A 14. havi nyugdíjból egyheti összeget kapnak meg a nyugdíjasok

Sem idén, sem jövőre nem csökkenti a költségvetési hiányt a kormány, ugyanakkor a költségvetés stabilitása érdekében megemeli a bankadót – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a minisztérium épületében tartott háttérbeszélgetésen hétfő este- írta meg a vg.hu.

Költségvetési hiány: stagnálni fog idén és jövőre is

A tárcavezető emlékeztetett rá, hogy három feltételt tűzött maga elé, az egyik, hogy a hiány minden évben csökkenjen, hogy az államadósság fenntartható módon mozogjon, a harmadik az EDP-eljárásnak való megfelelés. 

– részben ezzel indokolta, hogy miért nem csökkenti tovább a hiányt a kormány. Tavaly 4,9 százalék volt a deficit, amit idén 4,1 százalékra tervezett mérsékelni, ám most ezt emelte 5 százalékra és jövőre is ezen szinten tartaná.

A magasabb finanszírozási igény miatt a jövő év elején devizakötvény-kibocsátásra lesz szükség. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az alacsonyabb növekedés nem a fogyasztási oldalon jelenik meg, hanem a vállalatoknál, a költségvetés áfabefizetései is ezt tükrözik. Szerinte a vállalatok profitrátája esett össze az utóbbi időben, és ez csapódik le az önkormányzatok finanszírozásában is.

A 14. havi nyugdíjból egyhetit kifizet a kormány

A másik fő szempont, hogy a költségvetés a gazdaságnak is szeretne segíteni, emiatt több intézkedésről döntöttek, ilyenek az adócsökkentések, illetve a 14. havi nyugdíj kifizetése.

Szerinte ezek végrehajtása nagy dolog a jelenlegi gazdasági környezetben, amikor nincs gazdasági növekedés. Emiatt a költségvetés hiánya is magasabb, de teljesíteni kell az elvárásokat. Az államadósság ugyancsak nem módosul, jövőre és utána is 73,5 százalékos lesz a GDP-arányában, ebben idén a forint, jövőre pedig a nominális GDP fog segíteni. Attól nem tart Nagy Márton, hogy a hitelminősítők ezt negatívan értékelnék, a Moody’s idáig is 5 százalékos költségvetési hiányt prognosztizált.

Zárolja a tartalékokat a kormány, és megduplázza a bankadót

Ahhoz, hogy valóban 5 százalék alatt legyen a hány, és ne haladja meg, két feltétel kell. Az egyik az általános tartalékok zárolása, a 190 milliárdot nem lehet elkölteni.

Jelenleg 180 milliárdot várnak idén bankadóból, s az alábbi bontásban történne a bankadó emelése Nagy Márton javaslata szerint:

• a 20 milliárd forintot meg nem haladó rész 2025-ben 7 százalék volt, 2026-ban 8 százalék lett volna, ehelyett 10 százalék lesz a miniszter javaslata szerint
• a 20 milliárd forint feletti rész 18 százalék, jövőre 20 százalék lett volna, ez 30 százalékra emelkedik
• az állampapír-vásárlási lehetőség ezzel párhuzamosan 50 százalék lett volna jövőre is, ez azonban csökken 30 százalékra.

A miniszter szerint nemzetközileg is kimagasló a bankszektor tőkearányos megtérülése, csak két ország tudott a magyarnál magasabbat felmutatni, Ciprus és Litvánia. 

Nagy Márton a bankadó emelése kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy van egy ideológia különbözőség a Fidesz és a Tisza Párt között. A Tisza ugyanis kivezetné a bankadót, ezzel szemben a kormány épp megduplázza.

Hozamok és befektetési lehetőségek

A hazai kötvények 2025. november elejéig közel 5 százalékos hozamot értek el. Az év során a hozamgörbe felfelé tolódott, ami némileg visszafogta az éves teljesítményt. Azok a befektetők, akik rövidebb futamidejű állampapírokban gondolkodnak, egy év alatt akár 5,6 százalékos hozamot is realizálhattak, míg a MAX Composite indexet követő portfóliók 6,1 százalékos éves hozamot teljesítettek.

A lakosság körében kiemelkedően népszerű a FixMÁP 2030Q4, amely 7 százalékos kamatot kínál. Ez különösen vonzó, ha más, hasonló lejáratú államkötvényekkel vetjük össze, mint amelyet intézményi befektetők is vásárolhatnak, mivel jelenleg csak a 2041-es vagy annál hosszabb lejáratú kötvények kínálnak 7 százalék feletti hozamot. Itt kiemelném, hogy a jövőben esetleges hozamcsökkenésnél ezek a papírok jobban profitálhatnak a keletkező árfolyamnyereségből. A lakossági papíroknál fontos megjegyezni, hogy a FixMÁP lejárat előtti eladása esetén 1 százalékos árfolyamveszteséggel kell számolni, így ez a konstrukció elsősorban hosszú távra, lejáratig tartva ajánlott.

Régiós összehasonlítás és külföldi kereslet

A régióban a román állampapírok után a magyar kötvények kínálják a legmagasabb hozamot. A külföldi befektetők érdeklődése is látványos: a forintban kibocsátott államkötvények külföldi tulajdonban lévő állománya 2025-ben 28,4 százalékkal emelkedett. Ennek ellenére a hozamokban ez a keresletnövekedés nem hozott érdemi változást.

Diverzifikáció és alternatív lehetőségek

A portfóliók diverzifikálása kulcsfontosságú a kockázatok megosztásában. A magasabb hozam elérése érdekében érdemes vállalati kötvényeket is bevonni a portfólióba, amelyek hozama jelentősen meghaladhatja az állampapírokét. Az Otthon Start program révén egyre több hazai jelzálogbank bocsát ki ingatlannal fedezett, hozamprémiummal rendelkező jelzálogleveleket, amelyek forintban és euróban is elérhetők. Ezek hátránya a likviditás hiánya, amelyet magasabb hozam kompenzál. A jelzáloglevelek kockázati szintje a fedezettsége révén mérsékelt.

Lakossági megtakarítások és inflációs kihívások

Az MNB megtakarítási jelentése szerint a háztartások még mindig megtakarításaik 20 százalékát készpénzben vagy bankbetétben tartják. Ez különösen aggasztó az inflációs környezetben, hiszen az alacsony vagy nulla kamatozású pénzeszközök gyorsan veszítenek értékükből. Érdemes tehát megfontolni, hogy a megtakarításokat a kockázattűrő képességünknek megfelelően befektessük – akár állampapírokba, akár más kötvényalapú konstrukciókba vagy akár abszolút hozamú stratégiával működő befektetési alapokba.

Összegzésként elmondható, hogy a magyar kötvénypiac továbbra is vonzó hozamokat kínál, különösen azoknak, akik mérsékelt kockázat mellett keresnek stabil megtérülést. A megfelelően diverzifikált portfólió kialakítása és a hosszú távú szemlélet kulcsfontosságú a sikeres befektetési stratégia szempontjából.