149 drón támadta ismét Ukrajnát

Az orosz hadsereg 149 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra, a légvédelem a támadó eszközök zömét hatástalanította, azonban egy ember meghalt és sokan megsebesültek a csapások következtében – jelentették katonai és helyhatósági források jelentései alapján ukrán hírügynökségek és hírportálok.

A légvédelem 131 drónt lelőtt, illetve rádióelektronikai eszközök bevetésével az eredeti pályájukról eltérített, 11 helyszínen 16 drón célba talált, négy esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat – közölte hétfőn a légierő a Telegramon.

Az Interfax-Ukrajina hírügynökség Vladiszlav Hajvanenko, megbízott katonai kormányzó Telegram-bejegyzése nyomán azt közölte, hogy

egy ember meghalt, öten – közöttük két gyermek – pedig megsebesültek, az ellenséges dróntámadások és tüzérségi csapások következtében Dnyipropetrovszk megyében, Krivij Rih környékén.

A térségben egy mezőgazdasági vállalkozás, egy magánház és egy gázvezeték is megrongálódott.

A Nyikopoli járásban két ötemeletes épületben, valamint egy művészeti iskolában keletkeztek károk, a megyeszékhelyen, Dnyipróban pedig egy közigazgatási épület és lakóházak rongálódtak meg

– fűzte hozzá Hajvanenko.

Három civil megsebesült a Csernyihiv ellen végrehajtott orosz dróntámadás következtében – számolt be Dmitro Brizsinszkij, az észak-ukrajnai megyeszékhely katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon. A drón egy többszintes épület mellett csapódott be, a lökéshullám ablakokat és ajtókat tört be és autókat rongált meg, egy gázvezetéken tűz ütött ki.

Hétre nőtt a Szumi megyei Ohtirka városát ért orosz dróntámadás sebesültjeinek száma – tette közzé az Interfax-Ukrajina hírügynökség Oleh Hrihorov katonai kormányzó Telegram-csatornájára hivatkozva.

A katasztrófavédelem hivatalos közleménye szerint több drón is becsapódott egy kilenc szintes lakóházba, ennek következtében a 2. és 5. emelet között tűz keletkezett.

A mentőcsapatok 35 lakót evakuáltak, további 7 embert pedig a megrongálódott lakásokból szabadítottak ki.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.

Ukrajna folytatja együttműködését partnereivel „annak szavatolására, hogy válaszul e támadásokra, védelmünk erősödni fog” – írta Zelenszkij az X-en.

„A fontossági sorrend világos: még több légvédelmi rendszer és rakéta, és további támogatás védőink számára”

– húzta alá az ukrán elnök, sürgetve az eddigi megállapodások gyorsabb teljesítését.

Oroszország a hétvége során újfent masszív drón- és rakétacsapásokat mért Ukrajnára. Az ukrán elnök halálos áldozatokról is említést tett Szlovjanszk és Csernyihiv térségéből, valamint károkról az ország hét régiójában.

Az ukrán polgári védelem vasárnap két civil halottról számolt be és egy fiatalkorú sérültről.

Zelenszkij szerint az orosz hadsereg több mint 240 drónt, illetve ballisztikus rakétát lőtt ki ukrán célpontok ellen. Összességében pedig a héten 1600-nál is több drónnal, nagyjából 1200 irányított légi bombával és csaknem 70, különböző típusú rakétával támadták Ukrajnát.

„A csapások elsődleges célpontjai az az infrastruktúra, amely a mindennapi élethez szükséges” – tette hozzá.

Vitalij Maleckij, a Poltava megyei Kremencsuk polgármestere az iparváros infrastruktúrája elleni csapásokról számolt be a közösségi médiában. Mint írta, a víz- és áramszolgáltatás megszakadt, a de a városvezetés a károk elhárításán fáradozik. A városban található Ukrajna egyik legnagyobb olajfinomítója. Maleckij közzétett egy felvételt is, amelyen egy lángoló ipari létesítmény látható.

Elfoglalta Kucserivka települést Harkiv megyében és Rivnét a donyecki régióban, valamint Kinzsal hiperszonikus rakéták bevetésével mért csoportos csapást ukrán katonai objektumokra az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán - közölte vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium.

A tárca szerint a csoportos csapás célpontjai az ukrán közlekedési infrastruktúrának, valamint üzemanyag- és energiaiparának a hadsereget kiszolgáló létesítményei voltak, valamint egy nagy hatótávolságú támadó pilóta nélküli repülőgépeket gyártó vállalat. Az indoklás szerint a támadás válasz volt az orosz polgári infrastruktúra elleni ukrán "terrortámadásokra".

A hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudtak törni, mintegy 1350 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A tárca az eltalált és megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egy katonai reptér infrastruktúráját, valamint üzemanyag-, lőszer- és anyagi-műszaki raktárakat, 16 páncélozott harcjárművet, két önjáró és egy vontatott 155 milliméteres tarackot, két irányított légibombát, négy Neptun nagy hatótávolságú irányított rakétát, továbbá 172 repülőgép típusú drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Szergej Sztepasin, az orosz jogászszövetség elnöke, volt miniszterelnök, a TASZSZ hírügynökségnek kijelentette, hogy az orosz bűnüldöző szervek, a nürnbergi per mintájára, már dolgoznak az ukrán "neonácik" elleni bírósági eljárás előkészítésén, egyebek között a kurszki régióban elkövetett bűncselekmények miatt. Hozzátette, hogy korai lenne még a tárgyalás helyszínéről beszélni.

"Először fejezzük be a különleges műveletet, utána gondolkodjunk el ezen" - mondta.

Elfoglalta Bezimenne települést az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban az elmúlt nap folyamán - közölte  az orosz védelmi minisztérium.

A pénteken kiadott heti hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak törni, és elfoglaltak hét települést, köztük - mint azt már korábban bejelentették - Pokrovszk és Kupjanszk várost.

A "különleges hadművelet" övezetében több mint kilencezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca a héten megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel 81 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, öt sorozatvetőt, egy HIMARS-rakétát, öt Neptun nagy hatótávolságú rakétát, továbbá 1126 repülőgép típusú drónt és hét legénység nélküli motorcsónakot.

A beszámoló szerint az orosz hadsereg egy tömeges és négy csoportos csapást mért a november 29-től december 5-ig tartó időszakban ukrán hadiipari üzemekre, a működésüket biztosító üzemanyag- és energiaipari létesítményekre, az ukrán hadsereg által használt közlekedési és repülőtéri infrastruktúrára, drónok gyártásának, tárolásának és indításának helyszíneire, lőszer-, rakétaüzemanyag- és üzemanyag-raktárakra, valamint ukrán katonák és külföldi "zsoldosok" ideiglenes állomáshelyeire.

A tárca szerint a támadások választ jelentettek az orosz polgári célpontok elleni ukrán "terrortámadásokra".

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Oroszország mindenképpen elfoglalja az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt maradt Donyec-medencei területeket - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök abban az interjúban, amelyet indiai látogatását megelőzően adott az India Today tévécsatornának, és amelyet csütörtökön mutattak be.

Hasznosnak minősítette azokat a tárgyalásokat, amelyeket Steven Witkoff amerikai elnöki különmegbízottal és Jared Kushnerrel, Donald Trump elnök vejével folytatott kedden a Kremlben az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban. Elmondta, hogy Washington négy részre osztotta rendezési terve 27 pontját, és azt javasolta, hogy külön vitassák meg ezeket.

"Amit amerikai kollégáink elénk tártak, az a Trump elnökkel Alaszkában megkötött megállapodásainkon alapult" - mondta az orosz államfő a RIA Novosztyi hírügynökség által ismertetett interjúban. Ez volt az első alkalom, hogy nyilvánosan értékelte a keddi megbeszéléseket.

Putyin szerint a tervnek szinte az összes pontját át kellett nézni, ezért tartott ilyen sokáig, csaknem öt óra hosszáig a találkozó az amerikai küldöttséggel. Voltak olyan javaslatok, amelyekkel Oroszország nem ért egyet. Úgy vélekedett: korai lenne felfedni, hogy konkrétan mi felel meg Moszkvának a tervből, mert ez akadályozhatná az amerikai ingázó diplomácia munkáját.

Az ukrajnai háború korábbi eseményeire kitérve azt mondta: a donyecki és a luhanszki "népköztársaság" népszavazáson mondta ki, hogy nem akar része lenni Ukrajnának.

"Megmondtuk Ukrajnának, az ukrán hadseregnek: az emberek nem akarnak veletek élni, népszavazásra mentek, a függetlenség mellett szavaztak, vonjátok vissza csapataitokat, és akkor nem lesz semmilyen katonai akció" - jelentette ki Putyin, hozzátéve, hogy az ukrán fél nem volt hajlandó elhagyni a Donyec-medencét, inkább harcolni akart.

"Vagy fegyveres úton felszabadítjuk ezeket a területeket, vagy az ukrán csapatok elhagyják ezeket a területeket, és abbahagyják az emberek gyilkolását" - mondta Putyin.

Az orosz elnök a világgazdaságot érintve kijelentette, hogy Moszkva nem akar visszatérni a világ legjelentősebb gazdaságait tömörítő G8 országcsoportba. A G8 tagjai világpolitikai szerepének csökkenéséről beszélve Putyin példaként hozta fel a német recessziót.

Méltatta Oroszország és India számos területen fejlődő együttműködését, külön megemlítve a csúcstechnológiát, az űrkutatást és a nukleáris energiát. Közölte, hogy a két ország közötti kereskedelmi elszámolás több mint 90 százaléka már nemzeti valutában történik.

Egyes pénzügyi megoldások, egyebek között a központi bankok között, lehetővé teszik, hogy a két ország kiküszöbölje a szankciós korlátozásokat - tette hozzá. Azok az államok, amelyek megpróbálják akadályozni harmadik országok kereskedelmét, végül maguk is veszteségeket szenvednek el

- szögezte le.