POLITIK
Egyértelműen fel akarják őrölni az ukrán csapatokat.
A hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előretörtek az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán, és a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1340 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan – közölte vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium.
Szombaton a tárca a Zaporizzsja megyei Kamisuvaha bevételéről tett bejelentést.
Igor Kimakovszkij, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek vasárnap azt mondta, hogy
az ukrán erők Pokrovszkban (oroszul: Krasznoarmejszk) és Mirnohradban (Dimitrov) teljes orosz tűzellenőrzés alá kerültek, ráadásul a kivezető utakat is orosz drónok ellenőrzik.
Gyenyisz Pusilin, az „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Rosszija 1 televízió adásában azt állította, hogy az orosz erők már a Donyecktől 66 kilométerre északnyugatra fekvő
Pokrovszk magas épületeiben harcolnak és behatoltak Mirnohradba is.
Beszámolója szerint Kosztantyinivka eléréséig már csak néhány kilométer maradt és az orosz hadsereg Dobropillja irányában „felőröli” az ukrán fegyveres erőket.
Európai vezetők fontolgatják egy 40 kilométeres pufferzóna létrehozását az orosz és ukrán frontvonalak között egy, a harcok beszüntetéséről szóló egyezmény részeként – értesült a Politico. Volodimir Zelenszkij nem sokkal később jelezte, hogy nem támogatja az ötletet, mondván: akik ezt javasolják, azok nem értik a háború gyakorlati menetét.
A Politicónak öt európai diplomata beszélt arról, hogy az európai vezetők körében egyfajta utolsó lehetőségként merült fel a pufferzóna létrehozásának ötlete, amelyet szerintük Moszkva is támogathatna, de valószínűleg megterhelné az európai kontinens amúgy sem túl nagy létszámú békefenntartó erőit.
A diplomaták szerint a javaslat egyike azoknak, amelyeket a katonai és polgári tisztviselők fontolgatnak egy békemegállapodás vagy fegyverszünet forgatókönyve esetén.
Ugyanakkor nincs teljes egyetértés abban, hogy milyen mély lehetne a tényleges zóna, és nem világos, hogy Kijev elfogadná-e a tervet, mivel az valószínűleg területi engedményekkel járna rájuk nézve (az Egyesült Államok pedig ugyancsak nem vett részt egyelőre az erről szóló megbeszéléseken, így az ő álláspontjuk sem ismert).
Mindenesetre a Politico szerint az a tény, hogy a tisztviselők további ukrán területek lezárását is felajánlanák egy törékeny béke kikényszerítése érdekében, jelzi, hogy a NATO-beli szövetségesek mennyire kétségbeesetten próbálnak megoldást találni a már négy éve tartó háborúra. „A szalmaszálakba kapaszkodnak. Az oroszok nem félnek az európaiaktól. És ha azt hiszik, hogy néhány brit és francia megfigyelő visszatartja őket attól, hogy bevonuljanak Ukrajnába, akkor tévednek” – jegyezte meg a lapnak nyilatkozva Jim Townsend, aki az Obama-kormány alatt az európai és NATO-politikát felügyelő tisztviselő volt a Pentagonban.
Az sem evidens egyelőre, hogy a zónát hány békefenntartónak kellene őriznie. A tisztviselők egyelőre 4000 és 60 000 közötti létszámról tárgyalnak, de kézzelfogható kötelezettségvállalást még senki sem tett (sőt, Donald Trump amerikai elnök például már korábban kizárta azt, hogy amerikai katonákat küldjenek Ukrajnába, miközben a Kreml is rendre elutasította a külföldi csapatok ukrajnai jelenlétét). Két diplomata szerint bármely békefenntartó erő kettős szerepet játszana Ukrajnában: őrjáratozna a demilitarizált övezet közelében, és egyúttal kiképezné az ukrán katonákat.
Mindeközben viszont a NATO figyelmét az is elvonhatja Ukrajnáról, hogy a szövetség keleti szárnyát meg akarják erősíteni egy esetleges orosz támadás ellen, és ezzel kapcsolatban is egy 300 ezer fős gyorsreagálású erő előkészítése lenne a cél.
Volodimir Zelenszkij visszautasította az pufferzóna ötletét
Az ukrán arra hivatkozva utasította el a Politico által emlegetett javaslatot, hogy azok nem tükrözik a modern hadviselés valóságát. „Csak azok javasolnak pufferzónát, akik nem értik a mai háború technológiai helyzetét” – mondta még pénteken egy sajtótájékoztatón.
Zelenszkij azzal érvelt, hogy az ukrajnai háború dróntechnológiával vívott konfliktussá fejlődött, és szerinte a frontvonal közelében lévő dróncsapások miatt már így is létezik egyfajta pufferzóna, szürke zóna – közölte a BBC.
A Kreml számára elfogadhatatlan az európai NATO-országok katonáinak ukrajnai jelenléte, mivel éppen az észak-atlanti szövetség terjeszkedése volt az egyik eredendő oka a konfliktusnak – közölte Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára.
„Negatívan állunk hozzá” – válaszolt arra a kérdésre, hogy Oroszország miként viszonyul azokhoz a javaslatokhoz, amelyek szerint európai katonákat kellene Ukrajnába vezényelni az ország biztonságának garantálása érdekében. Emlékeztetett: Moszkva többször is rámutatott erre különböző szinteken. „Nincsenek európai katonák, csak konkrét országok katonái vannak, és ezeknek az országoknak a többsége NATO-tag.”
„A kezdetektől fogva éppen a NATO katonai infrastruktúrájának terjesztése és ennek a katonai infrastruktúrának az Ukrajnába való beszivárgása nevezhető a kialakult konfliktushelyzet egyik elsődleges okának.”
„Ezért negatívan állunk ezekhez a felvetésekhez” – mondta a szóvivő.
A biztonsági garanciák kérdését mindemellett az ukrajnai rendezés legfontosabb témájának minősítette, hozzátéve, hogy ennek a kérdésnek a nyilvános tárgyalása hátrányosan befolyásolná az eredményességet. Közölte, hogy az orosz és az ukrán tárgyalócsoport vezetője kapcsolatban áll egymással, de az egyeztetések következő fordulójának konkrét időpontja még nem ismert. Megismételte azt az álláspontot, hogy a magas vagy legmagasabb szintű tárgyalásokat alaposan elő kell készíteni, valamint azt is, hogy
Moszkva elkötelezett a konfliktus politikai és diplomáciai eszközökkel történő rendezése mellett.
Hozzátette, hogy ehhez Kijev részéről is kölcsönösségre van szükség. Oroszország nevében nagyra értékelte Donald Trump amerikai elnöknek a béke megteremtését célzó erőfeszítéseit, és kifejezte reményét, hogy ezek folytatódni fognak. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek egy korábbi sajtónyilatkozatával kapcsolatban, amely szerint Vlagyimir Putyin orosz államfőnek javasolták, hogy Oresnyik hiperszonikus rakétákkal mérjen csapást Kijev központára, ám ő ezt elutasította, Peszkov azt hangoztatta, hogy Putyin felelős magatartást tanúsít, és az orosz hadsereg kizárólag katonai célpontokat támad.
Európai pénzből vett rakétákkal támadná az oroszokat Zelenszkij
Az Egyesült Államok jóváhagyta 3350 nagy hatótávolságú ERAM rakéta eladását Ukrajnának, ami jelentősen növelheti az ország csapásmérő képességét Oroszország ellen. A rakétákat F–-16-os vadászgépekről indíthatják, és elsősorban katonai infrastruktúra ellen vethetők be.
Kijev, 2025. augusztus 31. Fotó: GENYA SAVILOV Forrás: AFP
Ukrajna jelentősen megerősítheti támadó képességét az Egyesült Államok döntésének köszönhetően, amely lehetővé tette 3350 ERAM rakéta eladását az országnak egy 850 millió dolláros, európai finanszírozású csomag részeként. Az elnöki hivatal kabinetfőnöke, Andrij Jermak szerint a rakéták mellett ugyanennyi navigációs modul érkezik, hogy biztosítsák a rendszer hatékonyságát – számolt be róla a The Kyiv Independent.
Az ERAM rakéta a 460 kilométeres hatótávolságával és 225 kilogrammos repeszfejével képes páncélozott célpontok megsemmisítésére, és a nyugati haditechnológia egyik modern modelljének számít Ukrajnában. Az első F–16-os vadászgépek, amelyek képesek lesznek az ERAM rakéták indítására, már megérkeztek az országba, így akár egyszerre több rakéta bevetése is lehetséges lesz egyetlen támadás során.
A rakéták fő célpontjai az álló katonai infrastruktúrák lesznek: lőszerraktárak, parancsnoki állások, logisztikai központok és szállítási csomópontok. Bár az amerikai eredet miatt minden indítás engedélyhez kötött, a nagyszámú rakéta jelentős stratégiai előnyt biztosíthat Ukrajnának – fogalmazott a lap.
Az ERAM rakéták és a hazai fejlesztések együttesen azt jelentik, hogy Ukrajna jelentős csapásmérő erőre tehet szert a következő hónapokban, ami újabb fordulatot hozhat a kelet-európai konfliktusban – zárták.
Ripost hírek
