Zelenszkijnek tisztelettel kellene beszélnie a magyarokról

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek tisztelettel kell beszélnie Magyarországról, különösen úgy, hogy országa nagyban függ az Európai Unió támogatásaitól – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön az X-en.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ukrán elnök friss nyilatkozatára reagálva leszögezte, hogy Magyarországnak és a magyar embereknek jár a tisztelet. „Még Zelenszkij elnöktől is elvárjuk, hogy a tisztelet hangján beszéljen Magyarországról, a magyarokról” – közölte.

„Különösen úgy, hogy Ukrajna nagymértékben függ az Európai Unióból érkező támogatásoktól” – folytatta.

„Márpedig európai uniós döntések nincsenek Magyarország nélkül, ha tetszik ez neki, ha nem” – mutatott rá.

Volodimir Zelenszkij csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy támogatni kellene Donald Trump amerikai elnök arra vonatkozó felhívását, hogy Európa ne vásároljon orosz kőolajat. „Rövidlátás lenne szembemenni az Egyesült Államokkal – és a magyaroknak ezt világosan érteniük kell. Az Egyesült Államokból és más partnerektől származó energia képes betölteni az űrt az európai piacon” – mondta.

Oroszország "megfelelő módon" fog reagálni arra, ha az Egyesült Államok Tomahawk manőverező repülőgépeket adna át Ukrajnának - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.

Azzal az amerikai sajtójelentéssel kapcsolatban, amely szerint az Egyesült Államok hírszerzési adatokat adhat majd át Ukrajnának "online módban", hogy Oroszország mélységi területeire mérjen csapást, Peszkov azt hangoztatta, hogy "ez nem újdonság".

Megismételte, hogy Oroszország nem fogja válasz nélkül hagyni, ha hozzányúlnak a a kintlévőségeihez. Az EU-nak az orosz eszközökkel kapcsolatos magatartását egy bandáéhoz hasonlította.

"Van, aki őrködik, van, aki rabol, és van, aki pedig - mint Belgium - azt kiabálja: Fiúk, vállaljunk együtt felelősséget!"

- nyilatkozott a szóvivő.

Közölte, hogy Donald Trump amerikai elnök részéről még nem érkezett válasz orosz hivatali partnerének, Vlagyimir Putyinnak a javaslatára, hogy a felek egy évig, annak a 2026. február 5-én esedékes lejárta után is tartsák magukat a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz-amerikai Új START-megállapodáshoz.

A moldovai parlamenti választásokra kitérve azt mondta: ezek megmutatták, hogy a moldovaiak "jó fele" támogatja a kapcsolatok rendezését Oroszországgal.

Sajnálkozását fejezte ki Maia Sandu moldovai elnök nyilatkozatával kapcsolatban, amely szerint megoldást kell találni az orosz erők kivonására a szakadár Dnyeszter menti területekről.

Bármilyen fal felépítése Európában nyilvánvalóan rossz ötlet, beleértve a "drónfalét" is - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Az orosz elnök sajtótitkára újságírói kérdésre válaszolva arra reagált, hogy az Európai Bizottság a minap kezdeményezte egy "drónfal" létrehozását az unió keleti szárnyán.

"A falak építése mindig rossz dolog, ahogy azt a történelem is mutatja. És nagyon szomorú, hogy Ukrajna militarista, konfrontatív politikája potenciálisan új elválasztó falak építésében kezdhet most materializálódni"

- nyilatkozott a szóvivő.

Peszkov szerint Európa továbbra is a militarizmus útját járja, ahelyett, hogy keresné a párbeszéd lehetőségét, és biztonsági garanciákat teremtene meg. Megjegyezte, hogy az európai országokban "különböző vélemények" vannak ezzel kapcsolatban.

Leszögezte, hogy a Kreml negatívan értékeli az Oroszország elleni esetleges mélységi csapásokról szóló legújabb ukrán nyilatkozatokat. Hozzátette, hogy Kijev gyakran tesz vitézkedő kijelentéseket Moszkvának címezve, ám a fronton más a helyzet.

Mint mondta, a Kremlben nem tudják, mi állhat ukrán képviselők azon kijelentései mögött, melyek szerint a konfliktus még idén lezárulhat. Odesszával és Mikolajivval kapcsolatban megjegyezte, hogy ebben a két városban "sokan vannak, aki szeretnék a sorsukat Oroszországgal összekötni", de ők jelenleg ennek "aligha mernek hangot adni", mert "ez egyszerűen életveszélyes".

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Szocsiban, a Valdaj nemzetközi vitaklub tanácskozásán kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy már megszületett volna a döntés arról, hogy Ukrajna amerikai Tomahawk manőverező robotrepülőgépeket kapjon.

A Kreml hétfői állásfoglalásával összhangban megismételte, hogy még ha kerülnének is Tomahawkok Ukrajnába, ezek nem változtatnák meg a katonai helyzetet.

"Az amerikaiak messze nem mindenkinek szállítanak Tomahawk rakétákat. Az európaiak közül, ha nem tévedek, csak Spanyolországnak és Hollandiának, a többiektől valahogy óvakodnak. És ha úgy vélik, hogy Ukrajna felelősségteljes állam, amely felelősségteljesen fogja használni őket, akkor ez számomra meglepő lenne"

- fogalmazott Lavrov.

Azzal a listával kapcsolatban, amelyet az ukrán küldöttség adott át a júliusi kétoldalú tárgyalásokon a Kijev szerint az orosz fél által elrabolt ukrán gyermekekről, kijelentette:

"Hosszas rábeszélés után az ukránok átadtak egy 339 gyermekből álló listát. Ezek legtöbbje nem gyermek volt, hanem felnőtt (…), és a legtöbbjük nem Oroszországban, hanem Európában tartózkodott" - nyilatkozott.

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája keddi közleményében Kijevet a lengyel és román légtérben megrendezett "provokációkkal" vádolta meg, és azt írta, hogy a vesztésre álló ukrán fél továbbra sem hagy fel azokkal a kísérletekkel, hogy a NATO európai tagállamait fegyveres konfliktusba sodorja Moszkvával. Az orosz kémszolgálat szerint az ukrán katonai hírszerzés, lengyel szakszolgálatokkal együttműködve, most arra készül, hogy Lengyelországba egy diverzánscsoportot dobjon át, amely az ukrán oldalon harcoló Oroszország Szabadsága Légió és a fehérorosz Kalinovszkij ezred fegyvereseiből állna.

Ők az "elfogásuk" után a médiában Moszkvát és Minszket vádolnák meg a lengyelországi helyzet destabilizálásának kísérletével. Az SZVR nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a megrendezett akciót kiegészítené egy támadás a létfontosságú lengyel infrastruktúra valamelyik létesítménye ellen, a közvéleményre gyakorolt hatást erősítendő.

Lavrov Szocsiban kitért a vasárnapi moldovai parlamenti választásokra is, amelyeket csalárdnak nevezett, és megdöbbentőnek minősítette az ott elkövetett szavazatmanipulációt.

Rámutatott, hogy Maia Sandu elnök pártját a külföldön mozgósított erőforrások segítették hozzá szűken a "kívánt eredmény" eléréséhez, és a "hazafias ellenzék" Moldován belül a manipulációk ellenére is több voksot kapott, mint a kormánypárt. Kifogásolta, hogy miközben Európában "szinte mindenkit ölben vittek" voksolni, addig Oroszországban csak két szavazóhelyiséget nyitottak meg a moldovai hatóságok a voksolásra jogosult állampolgáraik számára, mindkettőt Moszkvában.

Megszakadt a csernobili atomerőmű szarkofágjának áramellátása, miután az orosz erők támadása során találat érte a Kijev megyei Szlavutics város energetikai infrastruktúráját - közölte az ukrán energetikai minisztérium a Telegramon.

A közlés szerint az áramingadozások miatt áramellátás nélkül maradt az új biztonsági szarkofág, amely kulcsfontosságú létesítményként elszigeteli a csernobili atomerőmű 1986-os katasztrófája során megsérült negyedik blokkját, és megakadályozza a radioaktív anyagok környezetbe kerülését. A tárca hozzátette, hogy a szakemberek dolgoznak az áramszolgáltatás helyreállításán.

Az orosz erők egy lakóövezetre mértek rakétacsapást a Harkiv megyében lévő Balaklija város központjában. A katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy egy 70 éves nő életét vesztette, és kilenc ember megsérült. A robbanás következtében tűz ütött ki egy ötemeletes házban, amely mellett a rakéta a földbe csapódott: égett a ház ötödik emeleti lakása és több személygépkocsi kigyulladt.

A katasztrófavédelem arról is tájékoztatott, hogy csütörtökre virradó éjjel az orosz hadsereg dróntámadást hajtott végre Odessza ellen, találat ért egy vasúti depót, egy mozdonyvezető megsebesült.

Andrij Hnatov vezérőrnagy, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke az Unian ukrán hírügynökségnek adott interjúban elmondta, hogy Oroszország továbbra is vet be észak-koreai katonákat az Ukrajna elleni háborújában. "Egy bizonyos kontingens Oroszország Kurszk megyéjében tartózkodik, ahol kiképzési tevékenységeket folytatnak velük. Úgy állítják be, mintha mérnöki alakulatok lennének, amelyek állítólag aknamentesítési munkálatok elvégzésére érkeztek" - mondta Hnatov.

Hozzátette, hogy az oroszok az észak-koreaiakat egyelőre közvetlenül nem vonják be a harci cselekményekbe a frontvonalon. "Vannak azonban Oroszországban észak-koreai kontingensek. Emellett észak-koreai munkásokat is bevonnak hadianyaggyártásba, különösen a Gerany drónok előállításába, amelyeket Tatárföldön, Jelabugában gyártanak. Az adatok pontosítást igényelnek, de olyan információk láttak napvilágot, hogy körülbelül húszezer észak-koreai munkást vontak be. Vagyis ez is részvételt jelent a konfliktusban" - tette hozzá a tábornok.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Telegramon arról számolt be, hogy az ukrán erők a Donyeck megyei Dobropillja térségében az elmúlt 24 órában 2,2 négyzetkilométer terület felett vették vissza az ellenőrzést. Közlése szerint az ukrán erők felderítő és csapásmérő műveleteket hajtottak végre az ellenség felszámolására a Donyeck megyei Pokrovszk körüli 3 négyzetkilométeres területen. Bizonyos irányokban a védelmi erők 100 és 1400 méter közötti előretörést értek el.

A harcok során 52 orosz katonát öltek meg. "A Pokrovszk körzetében végrehajtott ellentámadó művelet során összesen 177,8 négyzetkilométer terület szabadult fel, és 198,9 négyzetkilométert tisztítottak meg orosz szabotőröktől" - emelte ki Szirszkij. Hozzátette, hogy a Dobropillja irányában a múlt hónap végén indított ukrán ellentámadás eredményeként az ellenség vesztesége hozzávetőleg már elérte a 3320 főt a térségben, ebből 1864 orosz katona vesztette életét, a többi megsebesült vagy fogságba esett. Ezenkívül az orosz csapatok 971 darab fegyvert és katonai technikát veszítettek.

Dmitro Pletencsuk, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban kijelentette, hogy a katonai célokra üzemanyagot előállító oroszországi létesítmények elleni támadások egyelőre nem hatottak azokra az ellenséges egységekre, amelyek az ideiglenesen megszállt Krímben állomásoznak. A hiány azonban a jövőben éreztetni fogja a hatását - tette hozzá.