Folytatódhat-e Ukrajna támogatása Amerika nélkül?

Kérdéses, hogy az Európai Unió képes lenne-e az Egyesült Államok nélkül fenntartani Ukrajna támogatását – nyilatkozta Christian Moelling, az European Policy Centre vezető tanácsadója a Politicónak.

A szakértő szerint az amerikai fegyverek és hírszerzési adatok kiesését lehetetlen lenne teljes mértékben kompenzálni, ami drasztikus változásokat kényszerítene ki a fronton.

Moelling figyelmeztetett: mindazt, amit Washington esetlegesen nem szállít többé Kijevnek, „veszteségekkel vagy Ukrajna harcmodorának megváltoztatásával” kellene ellensúlyozni. A Politico elemzése rámutat, hogy a legkritikusabb rés a lég- és rakétavédelemben keletkezne. A Kijevnek átadott Patriot-rendszerekhez szükséges PAC-3 rakétákat ugyanis kizárólag az Egyesült Államok gyártja, írja a Kárpáthír.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a hírszerzési adatok megosztása „soha nem lesz olyan jó” az USA nélkül, még ha az európai országok meg is próbálnák betömni a lyukakat.

Ultimátum Kijevnek: aláírás vagy a csap elzárása

Az aggodalmak hátterében a Washington által szorgalmazott új békemegállapodás áll. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Daniel Driscoll vezette amerikai delegáció november 20-án adta át a 28 pontos tervezetet Kijevben. A Reuters értesülései szerint az amerikai adminisztráció ultimátumot adott: ha Ukrajna nem írja alá a Trump által jóváhagyott tervet november 27-ig, leállítják a fegyver- és hírszerzési szállításokat.

Putyin: Jó alap, de Ukrajna ellenzi

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Biztonsági Tanács múlt heti ülésén reagált az amerikai javaslatra:

• Szerinte a 28 pontos terv „jó alap lehetne” a konfliktus rendezésére.
• Ugyanakkor megjegyezte, a szöveget nem vitatták meg velük részletesen.
• Putyin szerint ennek oka, hogy „az Egyesült Államoknak eddig nem sikerült megszereznie az ukrán fél beleegyezését. Ukrajna ellenzi.”

A miniszterelnök politikai igazgatója szerint míg az Európai Bizottság háborúra készül Oroszországgal, addig a magyar kormány szeretné lezárni az orosz-ukrán konfliktust. Orbán Balázs erről csütörtökön Szigetszentmiklóson beszélt, a kormánypártok országjárása keretében tartott lakossági fórum előtt újságíróknak.

Kiemelte, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben egyértelművé tette, hogy Európának fel kell készülnie 2030-ig egy Oroszországgal szembeni háború megvívására. A háborúra való készülődés érdekében át szeretnék alakítani az Európai Unió működését, centralizálni kívánják az uniós döntéshozatalt és forrásokat akarnak összevonni, átcsoportosítani a háború finanszírozására – tette hozzá a bizottságra utalva.

Kitért arra is, hogy Ukrajnát gyorsított eljárásban fel kívánják venni az Európai Unióba, és a következő időszak költségvetésének is a háború finanszírozása a prioritása. „Ehhez kapcsolódik, hogy

a tagállamok a háborúra felkészülés jegyében elkezdték a sorkötelezettséget visszaállítani,

például Németországban, Horvátországban, Franciaországban” – mondta.

Orbán Balázs hangsúlyozta, a háborúra való brüsszeli készülődéssel szemben a másik út az, amit Magyarország javasol. A magyar kormány szerint le kell zárni az orosz-ukrán konfliktust, nem szabad hagyni, hogy Európa és Oroszország közötti direkt katonai konfrontáció következzen be – fűzte hozzá.

Kijelentette: a háborús készülődés miatti adóemelésekre, megszorításokra, energiaár-emelkedésekre nemet kell mondani, és

békés, pragmatikus együttműködést kell kialakítani Oroszországgal, Ukrajnával pedig stratégiai partnerséget kell kialakítani az uniós tagság helyett.

Orbán Balázs közölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök intenzív diplomáciai tárgyalásokat folytat, és Európában ő az egyedüli kormányfő, aki támogatja az Amerikai Egyesült Államok elnökének békekezdeményezését. A helyzet rendkívül súlyos, a magyar fiatalok jövőjéről kell dönteni, arról, hogy a magyar adófizetők forrásait mire használják fel: családtámogatásokra, nyugdíjemelésekre, otthonteremtési támogatásokra, vagy éppen ellenkezőleg, „odaadjuk, és Brüsszelen keresztül Ukrajna háborús erőfeszítéseit támogatjuk” – hangoztatta a politikai igazgató.

A kormány szerint a jövő tavaszi országgyűlési választásnak az lesz a legfontosabb tétje, hogy „akarjuk-e a brüsszeli háborús utat magunknak, vagy egy békés magyar utat választunk”. Ha Ursula von der Leyen terveit komolyan vesszük, akkor az európai-orosz háború kitörése előtt

a jövő évi parlamenti választás lesz az utolsó, amikor Magyarország jövőt és sorsot választhat magának

– mondta Orbán Balázs.

A politikus arra kéri a magyar állampolgárokat, hogy támogassák pártállástól függetlenül a háborúellenes aláírásgyűjtést és támogassák Magyarország kormányát, hogy a következő hónapokban, illetve a jövő évi választásokat követően is nemet tudjon mondani az európai háborús tervekre.

Azzal, hogy az amerikai adminisztráció megváltozott, új amerikai elnök van, a béke esélye is realitássá vált – emelte ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter az orosz–ukrán konfliktus kapcsán csütörtökön a Pest vármegyei Biatorbágyon.

Gulyás Gergely a kormánypártok országjárása keretében tartott fórum előtti sajtótájékoztatón azt mondta, hogy „Magyarország ennek a békének fontos, meghatározó szereplője is lehet, hogyha minden jól alakul, de a legfontosabb nem az, hogy mi legyünk meghatározó szereplők, hanem hogy béke legyen”.

Megjegyezte, hogy az Európai Unió ugyanakkor ma az egyetlen olyan világpolitikai szereplő, amely tetteivel és részben szavaival is a háború meghosszabbítását támogatja, ezért nagyon fontos, hogy

„a brüsszeli vitákban, amelyek zajlanak, és amelyek keretében az Európai Bizottság elnöke több mint százmilliárd eurót akar Ukrajnának biztosítani, ott lehessen egy olyan világos magyar álláspont, amely mögött társadalmi többség és támogatottság áll”.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a szomszédságunkban zajló háború egész Európára, azon belül is Közép-Európára és Magyarországra óriási hatással van: a gazdasági növekedést mindenütt blokkolja Európában, megjelenik az áremelkedésekben, és rontja a versenyképességet.

Gulyás Gergely rámutatott, hogy a magyar kormány éppen ezért az első pillanattól következetesen a béke oldalán áll.

„Úgy gondoljuk, hogy ez a háború nem a mi háborúnk,

természetesen a háborúnak a nemzetközi megítélése az nem kérdéses, ám Magyarországnak az az érdeke, hogy a lehető leghamarabb béke legyen” – fogalmazott.

Czuczor Gergely, a Fidesz Pest vármegyei 2-es választókerületének elnöke arról beszélt, hogy a folyamatban lévő aláírásgyűjtésnek pont az a célja, hogy nemet mondjanak a brüsszeli háborús tervekre. Arra kérték „a Buda kapujában lévő kilenc település” szavazóit, hogy ők is csatlakozzanak a kezdeményezéshez, mert ezzel elkerülhető, hogy Magyarország háborúba sodródjon.