POLITIK
A lakosság 35,4 százaléka bevándorló.
Svédországban a korlátlan bevándorlás és a naiv integrációs kísérletek totális kudarcba fulladtak. A hatóságok által is elismerten léteznek no-go zónák, ahol a rendőrök csak fegyveres erősítéssel tudnak megjelenni. Ezeket a városrészeket bűnbandák uralják, amelyek rendszeresen fiatalokat toboroznak soraikba, belesodorva őket a drogkereskedelembe, fegyveres leszámolásokba és a szervezett bűnözés világába.
Az utcai lövöldözések, robbantások és bandaháborúk ma már nem elszigetelt események, hanem a svéd mindennapok részei. Az emberek elvesztették biztonságérzetüket, a társadalmi kohézió szétzilálódott.
Svédországban szinte mindennaposak a lövöldözések és robbantások, mert a migrációs hátterű bűnbandákat képtelenség kordában tartani – írta a V4NA. 2010 és 2022 között hét iskolai erőszakos cselekményben tíz ember vesztette életét. Svédországot 2024 szilveszter óta harminc robbantásos merénylet rázta meg.
Svédországban a 2000-es évektől működnek külvárosi, bevándorlókból szerveződő bűnbandák. Ezek kezdetekben nem zavarták a többségi társadalmat, a 2010-es évekre azonban ez megváltozott. 2013-ban véres leszámolások kezdődtek Stockholmban és Göteborgban és általánossá váltak a fegyveres, kézigránátos leszámolások
– mondtael a Magyar Nemzetnek Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.
2020-ban az összes EU-s ország közül Svédországban történt a legtöbb lőfegyverrel elkövetett gyilkosság. Ilyen téren Európában csak Albánia előzi meg Svédországot. Ami a kézigránátos támadásokat illeti, a nem háborús országok közül, Svédország Mexikó után a második helyen áll az ilyen esetek számát tekintve
– tette hozzá a szakértő.
Svédország nem szívesen ismeri el, de már nem biztonságos
A minap a svéd miniszterelnök kiakadt Orbán Viktorra, amiért idézte a Die Welt cikkét a svédországi kiskorúak bűnözéséről.
A magyar miniszterelnök szavaira oly élesen reagáló Ulf Kristersson svéd miniszterelnök korábban még „belföldi terrorizmusnak” nevezte a bandák közötti háború miatt egyre terjedő és erősödő erőszakot, és ígéretet tett arra, hogy megállítják.
Tény: nem tudnak mit kezdeni a rendőrök a svéd bűnbandákkal
Svédországban a bűnelkövetők 98 százaléka bevándorló vagy azok leszármazottja. Ez azt jelenti, hogy nélkülük a skandináv országban szinte ismeretlen lenne a bűnözés.
A svéd rendőrség becslései szerint 14 ezer bandatag van az országban, akikhez további 48 ezer támogató kötődik. Az utcai szolgálatot ellátó rendőrök összlétszáma 22 ezer fő. A bandatagok 90 százaléka bevándorló hátterű, átlagos életkoruk 28 év
– mondta a szakértő hozzátéve:
Az elmúlt években a bandák általában már 12–14 éves gyerekeket bíznak meg a gyilkosságokkal, mert a törvények szerint ők megússzák négy év nevelőintézettel. Egy gyilkosság ára százezer korona (3,3 millió forint).
A svéd kormány jelenleg egy olyan jogszabályt fontolgat, amely tizenötről tizenhárom éves korra szállítaná le a büntethetőség korhatárát, hiszen épp azért a gyermekeket használják fel a bűncselekményeknek az elkövetésére, mert ők nem büntethetők.
A svédországi bandaháborúk már nemcsak a célpontokat fenyegetik, hanem gyakorlatilag bárkit, aki rosszkor van rossz helyen. Előfordul, hogy a bűnözők a célszemély helyett annak családtagjain állnak bosszút. A rendőrség próbál fellépni, de a bűnszervezetek vezetői többnyire külföldről irányítják a hálózatot.
A bűnözési helyzet belpolitikai válságot okoz
A szakértő arról is beszélt, hogy a 2022-es parlamenti választásokon második helyen végeztek a Svéd Demokraták. A bevándorlásellenes párt azóta kívülről támogatja a kormányt és sikerrel vitt keresztül számos, a bevándorlás szigorítására és a rend helyreállítására irányuló intézkedést.
A választás évében megköttetett a Tildö-megállapodás, amelyben a kormány lefektette, hogy prioritásként kezeli a bűnözés elleni harcot. Ezt követően megkezdték a bandák pénzügyi hátországának felszámolását
– mutatott rá.
Svédország gazdag állam, vannak tartalékai a bűnözés elleni harchoz és a bűnözés társadalmi okainak a felszámolásához. Mindez azonban megspórolható lett volna, ha kezdetekben nemet mond a tömeges migrációra. Ami a nagyobb kihívást jelenti, hogy a születő gyermekek 30 százaléka teljesen vagy részben Európán kívüli szülőktől származik. Ez a tény pedig visszafordíthatatlan változásokat hoz az ország kultúrájában
– összegezte Sayfo Omar.
Svédország példája tehát intő jel Európa minden országának – különösen Közép-Európának. A multikulturalizmus erőltetése, a határok feladása és a bevándorlás kritikátlan támogatása beláthatatlan következményekhez vezet.
A baloldali, liberális elit által hirdetett „nyitott társadalom” valójában a közbiztonság és a társadalmi béke összeomlását hozza magával.
Magyarország nem enged
Magyarország ezért választott más utat. A kormány szerint a határvédelem, a szuverenitás megőrzése és a nemzeti érdekek előtérbe helyezése nem ideológiai kérdés, hanem a biztonság és a jövő záloga. Svédország példája is világosan mutatja, hova vezet a felelőtlen migrációs politika – és miért van igazuk azoknak, akik megvédik hazájukat a bevándorlás káros következményeitől.
Borítókép: Félárbocra eresztették a svéd zászlót a stockholmi parlament épületén 2025. február 5-én, egy nappal azután, hogy lövöldözés tört ki az örebroi iskolában, ahol tizenegy ember meghalt (Fotó: TT/AFP/Jonas Ekstromer)
A svéd modellnek lőttek. Péntek hajnalban egy harmincas éveiben járó férfit lőttek le Stockholmi belvárosban, a Stureplan nevű éjszakai klub előtt. A rendőrséget éjfél után riasztották, és a biztonsági őrként dolgozó férfit kórházba szállították.
A svéd jóléti államot túlterheléses támadás érte
A pénteki lövöldözés idején többen is tartózkodtak a közelben, a rendőrség pedig gyilkossági kísérlet, súlyos fegyveres bűncselekmények és más személy veszélyeztetése miatt indított előzetes nyomozást.
- Idén eddig 129 lövöldözés volt Svédországban,
- ezekben 38 ember halt meg.
Svédország, az egykori „humanitárius mintaállam” mára saját migrációs politikájának áldozatává vált - állapítja meg a Századvég elemzése.
2024-ben a svéd lakosság körülbelül 64,6 százaléka volt etnikailag svéd, míg a fennmaradó 35,4 százalék túlnyomórészt bevándorlók és leszármazottaik.
A leggyakoribb származási országok: Szíria, Irak, Szomália, Irán és Afganisztán. A külföldön született lakosság lélekszáma az EUROSTAT adatai szerint 2024 decemberében 2.169.296 fő volt, vagyis az ország 10,5 milliós lakosságának mintegy 20 százaléka született külföldön.
A svéd jóléti államot túlterhelte a gazdasági válság és a menedékkérők beáramlása, ami súlyos következményekkel, városi zavargásokkal és no-go zónák kialakulásával járt.
A hivatalos adatok szerint Svédországban mintegy 59 „no-go” zóna van, ezek az úgynevezett sebezhető területek, ahol a rendőrség nem képes ellátni a feladatát, ezeken a városrészeken az őshonos lakosság alig tud áthaladni zaklatás vagy támadás nélkül. Míg 2017-ben a lakosság 2 százaléka (200 ezer ember) élt különösen sebezhető területeken, 2023-ban már körülbelül az ország lakosságának 5 százaléka (550 ezer ember). A rendőrség becslése szerint körülbelül 5.000 bűnöző és 200 bűnözői hálózat működik ezekben a régiókban. Az is figyelemre méltó, hogy Európán belül Svédországban a legmagasabb a bandaerőszak miatti halálozások száma Albánia után.
Az OECD statisztikái szerint 2014-ben a 28 ország közül Svédországban volt a legnagyobb szakadék az őshonos és a külföldön született lakosság foglalkoztatási rátája között. Az alacsony végzettségű, nem európai bevándorlók munkanélküliségi aránya 2005-ben körülbelül 31,7 százalék volt, ami 2016-ra 36,9 százalékra emelkedett. Előrejelzések szerint a hosszú távú bevándorlás Svédországba továbbra is évi 100 ezres érkezés felett marad, a bevándorlók aránya 2035-re 30 százalékra emelkedne.
Ezen felül a migráció kifejezetten költséges: a svéd nyugdíjintézet szerint a bevándorlók várhatóan 70 milliárd svéd koronát generálnak a nyugdíjalapba a megnövekedett munkavállalói létszám miatt, a járulékos szociális kiadások ugyanakkor 150 milliárd svéd korona kiadást jelentenek az államnak. Mindezek fényében nem véletlen, hogy a svéd kormány 2023-ban kénytelen volt radikálisan megváltoztatni politikáját, a menedékkérők számát 163 ezerről 9 ezerre csökkentve, miközben 34 ezer dolláros támogatást kínál azoknak, akik önként térnek haza.
A „svéd kísérlet” végeredménye egyértelmű tanulságokkal szolgál. A kérdés már nem az, hogy szükség van-e a migrációs politika újragondolására Európában, hanem az, hogy más országok képesek lesznek-e időben levonni a svéd példa tanulságait - áll a Századvég elemzésében.
Ripost hírek
