Oroszország egyes nyugati cégeket is ellenségnek tekint

Az ukrán hadsereget finanszírozó külföldi vállalatok „Oroszország ellenségeivé váltak” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek szombaton adott interjúban.

A Vlagyivosztokban tartott X. Keleti Gazdasági Fórum szünetében nyilatkozva Peszkov azt mondta: Oroszország tisztelettudó párbeszédet folytat azokkal a cégekkel, amelyek az orosz piacról távozva is teljesítették kötelezettségvállalásaikat. Azoknak viszont, amelyek helytelenül jártak el, ez igen sokba fog kerülni – tette hozzá.

Azok pedig, amelyek az ukrán hadsereget finanszírozták, egy harmadik csoportba tartoznak. Ők már ellenségekké váltak, és úgy is kell velük bánni – hangsúlyozta a Kreml szóvivője.

Az orosz védelmi minisztérium szombaton azt közölte, hogy az orosz erők az elmúlt huszonnégy órában több lőszer- és haditechnikai raktárakra mértek csapást Ukrajnában.

A tárca közlése szerint szombatra virradó éjszaka az orosz légierő harmincnégy ukrán drónt fogott el és semmisített meg, ebből tizennégyet a Fekete-tenger felett, nyolcat a Szmolenszki, ötöt a Brjanszki, hármat a Belgorodi, egyet pedig a Kalugai terület felett.

Vjacseszlav Gladkov, a dél-oroszországi Belgorodi terület közigazgatási vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazásban azt közölte, hogy a területen három ember meghalt ukrán dróntámadásokban. Mint írta, a támadást négy különböző település ellen hajtották végre, nem messze az ukrán határtól. A halálos áldozatok között volt egy autóbusz, illetve egy teherautó vezetője is. Két további civil megsebesült – tette hozzá.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a nyugati csapatok legitim célponttá válnak Ukrajnában, miközben Zelenszkij biztonsági garanciákat kér, és a Kreml a békefolyamatokkal kapcsolatos ellentmondásos ajánlatokat tesz – írja a CNN.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken kijelentette, hogy bármely nyugati ország, amely csapatokat fog állomásoztatni Ukrajnában, az „legitim katonai célpontnak” fog számít, ha harcokba bocsátkoznak. Ez válasz azoknak a nyugati országoknak a terveire, amelyek békefenntartó erők szándékoznának telepíteni Ukrajnába.

„Ha bármilyen haderő megjelenik, különösen ott, ahol a folyamatban lévő harcok zajlanak, akkor azt fogjuk feltételezni, hogy ezek legitim célpontok lesznek Ukrajna legyőzéséhez”

– mondta Putyin a pénteken egy gazdasági fórumon.

Az orosz elnök ugyanakkor arról is beszélt, hogy ha tűzszüneti megállapodás születik Oroszország és Ukrajna között, akkor nem lenne szükség külső beavatkozásra. „Ha olyan döntések születnek, amelyek hosszú távú békéhez vezetnek, akkor egyszerűen nem látok okot arra, hogy bárkinek is jelen kellene lennie ukrán területen” – tette hozzá. Ezzel párhuzamosan Putyin felajánlotta Zelenszkijnek, hogy látogasson el Moszkvába, hogy megállapodhassanak a biztonsági garanciákról.

„Azt mondtam: készen állok, kérem, jöjjenek. Biztosítani fogjuk a munkához és a biztonsághoz szükséges feltételeket”

– tette hozzá Putyin. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken arról beszélt, hogy a háború befejezését követően mind Oroszországnak, mind Ukrajnának biztonsági garanciákat kell kapnia. „Természetesen ezeket a garanciákat a rendezés során nekünk és az ukránoknak egyaránt biztosítani kell” – mondta Peszkov.

Kijev időközben elutasította az orosz ajánlatot, mivel Zelenszkij úgy gondolja, hogy Putyin inkább a békefolyamatok késleltetésére törekszik.  Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról tájékoztatott, hogy 26 ország nyújt biztonsági garanciákat Ukrajnának.

„Megállapodtunk, lesz [katonai] jelenlét”

– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy ez a jelenlét több formátumban is megjelenhet: „a levegőben, a tengeren és a szárazföldön” – fűzte hozzá.

Mind Oroszország, mind Ukrajna számára biztonsági garanciákat kell kidolgozni, Moszkva ezeket tiszteletben fogja tartani – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.

„Ha ezek a megállapodások létrejönnek, Oroszország – ebben senki se kételkedjen – maradéktalanul végre fogja hajtani őket. Tiszteletben fogjuk tartani azokat a biztonsági garanciákat, amelyeket természetesen mind Oroszország, mind Ukrajna számára ki kell dolgozni.

„És, megismétlem, Oroszország ezeket a megállapodásokat feltétlenül teljesíteni fogja”

– hangoztatta Putyin.

„De mindenesetre eddig még senki sem tárgyalt velünk erről komoly szinten” – tette hozzá.

„Függetlenül attól, hogy minden országnak joga van saját biztonságát biztosítani, magának Oroszországnak biztonságát semmibe véve hagyva ezek a kérdések nem oldhatók meg.”

„Van egy általános szabály, amelyet európai (EBESZ) dokumentumokban is megfogalmaztak és rögzítettek: valamely ország biztonsága nem biztosítható egy másik ország biztonságának rovására”

– fogalmazott Putyin.

Leszögezte: egyáltalán nem felel meg Oroszországnak, hogy az ukrán hatóságok továbbra is ragaszkodnak a NATO-csatlakozáshoz.

Arra figyelmeztetett, hogy most, a harci cselekmények közepette külföldi csapatok jelennek meg Ukrajnában, akkor azonnal törvényes célponttá válnak az orosz hadsereg számára.

Hangot adott álláspontjának, hogy ha olyan döntések születnek, amelyek hosszútávú békéhez vezetnek, akkor nincs értelme külföldi csapatok jelenlétének Ukrajna területén.

Putyin Moszkvát „a legjobb helynek” nevezte az orosz–ukrán csúcstalálkozóra és Ukrajna arra vonatkozó igényét pedig, hogy máshol tartsák meg a találkozót, „eltúlzott kérésnek” nevezte.

„Ha valaki valóban találkozni akar velünk, mi készek vagyunk erre. A legjobb hely erre az Oroszországi Föderáció fővárosa, a hős város Moszkva” – mondta, „százszázalékos” biztonsági garanciákat ígérve az ukrán félnek.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem látja nagy értelmét a találkozónak, mivel a kulcskérdésekben megállapodni Ukrajnával „gyakorlatilag lehetetlen”. Emellett „jogtechnikai” nehézségekre is rámutatott.

Putyin szerint a területi kérdések megoldásához Ukrajnában népszavazást kellene tartani, amihez fel kell oldani a hadiállapotot.

A hadiállapot feloldása esetén pedig „azonnal” elnökválasztást kellene tartani. Szükség lenne továbbá az ukrán alkotmánybíróság döntésére is, amely jelenleg Ukrajnában „nem működik”, a testület tagok mandátumának lejárta nyomán nem határozatképes, és az elnökét is letartóztatták korrupció címén.

Oroszország egyre hatékonyabb drónháborúja mögött komoly kínai segítség áll. Miközben Peking nyíltan a semlegességet képviseli, addig sem mulasztja el, hogy a bajban kritikus alkatrészekkel és technológiákkal segítse szövetségesét, Moszkvát. Az együttműködés miatt az orosz hadiipar nem szenved hiányt, és a drónok éjjel-nappal hatékonyan tevékenykedhetnek Ukrajnában – foglalta össze a helyzetet friss cikkében a The Telegraph.

Oroszország drónháborúja Ukrajnában az elmúlt hónapokban új szintre lépett: minden egyes csapás alkalmával százszámra érkeznek a kamikaze drónok, amelyek egyre sikeresebben pusztítják a katonai és civil célpontokat.

Kijev szerint egyetlen augusztusi éjszaka alatt hatszáz eszközt indítottak útnak az egyik támadásnál, ami a háború második legnagyobb légi támadásának számított 2022 februárja óta.

A támadások mögött nem csupán az orosz ipar átszervezése, hanem egy csendes, de egyre erőteljesebb kínai háttértámogatás is áll.

A The Telegraph vizsgálata szerint 2023 és 2024 között mintegy 47 millió angol font értékben szállítottak kínai vállalatok olyan alkatrészeket Oroszországba, amelyeket szankcionált cégek használnak dróngyártásra. A szállítmányok között repülőgép-motorok, mikrochipek, szénszálas anyagok, üvegszál és speciális lencsék is szerepeltek – mind olyan kulcsfontosságú elemek, amelyek nélkül a „Geran” és „Sahíd” típusú drónok tömeggyártása elképzelhetetlen lenne.

A dróngyártás központja az orosz Alabuga különleges gazdasági övezetben összpontosul, ahol az orosz–iráni együttműködés alapján készültek el a gyárak.

Bár Irán adta át a terveket és a technológiát, mára Kína vált a legfontosabb külső beszállítóvá, amely motorokat, navigációs rendszereket és kompozitanyagokat juttat el a gyárakhoz.

Az ukrán védelmi erők rendszeresen találnak kínai feliratú alkatrészeket a lelőtt drónokban, sokszor még a gyártó neve is tisztán olvasható.

Peking hivatalosan továbbra is semlegességet képvisel, ám az export révén olyan szoros kapcsolatot épített ki Moszkvával, amely túlmutat a gazdasági érdeken. A két ország közti kereskedelem tavaly rekordszintre, 280 milliárd dollárra nőtt, és az együttműködés fontos része az orosz hadiipari infrastruktúra megtámogatása is. Szakértők szerint ez tudatos stratégia: Kína el akarja kerülni, hogy Oroszország vereséget szenvedjen, mert azzal az Egyesült Államok teljes figyelme Ázsiára összpontosulna.

A nyugati szankciók kijátszásában bevett gyakorlat a közvetítőkön keresztül történő reexport is: papíron légkondicionáló-berendezések vagy számítógép-alkatrészek mennek Oroszországba, valójában viszont drónmotorok és chipek kerülnek a gyártósorra. A kínai cégek így fenntartják a tagadhatóság lehetőségét, miközben biztosítják, hogy az orosz hadiipar ne szenvedjen alkatrészhiányt.

A háttérben egyre szorosabb politikai szövetség is kirajzolódik. Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping eddig összesen több mint negyvenötször találkoztak, rendszeresen katonai gyakorlatokat is szerveznek, legutóbb közös tengeralattjáró-manővert a Csendes-óceánon.

Kína hajlandó hatalmas mennyiségben kőolajat vásárolni Oroszországtól, és ellátni Moszkvát minden olyan ipari termékkel, amelyhez a Nyugat már nem nyújt hozzáférést.

A nyílt fegyverszállítás Peking számára túl kockázatos lenne, hiszen másodlagos szankciókkal és újabb kereskedelmi háborúval járhatna. Peking nélkül Moszkva jóval nehezebben tudná fenntartani háborúját. Az orosz hadiipar felpörgetése így nem csupán Putyin elszántságának, hanem Hszi Csin-ping stratégiai segítségnyújtásának is köszönhető.