A NATO főtitkára a legrosszabb forgatókönyvre készül

Mark Rutte a Bild című német lapnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy egy esetleges tűzszünet vagy békemegállapodás után Ukrajnának átfogó biztonsági garanciákra lesz szüksége annak érdekében, hogy Vlagyimir Putyin ne kíséreljen meg újabb támadást. A NATO-főtitkár szerint ugyanis egyértelművé kell tenni Oroszország számára, hogy egy újabb agresszió katasztrofális következményekkel járna.

Mark Rutte úgy fogalmazott, Ukrajnának önálló, jól felszerelt és felkészült védelmi erőkre van szüksége, amelyek képesek megvédeni az országot. Emellett egy nemzetközi koalíció is szerepet vállalna a biztonsági garanciák biztosításában, Franciaország és az Egyesült Királyság vezetésével, több európai ország részvételével.

„Több európai ország jelezte, hogy kész lenne csapatokat biztosítani, amennyiben erre igény mutatkozik. Jelenleg folyik annak pontos meghatározása, hogy milyen lenne ennek az úgynevezett tettre készek koalíciójának a felépítése: hogyan nézne ki egy bevetés, mi történne a szárazföldön, a tengeren, a levegőben. Semmi kétségem: amikor a helyzet komolyra fordul, a fiatalok készek lesznek fegyvert fogni”

– mondta.

A NATO-főtitkár beszélt az Egyesült Államok szerepéről is, hangsúlyozva, hogy Washington kész részt venni a biztonsági garanciákban. Rutte szerint Donald Trump elkötelezett a háború befejezése mellett, és úgy véli, az amerikai elnök lehet az egyetlen, aki képes Putyint békére kényszeríteni. Egyúttal kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja Ukrajnát, nem lép ki a NATO-ból, és egy esetleges válsághelyzetben Európa továbbra is számíthat az amerikaiakra.

Mark Rutte szerint a háború elhúzódásáért elsősorban Vlagyimir Putyin politikája felelős, mivel az orosz elnök hajlandó rendkívül súlyos veszteségeket is vállalni – akár 1,1 millió halott vagy sebesült katonát – mindössze minimális területi nyereségért.

Nem ez volt az első hasonló vélekedés a NATO-főtitkártól

Mark Rutte a közelmúltban több olyan kijelentést is tett, mellyel egy esetleges harmadik világháborút vetített elő. December közepén kijelentette, hogy a NATO tagállamai már most is veszélyben vannak, és a kontinens lakóinak komolyan kell venniük a fenyegetést. Azt mondta, hogy a szövetség 32 tagállamának fokoznia kell védelmi erőfeszítéseit, hogy megakadályozzák az Oroszországgal való háborút, amely „olyan mértékű lehet, mint az a háború, amelyet nagyszüleink és dédszüleink éltek át”. Ugyanis úgy véli: „Mi vagyunk Oroszország következő célpontja, és Moszkva öt éven belül kész lehet katonai erővel fellépni a NATO ellen.”

Szavai pedig egybecsengenek a brüsszeli állásponttal. Orbán Viktor kormányfő hívta fel a figyelmet arra, hogy a Brüsszel által nemrégiben indított felfegyverkezési program kimondott célja, hogy az unió 2030-ra készen álljon a háborúra. Egy az Európai Bizottság által októberben bemutatott katonai terv pedig kimondja, hogy az Európai Unió országainak öt évük van felkészülni a háborúra.

Donald Trump amerikai elnök az egyetlen, aki Vlagyimir Putyin orosz elnököt tárgyalóasztalhoz tudta ültetni és az egyetlen, aki békekötésre késztetheti – jelentette ki vasárnap Mark Rutte NATO-főtitkár hozzátéve, hogy ezért nagy tisztelettel tartozik neki.

Rutte a Bild am Sonntag című német lapnak nyilatkozva méltatta Trumpnak az ukrajnai béke érdekében tett erőfeszítéseit. „Trump abszolút elhatározott ebben a kérdésben.

Arra összpontosít, hogy véget vessen ennek a háborúnak”

– hangoztatta.

A NATO főtitkára közölte, hogy a katonai szövetség szükség esetén számíthat az Egyesült Államokra. „Trump világosan letette a garast a NATO mellett, de amellett az elvárás mellett is, hogy jelentősen növeljük védelmi kiadásainkat. És ezt megvalósítjuk” – mondta. Az európai országok szerinte az Ukrajnát támogató országok koalíciójával kötelezettséget vállaltak és a NATO keleti szárnya mellett a baltikumi térséget is védik.

„Az Egyesült Államok világosan megmondta, hogy továbbra is szerepet vállal Európában, nukleáris és hagyományos értelemben is. Nincs napirenden a kivonulás Európából”

– tette hozzá.

Rutte igyekezett eloszlatni azokatt az aggályokat, miszerint Washington felhagyhat Ukrajna támogatásával. „Egyáltalán nem gondolom ezt. Amit jelenleg láthatunk az az, hogy az információátadás és fegyverszállítmányok Ukrajnának folytatódnak” – fogalmazott.

„Sötét fellegek gyülekeznek Európa egén. Brüsszel háborúra készül Oroszországgal, és a háborúba lépésnek már céldátuma is van: 2030” – figyelmeztetett Orbán Viktor a közösségi oldalán.

A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy a Brüsszel által indított felfegyverkezési program kimondott célja, hogy az Unió 2030-ra készen álljon a háborúra. Hangoztatta azt is, hogy szintén 2030 a gyorsított ukrán uniós tagfelvételi eljárás céldátuma. Ennek kapcsán hozzátette, az Unió alapszerződése kimondja: „a tagállamok valamelyikének területe elleni fegyveres támadás esetén a többi tagállam köteles minden rendelkezésére álló segítséget megadni ennek az államnak.”

Ezért figyelmeztetett, hogy egy harcban álló Ukrajna uniós felvétele azonnali háborúba lépést eredményezne. Orbán Viktor szerint mindez azt jelenti, hogy

„a jövő évi lehet az utolsó magyar választás, amikor még valóban dönthetünk a háború és béke kérdésében.”

A bevándorlás példájával élve felhívta a figyelmet arra, hogy vannak döntések, amelyeket később már nem lehet kijavítani. „Ha 2015-ben nem emeltünk volna kerítést, már itt lennének a migránsok. Ha rosszul döntünk 2026-ban, a következő választáson, 2030-ban már késő lesz korrigálni” – fogalmazott.

Bejegyzése végén ismételten kiemelte a helyzet fontosságát: „Nem babra megy a játék. Aki békét akar, velünk tart!”

Vitályos Eszter kormányszóvivő egy Facebook-videóban kívánt békés, áldott ünnepeket a magyart kormány nevében.

„A kormány nevében kívánok békés, áldott ünnepeket Magyarország! Minden magyar családnak, egyedülállónak, kicsinek és nagynak, fiatalnak és idősnek azt kívánom, hogy a karácsony békében, szeretetben és egészségben teljen” – kezdte mondandóját Vitályos Eszter.  Majd hozzátette:  „Engedjék meg, hogy édesanyaként is szóljak ezekben a háborús időkben, és Magyarország karácsonyfája alá azt kívánjam: gyermekeinket továbbra is békében és biztonságban tudhassuk – itthon és Európában is.”

„A kormány nevében biztosíthatom Önöket: bármi történjék is, mindent megteszünk azért, hogy lányainkat ne kelljen migránserőszaktól, fiainkat pedig a háborús besorozástól félteni. Ez nem kis csatákba kerül és konfliktusokba, de bármibe kerül, a nemzeti kormány mindent meg fog ezért tenni.”

– fogalmazott a kormányszóvivő.

Hozzáfűzte:„Az ünnepek után több új kormányzati támogatás is indul. Folytatjuk a családi adócsökkentéseket: januártól tovább emelkedik a családi adókedvezmény, bevezetjük a 40 év alatti anyák adómentességét, érkezik majd a nyugdíjemelés és a minimálbér-emelés. A fiatalok továbbra is számíthatnak a 25 év alattiak adókedvezményére és a fix 3 százalékos lakáshitelre, valamint folytatjuk a magyar gazdaság, a kis- és középvállalkozások erősítését.”

„Még egyszer: békés, áldott ünnepeket kívánok Magyarország!”

– mondta végül Vitályos Eszter.

Nem felel meg a valóságnak, hogy Oroszország el akarná foglalni a volt Szovjetunió európai részét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságíróknak hétfőn a Reuters hírügynökség közlésére hivatkozva.

A Reuters ezt névtelen amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva írta, azt állítva, hogy a terjeszkedés állítólag Ukrajna egész területét és a balti országokat érintené. Korábban Tulsi Gabbard, az amerikai Nemzeti Hírszerzés Igazgatója a közlést a „mélyállam háborús uszítói és propagandamédiájuk” arra irányuló újabb kísérletének minősítette, hogy megpróbálják aláásni Donald Trump elnök ukrajnai béketeremtő erőfeszítéseit.

Peszkov elmondta: nem tudja, mennyire megbízhatóak az ilyen hírszerzési jelentések létezéséről szóló információk.

„Még ha ez igaz is, akkor is olyan helyzetről van szó, amikor a hírszerzés téves következtetéseket (…) von le. Ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak” – mondta a Kreml szóvivője.

„Mi nyilvánvalóan nem szándékozunk megtámadni az EU és a NATO tagállamait, ezt jogilag is készek vagyunk rögzíteni”

– jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Valdaj külpolitikai vitaklub hétfői tanácskozásán, megismételve Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavait, aki szintén azt állította: Oroszország nem tervez katonai akciót sem a NATO, sem az EU ellen, és kész mindezt írásban is garantálni.

Ugyanakkor megjegyezte: még az Egyesült Államok Oroszország irányában tanúsított, megfontoltabb politikája mellett is fennáll a jelentős kockázata egy Oroszország és a NATO közötti konfliktusnak, tekintettel az európai országok „ellenséges lépéseire”.

Méltatta, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya lépéseket tett a „helyes” irányba, egyebek között azzal, hogy elismerte:

a konfliktus kiváltó oka a NATO terjeszkedése volt.

Elismeréssel szólt arról, hogy Washington „jelentősen átgondolta” az előző elnök, Joe Biden csapatának politikáját.

„A nemrégiben közzétett amerikai nemzetbiztonsági stratégiában egyértelműen felvetődik a kérdés, hogy célszerű-e a NATO végtelen bővítése. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne lennének többé kérdéseink az amerikai fél felé, a többi között az ukrán kontextusban”

– jegyezte meg a miniszterhelyettes.

Az orosz diplomata szerint az Oroszország és az Egyesült Államok közötti tárgyalások sikere még nem látható előre.

„Még meg kell győződnünk róla, hogy az USA valóban stabil pályára állt, és elfordult az országunkkal szembeni rendkívüli ellenségességtől”

– hangoztatta a helyettes tárcavezető.

Az előrelépés záloga ebben a kérdésben szerinte az, hogy Egyesült Államok valóban hajlandó-e az egyenjogú együttműködésre a konfliktusok potenciáljának közös csökkentése érdekében, figyelembe véve Oroszország alapvető érdekeit, elsősorban a biztonság területén.

Beszámolója értelmében az Ukrajnáról folytatott orosz–amerikai tárgyalásokon lassú haladás figyelhető meg. Arra hívta fel Washingtont, hogy aktívabban lépjen fel egyes országoknak a folyamat megtorpedózására tett kísérletei ellen. Leszögezte, hogy Moszkva továbbra is kész az együttműködésre a két elnök által az alaszkai Anchorage-ben megállapított keretek között.

Megismételte az orosz álláspontot, miszerint az ideiglenes tűzszünet Ukrajnában nem lenne előrelépést jelentő megoldás. Hangsúlyozta, hogy Moszkva a problémák tartós megoldását támogatja, amely garantálná Oroszország alkotmányos berendezkedését – vagyis a 2014 óta elcsatolt öt ukrajnai régió hovatartozását.

Peszkov elmondta a sajtónak, hogy Kirill Dmitrijev, az orosz elnök különmegbízottja a Moszkvába való visszatérése után fog beszámolni Vlagyimir Putyin elnöknek arról, hogy miben állapodott meg a hétvégén Miamiban, az ukrajnai rendezésről folytatott eszmecserén Steve Witkoff-fal, az amerikai államfő különmegbízottjával és Jared Kushnerrel, Donald Trump vejével. A szóvivő szerint Dmitrijev nem vitt Putyintól Trumpnak szánt üzenetet.

Megjegyezte, hogy az amerikai fél egyértelműen összeköti az együttműködés fejlesztésének lehetőségét a rendezési folyamattal, de Moszkva szerint ez a két folyamat nem függhet össze egymással, és nagyon sok kölcsönösen előnyös projekt szerepelhet a napirenden.

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája hétfőn arról jelentetett meg közleményt, hogy ukrán funkcionáriusok külföldre készülnek menekülni a jelenlegi kijevi kurzus „elkerülhetetlen bukása után”, és számosan közülük már kimenekítették családjukat és pénzüket.

„Nyugaton működő ukrán nagykövetségektől származó információk szerint tisztségviselők és üzletemberek mind gyakrabban fordulnak az európai államokban működő diplomáciai képviseleteikhez segítségért, hogy segítsenek ott nekik ott tartózkodási engedélyt szerezni számukra”

– hangzott a tájékoztatás.

Az SZVR szerint a nyugati országokban működő ukrán diplomáciai képviseleteknél erős ez a tendencia, a külföldön dolgozó ukrán diplomaták több mint 90 százaléka elhatározta, hogy a kiküldetés lejárta után nem tér haza. Az orosz kémszolgálat tudni véli, hogy számukra világossá vált: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök feltételei szerint nem zárható le a háború, egyebek között annak fényében, hogy Washington csökkentette a Kijevnek nyújtott támogatást.

Rjabkov egyébként azt is bejelentette a tanácskozáson, hogy Oroszország még mindig nem kapott konkrét választ az Egyesült Államoktól arra a javaslatára, hogy a hadászati támadó fegyverekről szóló Új START szerződés jövőre esedékes lejártát követően a felek egy évig még tartsák be a szerződésben meghatározott korlátozásokat. Közölte, hogy Moszkva minden lehetséges stratégiai helyzetre felkészül a szerződés lejárta utáni időre, ugyanakkor azt reméli, hogy a legrosszabb forgatókönyvek elkerülhetők lesznek. Úgy vélekedett, hogy Moszkva és Washington az amerikai Aranykupola rakétavédelmi rendszer tervezett kiépítése ellenére nem áll egy újabb fegyverkezési verseny küszöbén.