POLITIK
Keményedő vélemények.
Berlini politikusok attól tartanak, hogy az Ukrajnából Németországba érkező férfiak számának hirtelen emelkedése csökkenti a Kijevnek nyújtott katonai támogatás iránti lelkesedést – írja a Mandiner.
Németország és Lengyelország politikusai azzal fenyegetőznek, hogy megváltoztatják a befogadási politikájukat, miután Kijev enyhítette a kilépési szabályokat, és az elmúlt hetekben hirtelen megnőtt az országba érkező fiatal ukrán férfiak száma – írta a Politico.
Németországban Friedrich Merz kancellár kormányzó pártjának tagjai arra figyelmeztetnek, hogy bár az ország továbbra is befogadja az ukrán menekülteket, a közvélemény támogatása az ukrán ügy iránt csökkenhet, ha úgy tűnik, hogy a fiatal férfi emigránsok elkerülik a katonai szolgálatot.
„Nem vagyunk kíváncsiak olyan fiatal ukrán férfiakra, akik Németországban töltik az idejüket, ahelyett, hogy hazájukat védenék” – mondta Jürgen Hardt, a CDU egyik vezető képviselője kedden a Politicónak. „Ukrajna saját döntéseket hoz, de a közelmúltbeli törvénymódosítás olyan kivándorlási hullámot indított el, amellyel foglalkoznunk kell.”
A lengyel Konföderáció párt még tovább ment, nyilatkozatában így fogalmazva:
„Lengyelország nem lehet menedékhelye annak a több ezer férfinak, akiknek saját hazájukat kellene védeniük, miközben a lengyel adófizetőket terhelik a dezertálásuk költségeivel.”
Az ukránok érkezése mindkét országba jelentősen megnőtt az ukrán kilépési szabályok nyáron történt enyhítése után – egy lépés, amely ironikus módon a fiatal férfiak be- és kilépésének megkönnyítésével a katonai toborzási problémák enyhítését célozta.
A lengyel határőrség adatai szerint 2025 eleje és az augusztus végi kilépési korlátozások enyhítése között közel 45 300 18 és 22 év közötti ukrán férfi lépte át a lengyel határt. A következő két hónapban ez a szám 98 500-ra, azaz napi 1600-ra emelkedett.
Úgy tűnik, hogy az újonnan érkezők közül sokan tovább haladtak nyugat felé: a 18 és 22 év közötti ukrán fiatal férfiak száma, akik Németországba érkeztek, augusztus közepén heti 19-ről októberben heti 1400-1800-ra emelkedett, a német belügyminisztérium adatait idéző német médiajelentések szerint.
Karol Nawrocki lengyel elnök még szeptember végén aláírta a háború elől menekülő ukrán állampolgárok családtámogatási járulékait munkavállaláshoz kötő törvényt.
A lengyel parlament azt követően szavazta meg az új törvényt, hogy az elnök augusztus 25-én megvétózta az ukrán állampolgárok lengyelországi tartózkodását és munkavállalását szabályozó törvénymódosítást. Nawrocki ugyanis kifogásolta, hogy a jogszabály előző változata az ukránoknak a lengyel állampolgárokkal azonos elvek szerint járó, gyermekenként havi 800 zlotyt (73 400 forint) érő családtámogatásról is szólt, és nem kötötte azt munkavállaláshoz.
Az elnök a vétójával "arra kényszerítette a kormányt, hogy csökkentse az ukrán állampolgároknak járó juttatásokat, különösen azok esetében, akik nem dolgoznak Lengyelországban, vagy nem is tartózkodnak ott" - jelentette ki Bogucki. Hozzátette: a jogszabály újabb, az elnök által jóváhagyott változata "tulajdonképpen az Ukrajnából érkező és a lengyel adófizetők kárára történő turizmus végét jelenti".
A törvény az ukrán állampolgároknak járó egészségügyi ellátásról is szól, amelyet attól tesznek most függővé, hogy fizetnek-e Lengyelországban társadalombiztosítási hozzájárulást.
A jogszabály elfogadására azért volt szükség, mert az ukrán háborús menekültekről szóló jelenlegi előírások csak október elejéig érvényesek. Az új törvény jövő év március 4-ig hosszabbítja meg őket.
A törvény újabban a nem ukrán állampolgárságú külföldieknek folyósítandó szociális juttatásokról is szól, amelyek egy részének kifizetését szintén munkavállaláshoz kötik.
Bogucki bejelentette: Nawrocki hétfőn a szejmben benyújtja még a témába vágó két tervezetét. Az egyik értelmében meghosszabbítanák azt az időszakot, amelynek eltelte szükséges ahhoz, hogy a Lengyelországban élő külföldiek lengyel állampolgárságért folyamodhassanak. A másik tervezet értelmében büntethetővé tennék az ukrán banderista jelképek használatát..
Ukránok a leggyakoribb bűnelkövetők Lengyelországban
Lengyelországban az ukránok lettek a leggyakoribb külföldi bűnelkövetők 2024-ben, a lengyel rendőrség adatai szerint. A leggyakoribb bűncselekmények az ittas vezetés, a lopás és a csalás voltak.
Rendőrautó Krakkóban. (Fotó: NurPhoto via AFP/Artur Widak/NurPhoto) Fotó: NurPhoto via AFP
A lengyel RMF24 hírügynökség a lengyel rendőrség adataira hivatkozva közölte, hogy 2024-ben az ukránok lettek a leggyakoribb külföldi bűnelkövetők Lengyelországban. A rendőrség összesen 16 400 külföldit tartóztatott le bűncselekmények elkövetése miatt, ebből 9700 esetben ukrán állampolgárok voltak érintettek.
A leggyakoribb bűncselekmények az ittas vezetés (2900 eset), a lopás (930 eset) és a csalás (461 eset) voltak. A statisztikában a második helyen a grúz állampolgárok állnak (1700 letartóztatás), a harmadik helyen pedig a beloruszok (1100 letartóztatás). Az RMF24 kiemeli, hogy az ittas vezetéssel kapcsolatos problémák jelentős része külföldi állampolgárokhoz köthető.
Érdemes megjegyezni, hogy a jelentés közzététele egybeesik azzal a tendenciával, hogy az ukránok egyre nagyobb számban hagyják el Lengyelországot az életkörülmények romlása miatt. Sokan Németországot választják új otthonuknak. A jelentés nem tér ki arra, hogy a bűncselekmények elkövetésének okai között szerepel-e a nehéz gazdasági helyzet vagy más társadalmi tényezők. A lengyel hatóságok további vizsgálatokat fognak lefolytatni, hogy meghatározzák a bűnözés okát és kidolgozzák a megelőzésre vonatkozó stratégiát.
Már csak a lakosság 35 százaléka támogatja Ukrajna uniós csatlakozását – derül ki egy felmérésből. Három évvel ezelőtt ez az arány még 85 százalék volt. A mostani közvélemény-kutatás adatai jelentős változást jelentenek az IBRiS ügynökség által 2022-ben, végzett hasonló felméréshez képest, amikor még a lengyel válaszadók 85 százaléka támogatta Ukrajna EU-tagságát, 75 százaléka pedig az ukránok NATO-tagságát.
Az új közvélemény-kutatást az IBRiS végezte a Defence24 lengyel hírportál és a Stand With Ukraine alapítvány megbízásából. A kérdések az Ukrajnában folyó háborúra, Lengyelország Kijevnek nyújtott támogatására, valamint Lengyelország saját biztonságára vonatkoztak – írta a Notes from Poland.
A megkérdezetteknek már csak 35 százaléka mondta az is, hogy Lengyelországnak folytatnia kell Ukrajna gazdasági támogatását.
A lengyeleknek elegük lett Ukrajnából
2022-ben, röviddel az orosz–ukrán háború kezdete után, ugyanez a közvélemény-kutató cég azt a kérdést tette fel, hogy be kell-e fogadni Ukrajnát az EU-ba/NATO-ba. Akkor még 85 százalék válaszolt igennel Ukrajna uniós csatlakozásának támogatására, míg, 75 százalék Ukrajna NATO-csatlakozását támogatta.
Tavaly a Donald Tusk miniszterelnök vezette lengyel kormány felszólította az EU-t, hogy sürgősen kezdje meg a tagsági tárgyalásokat Ukrajnával. Idén májusban Lengyelország megállapodást írt alá Ukrajnával, amelyben kötelezettséget vállalt arra, hogy támogatja Kijevet az EU-ba való belépési tárgyalásain.
Lengyelország Ukrajna egyik legfőbb támogatója
Lengyelország Ukrajna egyik legfőbb támogatója, jelentős katonai, humanitárius és gazdasági segítséget nyújtva. Emellett a háború elől menekülő több millió ember elsődleges célpontja is volt. Egy 2022. júliusi tanulmány szerint a lengyelek 77 százaléka személyesen vett részt az ukrán menekültek megsegítésében, saját zsebből mintegy kétmilliárd eurót költve erre a célra. Abban az évben a lengyelek körülbelül kétharmada támogatta a kormány határozott támogatását Ukrajna iránt.
Az új IBRiS-felmérésben azonban a válaszadók 46 százaléka szerint Lengyelországnak csökkentenie vagy teljesen le kell állítania (20 százalék) az Ukrajnának nyújtott katonai támogatását.
A háború befejezéséről szóló vélemények is jelentősen megváltoztak a lengyelek körében: a felmérés szerint 62 százalék válaszolta azt, hogy Ukrajnának még tűzszünet nélkül is béketárgyalásokat kellene folytatnia Oroszországgal, és a válaszadók nagyobb arányban gondolják azt is, hogy Kijevnek el kellene fogadnia egyes területek elvesztését a háború befejezése érdekében.
Ez az eredmény megegyezik a lengyel állami kutatóintézet, a CBOS rendszeres közvélemény-kutatásainak összegzésével, amely tavaly decemberben először mutatta ki, hogy a lengyelek többsége szerint az ukrajnai háborút be kell fejezni, még akkor is, ha ehhez Kijevnek területeket vagy függetlenségét kell feladnia.
Ripost hírek
