Újabb települések elfoglalását jelentették az oroszok

Az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban elfoglalta a Zaporizzsja megyei Novovaszilivszke települést, valamint a donyecki régióban lévő Fedorivkát - közölte kedden a moszkvai védelmi minisztérium.

A hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők az elmúlt napban a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudtak törni, és a "különleges hadművelet" övezetében több mint 1350 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok, illetve haditechnikai eszközök között sorolt fel az ukrán hadsereget ellátó több energetikai és közlekedési létesítményt, valamint üzemanyag- és lőszerraktárakat, három harckocsit és 15 egyéb páncélozott harcjárművet, egy-egy amerikai HIMARS és MLRS, valamint egy román APR-40-es és egy horvát RAK-SA-12-es sorozatvetőt, három irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők 16 rakétáját, továbbá 416 repülőgép típusú drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Elfogott, pilóta nélküli repülőgép csapódott az éjjel a novovoronyezsi atomerőmű egyik hűtőtornyához, de a robbanás kárt nem okozott. A dróncsapások megszakították Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alá került részének áramellátását. Ez nem befolyásolja a már két hete tartalék dízelgenerátorokról táplált zaporizzsjai nukleáris erőmű működését - közölték.

A Nyizsnyij Novgorod-i régióban lévő Dzerzsinszk ipari negyedénél kedden harminc, pilóta nélküli repülő szerkezetet lőttek le a hétfői húsz után.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt hangoztatta kedden, hogy komoly eszkalációt jelentene, ha Ukrajna amerikai Tomahawk manőverező robotrepülőgépeket kapna, ez azonban szerinte "nem változtatna a kijevi rezsim helyzetén a frontokon".

Az Egyesült Államok először néhány darab vagy néhány tucat Tomahawk manőverező robotrepülőgépet adhat Ukrajnának, de azokat azonnal nem engedik majd használni, mert a támogatást elsősorban nyomásgyakorlásnak szánja Moszkvára - írta Jehor Csernyev ukrán parlamenti képviselő, a NATO Parlamenti Közgyűlésében részt vevő ukrán küldöttség vezetője kedden a Facebook közösségi oldalon tett bejegyzésében.

"Donald Trump amerikai elnök nem fog olyan gyorsan döntést hozni arról, hogy adjanak-e nekünk Tomahawkokat, mint szeretnénk, mert számukra ez elsősorban a Vlagyimir Putyin orosz elnökre gyakorolt nyomás eszköze lesz, hogy tárgyalásokra kényszerítsék, és csak azután a katonai képességeink erősítése" - fogalmazott a képviselő. Azt írta, hogy Trump nem véletlenül beszél bizonytalanul a döntésről: azt szeretné tisztázni, hogyan fogják ezeket a rakétákat használni.

"Minden egyes ilyen lépésnél Putyinnak lehetőséget adnak a visszalépésre és a tárgyalások megkezdésére. Ezért valószínűleg a robotrepülőgép-szállítások és azok használata nagyon fokozatos lesz. Először adnak nekünk, de csak néhány darabot, vagy egy-két tucatot, de azonnal nem engedik majd, hogy bevessük, hanem figyelik a Kreml reakcióját" - fejtette ki Csernyev. Hozzátette, hogy ha a Kreml részéről nem lesz reakció, akkor Ukrajna néhánnyal csapást mérhet az orosz határvidékre. "Ha pedig Putyin ezután sem ül le tárgyalni, a hatótávolságot kicsit növelni tudjuk, és a szállítások is valamelyest nőnek. (...) Egy idő múlva pedig minden korlátozást feloldanak, kivéve talán a Kreml és közvetlenül Putyin elleni csapásokat" - vélekedett. Szerinte mindez több hónapig is eltarthat.

Az ukrán 141. különálló gépesített dandár arról számolt be, hogy visszavették a Dnyipropetrovszk megyei Szicsneve falut. A közlés szerint a művelet során ötven orosz katonát megöltek, nyolcat pedig foglyul ejtettek.

Az ukrán 63. különálló gépesített dandár a Facebookon arról, adott hírt, hogy fogságba ejtettek egy 22 éves indiai férfit, aki az orosz hadseregben harcolt. A közzétett videófelvételen a férfi - aki Madzsotiként mutatkozott be - azt mondta, hogy egyetemista, és Oroszországba érkezett tanulni, de kábítószer birtoklásán kapták, és hogy elkerülje a 7 éves börtönbüntetést, aláírta a katonai szerződést.

Kijelentette, hogy nem akart harcolni, eleve szökést tervezett, ezért az első roham során azonnal megadta magát az ukrán dandár katonáinak. Azt is mondta, hogy nem akar visszamenni Oroszországba. "Inkább itt ülök börtönben. Ha lehet, küldjenek haza Indiába" - tette hozzá.

Az Ukrenerho ukrán állami áramszolgáltató vállalat közölte, hogy orosz támadások áramszüneteket okoztak kedd reggelre több réióban, Csernyihiv, Harkiv, Dnyipropetrovszk és Donyeck megyékben. Csernyihiv megyében kénytelenek óránkénti áramkorlátozásokat alkalmazni.

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország az éjjel 152 drónnal támadta Ukrajnát, ebből a légvédelem 88-at semmisített meg.

Bizalmas volt Kijev és a Fehér Ház között az a sajtóban megjelent információ, hogy Ukrajna Tomahawk rakétákat is kérne az Egyesült Államoktól - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozva újságíróknak.

A média a közelmúltban arról számolt be, hogy Zelenszkij győzelminek nevezett tervének nem nyilvános részében - egy meg nem nevezett, magas rangú amerikai tisztségviselő közlése szerint - arra kérte az Egyesült Államokat, hogy adjon nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákat Ukrajnának.

Zelenszkij kijelentette:

számára ez a kiszivárogtatás azt jelzi, hogy semmi nem marad titokban a partnerek között, de nem cáfolta az értesülést. Kifejtette, hogy a győzelmi terv részeként arra kérte a nemzetközi partnereket: adjanak Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverekből álló csomagot azzal a feltétellel, hogy csak abban az esetben használja azokat, ha Oroszország hagyná tovább eszkalálódni a háborút.

Az elnök bírálta a NATO-partnereket, köztük az Egyesült Államokat, amiért nem tartják be a fegyverellátásra tett ígéreteiket, kifejtve, hogy Ukrajna a hadműveleteit tervezve minden időpontban konkrét szállítmányok megérkezésével számol. Kifogásolta, hogy a NATO a háború miatt nem tesz határozott lépéseket Ukrajna taggá válása érdekében, ehelyett ígért az országnak "hat-hét" légtérvédelmi rendszert, amelyeket - mint mondta - úgyszintén nem kaptak még meg.

Zelenszkij úgy vélekedett: a világ vezetői nem reagálnak kellőképpen arra, hogy Oroszország észak-koreai katonákat von be az Ukrajna elleni harci cselekményekbe. "Úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok, a NATO, a nyugati partnerek, a Globális Dél és Kína hangja nem olyan erős, mint amilyennek lennie kellene az orosz területen jelen lévő észak-koreai kontingenst illetően. Ezt nagyon veszélyesnek tartom, mert ez új fejezet nyit a háborúban" - mondta. Szerinte félő, hogy ugyanaz fog történni, mint a Krím félsziget orosz megszállásakor, amire Nyugaton "az invázió legelején senki sem akart reagálni, mert féltek a helyzet súlyosbodásától".

Hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök így jött rá arra, hogy büntetlenül folytathatja ezt, és ezért támadta meg a Donyec-medencét is. Egyúttal úgy vélekedett, Észak-Korea hadseregének részvétele az orosz-ukrán háborúban nem lesz ok arra, hogy az európai országok csapatokat küldjenek Ukrajnába. Megjegyezte, hogy Ukrajna soha nem ragaszkodott ehhez az elképzeléshez, és nem is tárgyalt róla. "Nagyon veszélyes ezt szóba hozni. Nem kockáztathatjuk meg, hogy elveszítjük a támogatást, amellyel már rendelkezünk" - tette hozzá.

Az államfő kiemelte, hogy az ukrán csapatok elfoglalhatnák az oroszországi kurszki régióban lévő atomerőművet, de nincs ilyen céljuk. Szavai szerint ezzel ugyanis olyanná válna Kijev, mint Moszkva.

"Mi nem szálljuk meg mások létfontosságú infrastruktúráját, mint ahogy ők tették a zaporizzsjai atomerőművel"

- tette hozzá.

A nemrég lezajlott georgiai választásokra rátérve Zelenszkij leszögezte, hogy Oroszország győzött Georgiában, mert az ország az Európai Unióhoz vezető út helyett inkább a Moszkvával való barátságot választotta.

"Georgiának most oroszbarát kormány van, ott nincsenek szankciók Putyin ellen, és a vezetés nem akarja, hogy az ország az EU-hoz csatlakozzon. Georgiától elvették a szabadságot"- fűzte hozzá. Zelenszkij a moldovai helyzetet kommentálva megjegyezte, hogy Oroszország ott is ugyanazt akarja elérni, mint Georgiában. Egyúttal figyelmeztetett, hogy Ukrajna sokban különbözik Georgiától: "nagyobbak vagyunk, nagyobb a lakosságunk, és benne több olyan férfi van, aki nem akar orosz lenni" – szögezte le.

Oroszország "megfelelő módon" fog reagálni arra, ha az Egyesült Államok Tomahawk manőverező repülőgépeket adna át Ukrajnának - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.

Azzal az amerikai sajtójelentéssel kapcsolatban, amely szerint az Egyesült Államok hírszerzési adatokat adhat majd át Ukrajnának "online módban", hogy Oroszország mélységi területeire mérjen csapást, Peszkov azt hangoztatta, hogy "ez nem újdonság".

Megismételte, hogy Oroszország nem fogja válasz nélkül hagyni, ha hozzányúlnak a a kintlévőségeihez. Az EU-nak az orosz eszközökkel kapcsolatos magatartását egy bandáéhoz hasonlította.

"Van, aki őrködik, van, aki rabol, és van, aki pedig - mint Belgium - azt kiabálja: Fiúk, vállaljunk együtt felelősséget!"

- nyilatkozott a szóvivő.

Közölte, hogy Donald Trump amerikai elnök részéről még nem érkezett válasz orosz hivatali partnerének, Vlagyimir Putyinnak a javaslatára, hogy a felek egy évig, annak a 2026. február 5-én esedékes lejárta után is tartsák magukat a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz-amerikai Új START-megállapodáshoz.

A moldovai parlamenti választásokra kitérve azt mondta: ezek megmutatták, hogy a moldovaiak "jó fele" támogatja a kapcsolatok rendezését Oroszországgal.

Sajnálkozását fejezte ki Maia Sandu moldovai elnök nyilatkozatával kapcsolatban, amely szerint megoldást kell találni az orosz erők kivonására a szakadár Dnyeszter menti területekről.