos hatással vannak Oroszország háborús gazdaságára. Szövetségeseivel együtt Európának megvannak az eszközei és az akarata arra, hogy fokozza a nyomást Oroszországon tárgyalóasztalhoz ültetése érdekében – jelentette ki.

Szavai szerint Európa védelmének biztosítása saját felelőssége, ezért nagy lépésekkel halad a készültségi ütemterv végrehajtása egyebek mellett a katonai mobilitás biztosításának területén. Az uniós bizottság által meghirdetett úgynevezett SAFE programmal kapcsolatban, amely 150 milliárd euró értékű védelmi célú beruházásokat tesz lehetővé az uniós tagállamok számára, von der Leyen közölte: a benyújtott 19 tagállami tervből 15-ben szerepel Ukrajna támogatása. Mindez azonban nem csak a pénzről szól – mondta a bizottság elnök, majd kifejtette: Ukrajna által a harctéren nehezen levont tanulságokból „mi is tanulhatunk”. A felek védelmi ipari bázisainak integrálásával jelentős elrettentő erő építhető fel.

„Miközben Ukrajna valódi diplomáciai erőfeszítéseket tesz a béke érdekében, Oroszország folyamatosan csak megtéveszt és időt húz. Kigúnyolja a diplomáciát és fokozza a csapásokat, miközben úgy tesz, mintha békére törekedne. De nem dőlünk be neki, tudjuk, ki az agresszor és ki az áldozat ebben a háborúban” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.

Végezetül közölte: Oroszország brutális háborújával a megosztásra törekedett, de az ellenkezőjét érte el: az EU kapcsolatai erősebbek, mint valaha. „Nemcsak védelmi érdekeink, hanem közös értékeink is összekötnek minket. Így fogunk továbblépni, egyesülten, Ukrajna támogatásában és Európa védelmében” – tette hozzá közleményében az Európai Bizottság elnöke.