Ukrajna a csőd szélén tántorog

Az IMF arra ösztönzi Ukrajnát, hogy értékelje le a hrivnyát, hogy újabb hitelt kaphasson – írta a Bloomberg pénteken, a tárgyalásokat ismerő forrásokra hivatkozva. Ukrajna költségvetésének mintegy 60 százalékát az Oroszországgal zajló háborúra fordítja, miközben a katonai kiadásoktól a nyugdíjakig mindenben a nyugati segélyekre támaszkodik. 2023-ban az ország 15,5 milliárd dolláros IMF-hitelt kapott, amelynek törlesztése 2027-ben esedékes- idézte a Mandiner.

Kijev most újabb, 8 milliárd dolláros hitelcsomagot kért, ám a valuta leértékelése körüli nézeteltérések miatt a tárgyalások megakadtak.

A 2023-as hitelt egyébként csak azután kapta meg Ukrajna, hogy a G7-országok garanciát vállaltak az IMF-hitel visszafizetésére, amennyiben Ukrajna nem tudná teljesíteni kötelezettségeit.

Az IMF álláspontja szerint a hrivnya ellenőrzött leértékelése növelhetné a költségvetési bevételeket, ezzel enyhítve Ukrajna pénzügyi terheit. Az Ukrán Nemzeti Bank azonban szkeptikus a javaslat előnyeivel kapcsolatban, mivel az ország nagymértékben függ a külföldi segélyektől, és a leértékelés inflációt, valamint társadalmi feszültségeket válthat ki.

A kérdést az IMF washingtoni ülésén vitatták meg, és további egyeztetések várhatók a következő hónapban. Sem az IMF, sem az ukrán jegybank nem kommentálta a híreket.

Az IMF korábban jelezte, hogy Ukrajna finanszírozási hiánya folyamatosan nő, és további milliárdokra van szüksége a háború fenntartásához.

A Bloomberg szerint Kijev 65 milliárd dolláros támogatási igényt jelzett az EU felé, amely az ország egyik fő támogatója. Brüsszel az orosz Központi Bank befagyasztott vagyonából származó bevételekkel fedezné a hiányt. 2022-ben körülbelül 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztottak be, ebből 200 milliárd euró az EU-ban található.

A G7 országai korábban 50 milliárd dolláros hitelt garantáltak ezek kamataiból, és az EU most egy 140 milliárd eurós hitel lehetőségét mérlegeli, amelyet Moszkvától kapott „kártérítés” esetén kellene visszafizetni. A javaslat jogi és pénzügyi kockázatait a jövő heti EU-csúcson tárgyalják.

A tartós harcok megterhelik Ukrajna pénzügyeit éppen akkor, amikor a külföldi politikusok és a nemzetközi intézmények segítőkészsége alábbhagy – írja az Economist.

Amióta Oroszország megtámadta, Ukrajna minden évben meghatároz egy összeget – olvasható az Economistban. Ukrajnában a költségvetés meghatározása után a kormány közzéteszi azt az összeget, amennyivel a bevételei várhatóan elmaradnak a kiadásoktól. Ezután a baráti kormányok az IMF segítségével rábeszélik egymást ennek a hiánynak pótlására. 

A jövő évi folyamat azonban a szokásosnál nehezebbnek bizonyul az Economist szerint. Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke úgy becsli, 50 milliárd dollárra lesz szükség – jóval többre, mint amennyire a külföldi kormányok számítottak, amelyek eddig csak 31 milliárd dollárt ígértek. A tartós harcok megterhelik Ukrajna pénzügyeit éppen akkor, amikor a külföldi politikusok és a nemzetközi intézmények segítőkészsége alábbhagy.

Az ország két legnagyobb finanszírozója az Egyesült Államok és az Európai Unió. Mindkettő a harmadik legnagyobb finanszírozó, az IMF előrejelzéseire támaszkodik, amely a harcok lezárására számított idén. Egy ilyen forgatókönyvben az újjáépítés és Oroszország elrettentésének szükségessége felemésztette volna a pénzt, ugyanakkor több százezer férfi visszatért volna a munkába. A védelmi kiadások csökkentek volna, és a gazdaság elkezdett volna helyreállni. Az IMF becslése szerint ezzel 2027-re Ukrajna hiánya a GDP 5%-a alá esett volna, és innentől sokkal kevesebb külső támogatásra lett volna szükség.

– áll az Economist cikkében. Szviridenko 2026-ban 2,8 billió hrivnyára (68 milliárd dollár) szeretné növelni a védelmi kiadásokat, ami 169 milliárd hrivnyás emelkedést jelent. A napi kiadások is nőnek. Tavaly a háború napi 140 millió dollárba került, ez az összeg mára 172 millió dollárra ugrott. A kormány már megemelte a jövedelemadókat és illetékeket vetett ki a pénzügyi intézményekre, ami azt jelenti, hogy kevés további bevételi forrása maradt.

Donald Trump amerikai elnök szkeptikus az ukrán háború finanszírozásával kapcsolatban, és leállította Amerika gazdasági segélyeinek áramlását az országba. Eközben az európai kormányok saját pénzügyi helyzetük szűkösségével küzdenek. Tavaly óta többnyire az orosz jegybanki eszközök kamatait irányították át, de vonakodnak attól, hogy maguk birtokolják el az orosz forrásokat. Az ukrán költségvetési hiány pótlása olyan alamizsnát jelentene, amelytől az országok vezetői tartózkodnak, miközben otthon megszorításokat kell levezényelni.

Ez a helyzet kellemetlenül érinti az IMF-et. Szeptember elején Szviridenko asszony új mentőcsomagot kért a 2027-ben lejáró 16 milliárd dolláros csomag helyett. A tárgyalások azonban kevés előrelépést mutattak. Az IMF úgy véli, hogy az ukrán kormánynak 2027 végére 20 milliárd dollárral többet kell majd költenie, mint amennyit jelenleg előre jelez. Csak azoknak az országoknak tud hitelt nyújtani, amelyek képesek lesznek visszafizetni. 

Az Economist felidézi: a háborús konfliktusok gyakran az erőforrások kimerülése, nem pedig a harctéri áttörések miatt végződnek. Minél inkább kimerülnek Ukrajna készletei, és minél kevesebb marad a harcosok finanszírozására, annál nagyobb az esélye annak, hogy tárgyalásokba és végül egy megállapodásba kényszerülnek. Hogy ez kívánatos-e, az a nézőponttól függ. Trump elnök, aki szeretné magáénak tudni a békemegállapodást, talán azt gondolja, hogy ez a szükséges.

Mégis, számos külföldi kormány azért finanszírozta Ukrajnát, hogy az a lehető legerősebb pozícióban legyen a tárgyalások során. Számukra egy Ukrajna pénzügyei által kikényszerített megállapodás tragikus pénzkidobást jelentene – zárja cikkét az Economist.

Ukrajna EU-csatlakozásának költségeiről, annak politika, gazdasági, biztonsági kockázatairól már több korábbi tanulmány foglalkozott. Korábban a Voks 25 kampány során Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója elmondta, a csatlakozás árára vonatkozóan elképesztő összegek láttak napvilágot: 

• a Világbank szerint Ukrajna újjáépítésének költsége 500 milliárd dollár körül kezdődne, 
• az ukrán állam működtetésének finanszírozása pedig 100 milliárd dollárba kerülne. 
• ez azt jelentené, hogy több évre elosztva az éves magyar költségvetés több mint hatvan százalékát kellene Ukrajnára fordítani. 

Vagyis kevesebb pénz jutna nyugdíjra, egészségügyre, oktatásra - ezeket a tételek ugyanis a költségvetés közel 30 százalékát adják.

"Napnál is világosabb a számításokból, hogy ha Ukrajna tagja az Európai Uniónak, akkor Magyarország nem forrásokat kap Brüsszelből, hanem további forrásokat kell befizetnie, amit aztán továbbítanak Ukrajna számára. Ezt európai uniós nyelven úgy mondják, hogy nettó befizetővé válunk" - fogalmazott. Rámutatott, hogy a határok megnyitása lehetővé tenné a bűnözői csoportok szabad mozgását. Nincsenek arra válaszok, hogy mi történne azzal a rengeteg ellenőrizetlen fegyverrel, ami jelen pillanatban Ukrajnában van. Nincs válasz arra sem, hogyan védjük meg az európai uniós mezőgazdaságot az ukrán termékekkel szemben.
Orbán Balázs utalt arra, miután az Amerikai Egyesült Államok egyértelművé tette, hogy a Trump-kormányzat továbbiakban nem kíván olyan módon részt venni Ukrajna támogatásában, ahogy a korábbi Biden-adminisztráció tette, minden ezzel kapcsolatos költség az európai uniós tagokra hárulna. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a csatlakozás kérdésében az Európai Unió vezetői már állást foglaltak; Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke egyértelművé tette, hogy "gyorsítópályát" biztosítanak Ukrajna számára. Közölte, egyértelművé vált az is, hogy a Tisza Párt kormányprogramjának része Ukrajna európai uniós csatlakozásának támogatása és a csatlakozási folyamat felgyorsítása.
Ezzel szemben a kormány és a Fidesz-KDNP politikai közössége azt gondolja, hogy egy ilyen helyzetben Ukrajna gyorsítópályán történő európai uniós csatlakozása beláthatatlan terhet jelentene Európa és Magyarország számára - hangoztatta Orbán Balázs