Októberben is a Fidesz hátát nézte a Tisza

 A nyári időszak után a kampánystartot és az októbert is a Fidesz-KDNP nyerte meg, míg Magyar Péterék vesszőfutása tovább folytatódott a szerencsétlenebbnél szerencsétlenebb nyilatkozatok, az adatszivárgási botrány, a sorkatonaság bevezetése és a nyugdíjcsökkentésre vonatkozó terveik miatt – derül ki az Alapjogokért Központ részletes elemzéséből.

 A botrányok lerántották a leplet a Magyar Péter mögött álló, korábban Márki-Zay Pétert is támogató baloldali erőközpontok szerepéről is: a külföldről finanszírozott médiumok, valamint a manipulációs kerekasztal tagjai igyekeznek elhallgatni és centristaként bemutatni a Tisza Pártot a sorozatos hibák ellenére is. A választási véghajrá előtti hatodik hónapot a Fidesz-KDNP tudta tematizálni, többek között a Tisza Párt újabb elszólásokkal jelentkező politikusainak és szakértőinek hathatós közreműködésével. 

Magyar Péterék ukrán háttérrel fejlesztett applikációjának botránya nem csak a Tisza népszerűségét vetette vissza, hanem az októberi mobilizációs verseny közepén jelentett egy erős találatot, ugyanis a nyilvánosságra került híreket követően több mint 30 ezer ember hagyott fel az alkalmazás használatával. A nemzeti ünnephez kapcsolódó tömegrendezvények versenyét a stabilan kormányzó, békeorientált külpolitikát képviselő és szervezetten működő nemzeti oldal nyerte meg, amely kétszer annyi embert volt képes az utcára vinni, mint riválisa. Orbán Viktor politikai teljesítménye, találkozója XIV. Leó pápával és az olasz konzervatív politikai vezetőkkel, valamint az októberben bejelentett amerikai elnöki látogatás egyértelműen a Fidesz-KDNP javára billentette a mérleg nyelvét ezúttal is. 

Kevesebb, mint 160 nap van hátra a jövő évi parlamenti választások első lehetséges időpontjáig, azonban az ellenzéki politikai szereplők már a kampányhajrára jellemző intenzivitással végzik a politikai munkát. Elemzésükben az őszi politikai szezon második hónapjának eseményeit vizsgáljuk, azt, hogy miként alakult a belpolitikai erőtér a mögöttünk hagyott időszakban. A korábbi, nyári és szeptemberi elemzésekhez hasonlóan arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a politikai küzdőtér szereplői hogyan teljesítettek októberben, és milyen pozícióból várhatják az országgyűlési választásig hátralévő fél évet. 

A Tisza Párt politikusainak és szakértőinek őszinteségi rohamai október hónapban is tovább erodálták Magyar Péter formációjának népszerűségi mutatóit, míg a Fidesz-KDNP a rendkívül nehéz nemzetközi környezetben is a nemzeti érdeket előtérbe helyező, stabil kormányzati teljesítményt mutatott fel, a háború szülte gazdasági körülmények ellensúlyozása mellett szembetűnő választói mozgósításba kezdett és fokozatosan fordul rá a közvetlen választási felkészülésre. 

Nincs megállás a Tiszánál – lejtmenetben Magyar Péterék Újabb Nemzet Hangja szavazást hirdetett a Tisza Párt, amelyet ezúttal már kizárólag online formában kívántak megvalósítani. Ennek érdekében buzdított a párt több képviselője is az úgynevezett Tisza Világ applikáció letöltésére, amelyen egyrészt a szavazást kívánták lebonyolítani, másrészt kapcsolódási lehetőséget kínáltak a szimpatizánsok és az önkéntesek számára. A regisztráció során ennek megfelelően személyes adatokat, köztük nevet, lakcímet, e-mail címet, telefonszámot és azt is meg kellett adni, hogy melyik választókerületben él és kíván majd szavazni az érdeklődő. 

A Tisza Párt azonban a korábbi adatkezelési botrányok ellenére óriási hibát követett el: az ukrán hadsereghez közel álló PettersonApps elnevezésű cég állhatott a Tisza Világ applikáció fejlesztése mögött, amelyből közel húszezer felhasználó személyes adatai szivárogtak ki. A rendelkezésre álló információk szerint az alkalmazáshoz Radnai Márk mellett egy Myroslav Tokar nevű és ungvári illetőségű személy is hozzáféréssel rendelkezett.  

Magyar Péter pártjának mentegetőzése, miszerint „fideszes titkosszolgálati akció” állt az adatszivárgás hátterében, nem győzte meg az applikációnak bizalmat szavazó szimpatizánsokat és önkénteseket, sajtóértesülések szerint rengeteg embert tántorított el a botrány a Tisza Világ applikáció felhasználói közül. Időközben az is kiderült, hogy a szoftver fejlesztéséért felelős Radnai Márk alelnök egy berlini szakmai kiállításon találkozhatott az ukrán vállalat képviselőivel. A Tisza Párt a botrány következtében így pont az ellenkezőjét érte el adatgyűjtési és mozgósítási céljainak: több mint 30 ezren hagytak fel az alkalmazás aktív használatával a botrányt követő napokban és hetekben. 

Mindezek mellett október hónapban ismét a mentelmi joga mögé bújt Magyar Péter, akit az EP-ben a baloldali, háborúpárti koalíció tagjai – élükön az Európai Néppárttal – további támogatásukról biztosítottak. Ugyanakkor a párt másik európai parlamenti képviselője körüli zűrzavar nem csendesett, hiszen ismét nyilvánosságra került egy felvétel Tarr Zoltánról, amelyen iskolák, kórházak és vasútvonalak bezárásáról, valamint átszervezéséről beszél. A lebukás jelentőségét mutatja, hogy a felvételek megjelenését követően Magyar Péter láthatóan hátrébb vonta Tarrt, aki a nyilvános szerepléseket kerülve, megszólalásainak és interjúinak számát minimálisra csökkentve végzi azóta tevékenységét, annak ellenére, hogy számos, a választók jövőévi pártpreferenciáit nagyban meghatározó kérdést hagyott maga után kijelentéseivel.

 Kettős beszéd a Tiszánál – az egyik kéz egy keveset ad, a másik titokban mindent elvesz A Tisza Párt személyi jövedelemadóval kapcsolatos elriasztó és gazdasági szempontból is hátrányos adóemelési terveinek szeptemberi lelepleződése után a párt egyes politikusai és szakértői a hosszú évek óta stabil és értékálló nyugdíjakkal kapcsolatban is olyan kijelentéseket tettek, amelyek aligha találkoznak a választók nagy többségének preferenciáival. 

Többek között Tarr Zoltán – Magyar legfőbb bizalmasa, a párt alelnöke és EP-képviselője – beszélt arról, hogy 

A Tisza egészében titkolt, de a nyilvánosság számára már megismert gazdaságpolitikai programpontjai a következők: 

többkulcsos SZJA-t vezetnének be; csökkentenék a családi adókedvezményeket; megemelnék a társasági adót; csökkentenék a kis-és közepes vállalkozások támogatását és az egyházakra valamint sportra jutó összegeket is; kivezetnék a bankadót; a „humbugnak” tartott rezsicsökkentést megszüntetnék; ahogy a 13. havi nyugdíjat és a NŐK40 programot is. 

Magyar érdekek mentén – Nemzeti Konzultáció az ellenzéki adóemelésről, jöhet a 14. havi nyugdíj A Fidesz-KDNP – amellett, hogy elutasította a Tisza Párt környezetéből kiszivárgott megszorításokra vonatkozó terveket – fokozatosan hajtja végre a legnagyobb adócsökkentési reformot Európában. Emlékezetes, hogy Magyar Péter pártjának gazdasági szakpolitikusa, Kármán András egy előadásában arról beszélt, hogy a vállalkozásoktól szükséges „elcsatornázni” jelentős összegeket, ugyanis szerinte az 4 állam túl sokat költ rájuk. Emellett a társasági adó emelésének lehetősége is felmerült: a 9 százalékos társaságiadó-kulcs „túl alacsony”, az adórendszer pedig torz ösztönzőkkel működik – a Tisza szerint. Ezzel szemben a kormánypártok a háború okozta gazdasági nehézségek közepette, illetve azokat ellensúlyozandó október hónapban elindították a vállalkozókat segítő fix 3 százalékos kamatozású, kedvezményes vállalkozói hitelprogramot a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, melynek célja, hogy enyhítse a vállalkozások forráshiányát, ösztönözze a beruházásokat és stabilizálja a gazdasági növekedést. 

Egy újabb politikai akció keretében pedig a választók a hónap elejétől kézhez kapták a kormány által kezdeményezett nemzeti konzultáció íveit.

 A „Tiltakozzunk az adóemelés ellen!” címet viselő kérdéssor

 az egykulcsos jövedelemadó, 

a családi adókedvezmények, 

az édesanyák adómentessége,

 a rezsicsökkentés 

és a társasági adó kérdésében várja a választók véleményét. 

A hónap utolsó Kormányinfóján további gazdaságpolitikai intézkedéseket jelentett be a kabinet: decembertől 14 termékkel bővül az árréstop, és meghosszabbítják február 28-ig. Januártól 15 százalékos béremelés jön a szociális és a kulturális szférában, a nevelőszülői hálózat támogatásait megduplázzák, ezen belül illetményemelés is lesz. Sőt, Orbán Viktor miniszterelnök újfent megerősítette, hogy a kormány a 14. havi nyugdíj bevezetésére készül.

 Mozgósít a Fidesz-KDNP – többség az utcán, erősödés a digitális térben Október hónap az őszi politikai szezon kezdeti időszakának főként az online térben zajló pártpolitikai kommunikációs versenyével szemben fizikai mozgósítási versenyt is teremtett. Az október 23-i nemzeti ünnepünkre készülve ugyanis a politikai pártok megemlékezéseket hirdetve, az utcára szólították szimpatizánsaikat. A jobboldalt erősítő Civil Összefogás Fórum, a kormány által meghirdetett Kossuth téri megemlékezés előtti Békemenetre hívta támogatóit, míg Magyar Péter Nemzeti Menet címen, a jobboldali hagyományokat másolva hirdette meg rendezvényét. Az eseményeket követően azonban egy eddig még nem látott számháború vette kezdetét a nyilvánosságban, amelyben a pártok, politikusok, szakértők mellett ezúttal a média és függetlennek címkézett társadalomkutatók is részt vettek. Az ellenzéki oldal annyira komolyan vette ezt a versenyt, hogy a mesterséges intelligencia által manipulált képeket is felhasznált, hogy ezekkel is bizonygassa: nem szenvedett vereséget. 

A kommunikációs összecsapást végül a Belügyminisztérium közzétett adatai zárták le, amelyek szerint a telefonos cellainformációk alapján a Békemenet résztvevői nagyjából kétszer akkora számban mozdultak meg, mint Magyar Péter szimpatizánsai. 

Érdemes kiemelni, hogy a kormánypártok nem csak az utcán mutattak nagyobb erőt október 23-án, hanem az online térben is. Ahogyan azt a Digitális Szuverenitás Központ adatai is bizonyítják, amíg a Fidesz-KDNP a top 100 pártpolitikai oldalán szerzett lájkok, kommentek és megosztások interakciószáma majd 3,2 millióra tehető, addig az ellenzék esetében ez a szám csak 2,8 milliót ért el. Ezek az eredmények valószínűleg annak köszönhetőek, hogy a kormánypártok nem csak az utcán voltak jelen aktívan az október 23-i eseményen, hanem az online térben a Harcosok Klubja és a Digitális 5 Polgári Körök eredményes kezdeményezések erőforrásait hasznosítva a digitális mérkőzésben is helytálltak. 

Még jelentősebb az eltérés a videómegtekintések számában, ugyanis a FideszKDNP top 100 pártpolitikai oldalán jelentkező videómegtekintések összege eléri a 13,7 milliót, míg az ellenzék top 100 pártpolitikai oldalán megmutatkozó megtekintések száma alig több mint 10,2 millió. Összeségében a nemzeti ünnep árnyékában megbúvó mozgósítási hajrát egyértelműen a stabilan kormányzó és szervezetten működő Fidesz-KDNP nyerte meg. 

Mindezek mellett érdemes kiemelni, hogy a Tisza Párt rendezvényének relatív sikertelensége valószínűleg több egymást erősítő jelenség eredménye lehet. Többek között közrejátszhatott az adatszivárgási botrány, Tarr Zoltán és a Tisza Párt körüli gazdasági és nyugdíjszakértők botrányos kijelentései vagy a párt országgyűlési képviselőjelöltjei körüli bizonytalanság, humánerőforrás-hiány és az időről időre sajtóba kerülő felbomló Tisza szigetek híre is. Az október 23-i rendezvények sikerességét előre jelezhette a tárgykörben indított Google-keresési kifejezések alakulása is, amelyet az alábbi ábrán foglaltunk össze: 6 A „békemenet” keresőkifejezés nem csak a rendezvény napján volt népszerűbb, hanem már azt megelőzően is folyamatosan a „nemzeti menet” keresőkifejezés értékei felett teljesített. Az október 23- át követő napoktól, egészen október végéig pedig minden esetben megelőzte a Magyar Péter fémjelezte rendezvény iránti érdeklődést. 

A digitális térben aratott győzelem a miniszterelnök Facebook-oldalának októberi adatait tekintve is jól látható: A bejegyzésekre érkező reakciók számát tekintve az augusztusi 1,9 millióhoz és a szeptemberi 2,1 millióhoz képest októberben már majd 3 millió reakció érkezett Orbán Viktor bejegyzéseire. Érdemes kiemelni, hogy a „Nem megyünk mi innen el!” címmel közzétett Reel-videó több mint 5 milliós megtekintést ért el a vizsgált időszakban. Míg augusztusban 72 ezer megosztást kaptak Orbán Viktor Facebook-bejegyzései, addig szeptemberre ez a szám 94 ezerre emelkedett, októberben pedig korábban nem látott kiugró értéket elérve 140 ezerre nőtt. 

Szükséges megemlíteni, hogy a miniszterelnök pozitív választói megítélését nagymértékben erősítette az az interjú, amelyet a Békemeneten résztvevő édesanyja adott egy YouTube-csatornának. Az interjú közel félmilliós megtekintést ért el a platformon, amellett, hogy más közösségi média felületeken is rengeteg pozitív visszajelzést váltott ki.

 A megbízható közvélemény-kutatóknál továbbra is vezet a Fidesz-KDNP A kormánypártok októberi fölényét nem csak az utcán mutatott és a digitális térben érzékelhető aktív jelenlét mutatja, hanem az Alapjogokért Központ pártpreferencia-kutatása is, amely szerint stabilan vezet a Fidesz-KDNP az erős kampánystart után. A jobboldali erők országos listáját a biztos szavazó pártválasztók 47 százaléka támogatná, míg a Tisza Pártra csak 42 százalékuk voksolna.7 A pártpreferencia adatoknál szembetűnőbb előnyt mutat a miniszterelnöki pozícióra való alkalmasság kérdésében Orbán Viktor, ugyanis a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a magyarok relatív többsége (45 százalék) továbbra is a jelenlegi miniszterelnököt tartja a legalkalmasabbnak a kormányfői poszt betöltésére, aktuális ellenzéki kihívójáról mindössze 34 százalék gondolja ugyanezt. Népszerű a Harcosok Klubja, országjárásra indulnak a Digitális Polgári Körök Október 18-19-én került megrendezésre a kormánypártok online aktivistáit tömörítő Harcosok Klubja második edzőtábora Zánkán. A kezdeményezés eredményességét mutatja, hogy míg az előző rendezvény 800 fő részvételével zajlott, addig az októberi tábor már több mint 1500 főt vonzott. A rendezvényre ismét számos vezető kormánypárti politikus látogatott el: többek között Orbán Balázs, Menczer Tamás, Lázár János és Orbán Viktor is. Érdemes kiemelni, hogy a hétvége folyamán kettő, magát ellenzékinek valló fiatal is részt vett az eseményen, akik később egy magyar médiumnak nyilatkozva maguk is elismerően beszéltek a Harcosok Klubja edzőtáborról, megcáfolva a korábban az ellenzéki közvélekedésben megjelenő álhíreket és rágalmakat. 

Mindezek mellett az egyre növekvő létszámú Digitális Polgári Körök is aktívan végzik a digitális honfoglalást, melynek sikerét látva Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán jelentette be, hogy országjárásra indul a kezdeményezés. Jól mutatja a Tisza Párt nyilvánosságban elvesztett kezdeményezőképességét, hogy a Digitális Polgári Körök országjárásának bejelentését követően Magyar Péter csak azzal tudott kontrázni, hogy kampánykörútja során ugyanazokon az időpontokon és helyeken jelenik majd meg, ahol a DPK-k is. A Tisza-vezér célja valószínűleg a feszültség fokozása, hogy így minél nagyobb figyelmet legyen képes magára irányítani. 8 Magyarország a béke szigete Október hónap nemzetközi szempontból legmeghatározóbb eseménye talán a globális béketörekvések megerősödése volt. 

Sokak meglepetésére október 13-án került sok a Közel-Keleten zajló háború lezárását eredményező egyiptomi békecsúcsra, amelyen Donald Trump amerikai elnök meghívására Orbán Viktor is részt vett. Az eseményen Trump számos, a miniszterelnököt illető dicséret kíséretében a Fidesz-KDNP újabb választási győzelmét is előrevetítette. Tovább borzolta a háborús pszichózisban élő nyugati-európai politikusok és hazai kitartottjaik kedélyeit az Egyesült Államok elnökének október 16-i közösségi médiabejegyzése, miszerint Budapesten kerülhet sor a következő személyes találkozójára Vlagyimir Putyin orosz vezetővel. Ezt követően Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón is megerősítette a hírt. A bejelentéseket követően el is kezdődtek az előzetes egyeztető tárgyalások a felek képviselői között. Számos nyugat-európai vezető fejezte ki ellenérzését a lehetséges budapesti békecsúccsal kapcsolatban, amelyet követően egy úgynevezett dezinformációs, a csúcs létrejöttének meghiúsítását célzó kommunikációs hadjárat indult el Európaszerte. 

Orbán Viktor azonban megerősítette, hogy ha nem is két héten belül, de sor fog kerülni a budapesti békecsúcsra. Az októberben tartott két Európai Uniós csúcson a miniszterelnök sikeresen akadályozta meg, hogy Magyarországot egyszerűen megkerüljék az Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását szorgalmazó erők. Orbán Viktor ahhoz is nagyban hozzájárult, hogy egyelőre nem valósultak meg azok a tervek sem, amelyek szerint az Európában elhelyezett orosz kötvényekből adna pénzt az Unió Ukrajna háborús erőfeszítéseinek finanszírozására. Egy ilyen lépés a kormányfő szavai szerint a háború előszelét jelenthetnék, tehát a konfliktusba történő végleges belesodródást eredményezhetnék. A miniszterelnök folytatva békemisszióját és erősítve nemzetközi pozícióját október hónap végén Rómába utazott, ahol személyes audiencián vett részt XIV. Leó Pápánál, valamint egyeztetett az olasz miniszterelnökkel, Giorgia Melonival, valamint Matteo Salvinivel, Olaszország miniszterelnökhelyettesével is. Mindezek mellett a Fidesz-KDNP béke melletti kiállásának, valamint Orbán Viktor béketörekvéseinek megerősítése céljából aláírásgyűjtést kezdeményezett, melyben a brüsszeli háborús tervek elleni fellépést szorgalmazzák.

 A Tisza Pártra ezzel ellentétben még erősebben ráégett a háborúpártiság pecsétje, amihez nagyban hozzájárult, hogy Ruszin-Szendi Romulusz egy nyilvánosságra került felvétel tanúsága szerint pártja egyik fórumán a sorkatonaság visszaállításának lehetőségéről beszélt, és azt fejtegette, hogy milyen gazdasági lehetőségek rejlenek egy háborús konfliktusban. Magyar Péter elsőszámú katonapolitikusa másutt azt a lehetőséget vetette fel, hogy adott esetben nem demokratikus, erőszakos eszközökkel vennék át a hatalmat. A sorkatonaság ötletével kapcsolatban a Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas petíciót indított „Nem a mi háborúnk” címmel.  Összegzés Október hónapot ismét a Fidesz-KDNP nyerte meg. A politikai küzdőtér ebben a hónapban kettős, de a jobboldal szempontjából egymást erősítő bel- és külpolitikai fókuszú is volt. Nemzetközi tekintetben a legmeghatározóbb a béketörekvések felerősödése, valamint Orbán Viktor egyiptomi békecsúcson való részvétele, a lehetséges budapesti békecsúcs megrendezése és a washingtoni bilaterális csúcstalálkozó voltak. Az október 23-i nemzeti ünnep kapcsán megmutatkozó mozgósítási versenyt egyértelműen a Fidesz-KDNP nyerte meg az utcán és az online térben egyaránt.

 A Tisza Párt körüli hangulatot a relatív sikertelen Nemzeti Menet, valamint az adatszivárgás, a nyugdíjcsökkentésre, adóemelésre és sorkatonaság visszaállítására vonatkozó tervek negatívan befolyásolták.