Trump a napokban lép tovább Ukrajna ügyében

Donald Trump szerint a „következő néhány napban” kiderül, milyen irányban lép tovább az orosz–ukrán háború ügyében. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt egy nyilvános eseményen kedden.

Az elnök újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy „nagyon érdekes dolgok” jutottak tudomására, amelyekre a következő napokban fény derül. Hozzátette, hogy „meglátjuk, mit fognak tenni, és mi fog történni”, valamint közölte, hogy nagyon közelről követi az eseményeket az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Donald Trump felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő héten újabb több mint 7 ezer ember veszti életét a két oldalon, amit „oktalan” veszteségnek nevezett.

Az amerikai elnök egy másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem tartja aggasztónak a Kínában tartott csúcstalálkozó, amelyen a kínai elnök mellett részt vesz az orosz elnök és az észak-koreai vezető. Kifejtette, hogy Kínának nagyobb szüksége van az Egyesült Államokra, mint az Egyesült Államoknak Kínára.

Az Európai Unió nem illetékes a kijevi vezetésnek nyújtandó katonai támogatást illető kérdésekben – jelentette ki kedden Friedrich Merz német kancellár Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök biztonsági garanciákkal kapcsolatos nyilatkozatára reagálva.

Merz a Sat.1 német kereskedelmi televíziós csatorna műsorában leszögezte, hogy

Ukrajna katonai támogatásának kérdése az úgynevezett tettre készek koalíciójához tartozó országokra tartozik.

Korábban hasonló bírálatot fogalmazott meg Boris Pistorius német védelmi miniszter von der Leyennek a Financial Times című lapban vasárnap megjelent interjúja nyomán, amelyben az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy „meglehetősen pontos tervek” készülnek az európai fővárosokban a háború után Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról, és ezek részeként katonai alakulatok esetleges ukrajnai telepítéséről.

Merz közölte, hogy – „legalábbis Németországban” – nincsenek ilyen kézzelfogható tervek a katonai szerepvállalásról. Hangsúlyozta, hogy hosszú távú biztonsági garanciákról csak akkor születhet döntés, ha létrejön egy tűzszünet vagy békemegállapodás.

Úgy fogalmazott, hogy még tűzszünet esetén is „komoly fenntartásai” lennének német csapatok telepítéséről, és ehhez amúgy is a német parlament jóváhagyására volna szükség. A békefenntartók telepítése mindemellett nagyban függene attól is, hogy milyen megállapodás jön létre Oroszországgal. „Még mindig nagyon-nagyon sok akadályt kell áthidalni, valószínűleg elég hosszú idő alatt” – tette hozzá.

A tettre kész országok koalíciójának mintegy 30 tagja a tervek szerint csütörtökön Párizsban ül össze elsősorban az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák megvitatására.

Sem Vlagyimir Putyin orosz, sem Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem áll készen arra, hogy találkozzanak egymással a harcok lezárása érdekében – közölte álláspontját a konfliktusban gyakran közvetítőként fellépő Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan.

Erdogan még hétfőn, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján egyeztetett személyesen az orosz elnökkel a háború befejezésének lehetőségéről,  ezt követően pedig telefonon beszélt ugyanerről Volodimir Zelenszkijjel.

Meglátása szerint jelenleg sem az ukrán, sem az orosz elnök nem áll készen arra, hogy találkozzon a másikkal.

A török elnök keddi nyilatkozatában azt is megjegyezte: a török kormány a tárgyalások szintjének fokozatos emelését támogatja, mert ebben látják a lehetőséget arra, hogy a békevágyat kézzelfogható eredmények is kövessék – írta a Sky News.

Vlagyimir Putyin és Donald Trump alaszkai csúcstalálkozóján az amerikai elnök arról beszélt, hogy az ő közvetítésével személyes találkozó jöhetne létre az orosz és az ukrán elnök közt a háború lezárása érdekében. A nyilvánosság előtt mindkét hadviselő fél azt közölte, hogy az elnökök készen állnak a találkozóra, de a meeting időpontját azóta sem tűzték ki.

Ahogy az sem ismert egyelőre, hogy hol rendeznék meg a találkozót. A lehetséges helyszínek közt Magyarország is felmerült már, de többek közt Törökország is esélyes erre, hiszen náluk korábban is tartottak már orosz–ukrán kétoldalú egyeztetéseket.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Rosszija 24 hírtelevízióban azt mondta, hogy a kormányzása alatt álló régió déli részének „végleges felszabadítása” után az orosz erők megkezdték a „biztonsági övezet” létrehozását Dnyipropetrovszk megyében.

A hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudtak nyomulni, a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1300 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan.

A tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok, illetve haditechnikai eszközök között sorolta fel az ukrán kikötői infrastruktúra hadsereg által használt részét, egy drónösszerelő üzemet, több lőszer-, valamint anyag- és műszaki raktárt, egy harckocsit és 11 egyéb páncélozott harcjárművet, továbbá 158 repülőgép típusú drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kedden közölte, hogy megakadályozott egy terrortámadást egy hadiüzem ellen az udmurtföldi Izsevszkben. A tájékoztatás szerint három tizenéves, akinek az ukrán szakszolgálatok pénz ígértek, egy nagy teljesítményű, házi készítésű robbanószerkezetet kíséreltek meg elhelyezni a vállalat bejárata közelében.

A fiatalkorúak ellen terrorcselekmény kísérlete címén indítottak büntetőeljárást.

A fenyegetés Oroszország felől napról napra nő, nem lehetünk naivak: egy nap Luxemburgot, Hollandiát vagy más országokat is elérhet – állította Mark Rutte, a NATO főtitkára kedden Luxembourgban tartott sajtótájékoztatóján. Kiemelte ugyanakkor Donald Trump béketeremtésre irányuló tevékenységét, aki ezért tárgyalásokat folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és az Egyesült Államok részvételét ígérte Ukrajna biztonsági garanciáiban.

Mark Rutte azt mondta:

az orosz rakéták percek alatt elérhetik Európa bármely részét, ezért minden ország közvetlen fenyegetés alatt áll, függetlenül attól, mennyire van közel a frontvonalhoz.

Hangsúlyozta: az Egyesült Államok tisztában van ezzel, és teljes mértékben elkötelezett Európa és az Atlanti-övezet biztonsága mellett. A NATO-csúcson megerősítették a védelmi kiadások növelését, ebből jelentős rész közvetlen katonai védelemre jut.

Az orosz fenyegetés hatására az európai országok is összefogtak, és közös célként Európa és polgáraik védelmét tűzték ki, mert közös erőfeszítésekkel lehet biztonságosabb jövőt teremteni

– tette hozzá.

Rutte kiemelte, hogy Donald Trump amerikai elnök számára elsődleges cél az ukrajnai háború befejezése, ezért tárgyalásokat folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és az Egyesült Államok részvételét ígérte Ukrajna biztonsági garanciáiban.

A tartós békéhez elengedhetetlen egy erős ukrán hadsereg, amelyet a NATO segít felépíteni, valamint a szövetségesek által nyújtott biztonsági garanciák, hogy Oroszország a jövőben ne fenyegethesse Ukrajnát – húzta alá.

Arra is kitért, hogy a békefolyamat még kezdeti szakaszban van, de Trump elkötelezett a háború lezárása mellett, és vezető szerepe kulcsfontosságú Putyin tárgyalóasztalhoz ültetésében. Két fő cél van: a két vezető közötti tárgyalások előmozdítása, valamint biztonsági garanciák kidolgozása az európaiakkal és az amerikaiakkal a tartós béke érdekében. A korábbi megállapodások – a budapesti memorandum és a minszki egyezmények – tanulságai alapján most olyan rendszert kell kialakítani, amely megakadályozza, hogy Oroszország a jövőben újra megtámadja Ukrajnát vagy a NATO-t. Az európaiak és az amerikaiak szoros együttműködésben dolgoznak ezen, Trump részvételi ígérete pedig áttörést jelentett – taglalta.

Végül kiemelte, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a NATO mellett, ugyanakkor jogos elvárás, hogy Európa és Kanada arányosan járuljon hozzá a védelmi kiadásokhoz, amiről Hágában megállapodás született.