POLITIK
Sok pénzbe és emberéletekbe kerül ez a mánia.
Brüsszel továbbra is abban bízik, hogy gazdasági eszközökkel térdre kényszerítheti a Kremlt. De ha eddig Oroszországnak kedvezett az idő, akkor felmerül a kérdés: miért kellett százezreknek meghalniuk egy értelmetlen háborúban, ahelyett hogy diplomáciai úton keresték volna a megoldást? Somkuti Bálint szerint - akit a Magyar Nemzet kérdezett -az a kijelentés, hogy Putyin nem nyerhet, még politikai célkitűzésnek is karcsú, katonai stratégiának pedig egyszerűen elfogadhatatlan.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Brüsszelben Fotó: Simon Wohlfahrt Forrás: AFP
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikáért felelős főképviselője kijelentette Kijevben, hogy Európa tovább fokozza a nyomást Oroszországra, és célja az agresszor katonai–gazdasági kapacitásainak gyengítése.
Kijelentette:
Lehet, hogy korábban az idő Oroszország oldalán állt, de most már Ukrajnának kedvez.
„Minden egyes euró, amit elveszünk Oroszországtól, olyan pénz, amit nem tud háborúra költeni” – tette hozzá. Kallas hangsúlyozta: Európa hamarosan új intézkedéseket vezet be, amelyek Oroszország energia-, pénzügyi és kereskedelmi bevételeit célozzák meg.
„Oroszország katonai gazdasága már most is gyenge. Tovább fogjuk gyengíteni. Az infláció meghaladja a 20 százalékot, a monetáris tartalékok kimerültek, a gazdasági növekedés pedig közel nulla” – mondta a diplomata.
Brüsszel tehát továbbra is abban a hitben él, hogy gazdasági szankciókkal térdre kényszerítheti Oroszországot – miközben a frontvonalon továbbra is ezrek halnak meg.
Kérdés, hogy ha „eddig Oroszországnak kedvezett az idő”, ahogy Kallas fogalmazott, miért nem a diplomácia útját választotta Európa már korábban?
Gazdasági szankciók: Brüsszel tovább hisz a nyomásgyakorlás erejében
A helyzet értékelésére Kemény Jánost, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát kérték, aki szerint Kaja Kallas azért fogalmazott úgy, hogy „eddig Oroszországnak kedvezett az idő”, mert hosszú ideig az volt a benyomás, hogy mind az orosz gazdaság lendületben van, mind pedig az orosz társadalom egységesen támogatja Vlagyimir Putyin háborús céljait.
Most azonban a helyzet változni látszik: az orosz gazdaság nehezebb helyzetbe került szerinte. A gazdasági helyzet, illetve az ukránok mélységi támadásai – az uniós és nemzetközi szankciókkal együtt – azt az érzetet kelthetik az orosz lakosságban, hogy ez a háború nem egyszerű, és talán nem is megnyerhető – mondta a szakértő. Kemény János hozzátette: a nyugati országok egyértelműen nem akarnak közvetlen katonai szerepet vállalni a konfliktusban, így a gazdasági nyomásgyakorlás maradt az egyetlen eszköz. Az idő tehát továbbra is múlik – de egyelőre kérdés, hogy Brüsszel valóban a valóságot méri-e, vagy csak a saját politikai reményeit kergeti.
Brüsszel ostoba harciassága pusztulásba vezeti a kontinenst
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő szerint Kaja Kallas kijelentései mögött nem látszik valós stratégia, sőt, a brüsszeli álláspont inkább tűnik politikai ráolvasásnak, mint tényleges fordulatnak.
Ebben a helyzetben az európai katonai stratégiát nem is lehet jellemezni, mert nem tudunk róla semmit. Az a kijelentés, hogy Putyin nem nyerhet, még politikai célkitűzésnek is karcsú, katonai stratégiának pedig egyszerűen elfogadhatatlan
– fogalmazott.
A szakértő szerint nem világos, mire alapozza Kaja Kallas azt az optimizmust, hogy az idő immár Ukrajna oldalán áll. „Mivel semmilyen új információ nem került nyilvánosságra, ez inkább tűnik ráolvasásnak vagy vajákolásnak, mint tényleges politikai változásnak” – mondta.
Somkuti hangsúlyozta: Brüsszel évek óta nem ad választ arra, miért nem keresi a békét, és miért erőlteti a katonai megoldásokat, amelyek messze túlmutatnak az unió tényleges képességein.
Itt valamilyen megveszekedett ideológiai, pénzügyi vagy egyéb motivációt sejthetünk a háttérben
– tette hozzá.
A szakértő szerint a szankciós politika is teljesen kifáradt. „Ha valami tizennyolc alkalommal nem működött, mi a garancia, hogy tizenkilencedikre majd igen?” – tette fel a kérdést. Mint fogalmazott, a szankciók az egyetlen eszközt jelentik Brüsszel kezében az akarat érvényesítésére, ám hatásuk Oroszországra minimális, Európára viszont pusztító.
Ezek a lépések Oroszország helyzetét nem rendítették meg, miközben Európa gazdasági pozícióját rendkívül rossz irányba fordították
– hangsúlyozta.
Somkuti szerint a brüsszeli háborús retorika különösen veszélyes:
Az EU vezetése olyan harciasságot tanúsít, amelyet sem katonai képességei, sem társadalmi akarata nem támaszt alá. Az ilyen alaptalan kijelentések, hogy Oroszország megtámadni készül Európát, csak fokozzák a feszültséget.
A szakértő végül arra figyelmeztetett:
Egy modern háborúhoz három dolog kell: vas, akarat és vér. Ukrajna ezekkel – minden vesztesége ellenére – még mindig rendelkezik. Az Európai Unió viszont katasztrofálisan áll, mert sem akarat, sem haditechnika, sem élőerő nincs. A migránsoktól nem várható el, hogy Európáért harcoljanak. Ha Brüsszel ezen az úton halad tovább, pusztulásba vezeti a kontinenst
– fogalmazott Somkuti Bálint.
Szükségünk van a magyar emberek támogatására, hogy kiállhassunk és azt tudjuk mondani, mi kívül fogunk maradni ezen a háborún – mondta a honvédelmi miniszter a Brüsszel háborús tervei ellen indított aláírásgyűjtésről az M1 csatorna műsorában kedd reggel.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte:
a mi feladatunk Magyarország védelme. Az elmúlt három évben, mióta Ukrajnában háború van, biztosak lehettünk abban, hogy a kormány kívül fogja tartani Magyarországot a háborún
– hangsúlyozta.
Most azonban jönnek a választások, és egy új lehetőség kínálkozik azoknak, akik ezt meg akarják változtatni, hogy elmozdítsák Magyarország kormányát és egy olyan kormányt helyezzenek oda, amely majd ezt a háborús tervet támogatni fogja – tette hozzá.
Mint mondta,
Brüsszelnek van egy háborús terve, úgy döntöttek, beszállnak az „anyagháborúba”, ehhez az unió átalakítja gazdaságát hadigazdaságra, amihez „mérhetetlen sok pénzre és politikai támogatásra van szükség”. „Ez a Tisza-projekt”
– fűzte hozzá.
A miniszter kiemelte: a kormány nyíltan, egyenesen megmondta, hogy nem támogatja az ukrajnai háborút, sem fegyverrel, sem más módon, és nem támogatja Brüsszel háborús tervét sem. A Brüsszel háborús tervei ellen indított aláírásgyűjtéssel kapcsolatban hangsúlyozta: szükségük van a magyar emberek támogatására, ahhoz, hogy kiállhassanak és azt tudják mondani, a magyar emberek is támogatják ezt és „mi kívül fogunk maradni ezen a háborún, ha törik, ha szakad és nem fognak tudni kormányt váltani itt annak érdekében, hogy belesodortassanak minket a háborúba, vagy (…) Ukrajnát valamiféle biztonsági garancia keretében berángassák az Európai Unióba az akaratunk ellenére”.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kérdezték arról is, hogy a „Szeretem, megvédem!” kampány nyomán bő egy év alatt több mint hétezren kötöttek tartalékos jogviszonyról szóló szerződést a honvédséggel. Ezzel kapcsolatban a miniszter kiemelte: a Magyar Honvédség alapja a hivatásos és szerződéses állomány, ezt egészítik ki a tartalékosok, akik a munkájuk vagy a tanulmányaik mellett vállalkoznak arra, hogy egy kiképzést követően évente elérhetővé válnak a honvédség számára.
Mint mondta, büszkék a toborzási eredményekre és felhívta a figyelmet arra:
megkérdőjelezhetetlen, hogy a Magyar Honvédség minden elemében fejlődik, folyamatosan érkeznek új eszközök, Szolnokon új laktanya épül, sokat fejlődtek szervezeti kérdésekben is és az elmúlt három évben kétszer emelték két számjegyű összeggel a katonák illetményét.
Beszélt az Adaptive Hussars 2025 országvédelmi gyakorlatról is, és azt mondta, az egyfajta mérföldköve, vizsgája a haderőfejlesztésnek, a tapasztalatokat pedig hasznosítani fogják. Mint mondta, a gyakorlat utolsó napjaiban vannak, és a gyakorlat sikeresen, eredményesen és baleset nélkül zajlott le.
A minisztert kérdezték a Bajtársak Digitális Polgári Körről is, ezzel kapcsolatban azt mondta, nagyon sokan tartják fontosnak a haza védelmét, sokakat érdekel a hadtörténelem, a haditechnika, a hagyományőrzés. Sokan várnak a mi politikai közösségünktől ebben az ügyben tartalmakat, ötleteket, felvetéseket, szervezést és a Bajtársak Digitális Polgári Kör alkalmas erre – tette hozzá.
„Viktor, fantasztikus vagy” – így dicsérte meg Donald Trump Orbán Viktort az egyiptomi békecsúcson
A gázai tűzszüneti megállapodás hétfő esti aláírása után nemcsak a Közel-Kelet békéje került a figyelem középpontjába, hanem Orbán Viktor miniszterelnök is, akit Donald Trump amerikai elnök különösen meleg szavakkal méltatott az eseményen. A csúcstalálkozót Egyiptom, Katar és Törökország részvételével rendezték meg, ahol a felek – Trump közvetítésével – aláírták a Gázai övezetben zajló háborút lezáró megállapodást. A dokumentum célja, hogy hosszú távú tűzszünetet és stabilitást teremtsen a térségben. Az aláírási ceremóniát követő nemzetközi sajtótájékoztatón Trump sorra méltatta a meghívott állam- és kormányfőket, majd külön is kiemelte Orbán Viktorról, aki a csúcstalálkozó egyik díszvendége volt.
Ripost hírek
