Németországban az iskola menzán az iszlám vallás előírásainak megfelelő ételeket szolgálnak fel, a zászlórúdon progresszív zászlók lobognak

Miután az AfD jelentősen megnövelte támogatottságát az az észak-rajna–vesztfáliai önkormányzati választásokon, a tartomány egyik városában, Gelsenkirchenben tartottak egy választási gyűlést, ahol polgármesterjelöltjük és a parlamenti képviselőjük mellett megjelent Alice Weidel, a párt vezetője is, hogy a migráció és a helyi társadalmi problémák okozta hanyatlásról szólaljanak fel.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az észak-rajna–vesztfáliai önkormányzati választásokon a kereszténydemokrata CDU némi csökkenéssel ugyan, de megőrizte vezető helyét a pártok rangsorában, a második helyen a szociáldemokrata SPD végzett, az AfD pedig az eredményét megháromszorozva lett a harmadik, míg a Zöldek jelentős veszteséggel a negyedikek.

Norbert Emmerich, az AfD jelöltje elégedett volt pártja eredményével a polgármesteri választáson Gelsenkirchenben, ugyanakkor a város állapotával már kevésbé. „Az emberek elköltöznek, mert elegük van. A vásárlási lehetőségek jelentősen csökkentek, mert a boltok eltűnnek, és csak a filléresek üzletek maradnak” – mondta Emmerich, aki számára a város lekéste a jövőt.

Emmerich a romos ingatlanokat a hanyatlás szimbólumaként emlegette:

„Amikor a leromlott állapotú házak tulajdonosai még mindig profitot termelnek azzal, hogy 200 euróért matracokat adnak ki, akkor az a vég.”

Ezt követően Enxhi Seli-Zacharias, az AfD Észak-Rajna–Vesztfália tartományi képviselője vette át a szót, és az ő számára kiemelten fontos kérdésnél, a szegénységi alapú bevándorlással kezdte beszédét – számolt be róla a Welt. „Gelsenkirchenben csak romák családjai számára vannak mobil bölcsődék. Kérdezzen meg egy dolgozó anyát, hogy valaha kapott volna ilyet!” – mondta, majd kijelentette, hogy a város túlterhelt: „egész utcák pusztulnak, elhanyagolt ingatlanok omladoznak, a szociális csalások mára már maffiaszerű struktúrákat öltenek. Ez az egyensúlytalanság minden ember arcába csapás, aki itt minden reggel felkel.”

„Mi már régóta néppárt vagyunk. Itt azok a migránsok is ránk szavaznak, akiknek elegük van ebből a katasztrofális helyzetből.”

A választások előtt röviddel a legfelső szintről is érkezett támogatás a városban. Az AfD vezetője, Alice Weidel ugyanis Gelsenkirchenbe utazott, hogy kifejezze támogatását Emmerich és Seli-Zacharias mellett. A kamerák előtt a város „elfogadhatatlan állapotairól” beszélt, és hangsúlyozta, hogy az AfD-vel „ilyesmi soha nem lett volna lehetséges”.

Seli-Zacharias számára Weidel látogatása egyértelmű üzenetet hordozott: „Alice Weidel megjelenése itt megmutatja, milyen fontos Gelsenkirchen az AfD számára” – mondta, majd hozzátette: „Ezt a várost a megszorító intézkedések és az elhanyagolás tönkretette. Nyíltan szóba hoztuk a problémákat – és több támogatást kaptunk, mint valaha.”

„A baloldalnak vége”

– hangsúlyozza többször is.

Seli-Zacharias albán gyökerekkel rendelkezik. Hatéves korában családjával együtt emigrált Albániából, és évekkel később német állampolgárságot szerzett. Véleménye szerint a migráns háttérrel rendelkező gyermekek számára ma nehezebb az integráció. Az iskolákban, mondja, látható, hogy a város „meghódolt” – a menzán az iszlám vallás előírásainak megfelelő ételeket szolgálnak fel, a zászlórúdon pedig progresszív zászlók lobognak. „Ez az ideológia strukturálisan hátrányos helyzetbe hozza a gyerekeket és csökkenti az egész iskola átlagát” – fogalmazott.

Elmondása szerint a tanárok és az iskolaigazgatók már rég feladták azt az elképzelést, hogy a német legyen a közös nyelv az osztályteremben.

Ahelyett, hogy következetesen előmozdítanák a gyerekek nyelvtudását, a sokszínűséget olyan módon ünneplik, ami senkinek sem segít. „Vannak itt harmadik generációs fiatalok, akik nem tudnak rendesen németül, és a saját anyanyelvüket sem ismerik” – jelentette ki. 

Elmondása szerint a tanárok és az iskolaigazgatók már rég feladták azt az elképzelést, hogy a német legyen a közös nyelv az osztályteremben.

Ahelyett, hogy következetesen előmozdítanák a gyerekek nyelvtudását, a sokszínűséget olyan módon ünneplik, ami senkinek sem segít. „Vannak itt harmadik generációs fiatalok, akik nem tudnak rendesen németül, és a saját anyanyelvüket sem ismerik” – jelentette ki. 

A végeredmény szerint a kereszténydemokrata CDU némi veszteséggel megőrizte vezető helyét a pártok rangsorában az észak-rajna-wesztfáliai önkormányzati választásokon, a második helyen a szociáldemokrata SPD végzett, az AfD pedig az eredményét megháromszorozva a harmadikon, míg a Zöldek jelentős veszteséggel a negyediken.

Az előzetes tartományi eredmények szerint a CDU a városi tanácsokban és a tartományi tanácsokban 33,3 százalékot ért el a 2020-as 34,3 százalék után. Az SPD 22,1 százalékot ért el 24,3 százalék után a tartományi választás vezetőjének közleménye szerint. Az AfD 14,5 százalékra tett szert 5,1 százalék után, a Zöldek 13,5 százalékot szereztek 20,0 százalék után. A Baloldali Párt 5,6 százalékot ért el a 2020-as 3,8 százalék, az FDP pedig 3,7 százalékot 5,6 százalék után.

A szavazásra jogosultak 56,8 százaléka adta le voksát a tartományi választáson, 4,9 százalékponttal többen a 2020-asnál.

A mostani választáson az AfD (Alternatíva Németországért) és a Baloldali Párt (Die Linke) növelte eredményét 9,4 és 1,8 százalékponttal. A többi párt támogatottsága csökkent: a CDU (Kereszténydemokrata Unió) 1 százalékponttal, az SPD (Németország Szociáldemokrata Pártja) 2,2 százalékponttal, a Zöldek (Grüne) 6,5 százalékponttal, az FDP (Német Szabaddemokrata Párt) pedig 1,9 százalékponttal.

A tartományi választási eredmények nagyrészt megegyeznek a pártok országos felmérési tendenciáival. A kormánypártok, a CDU/CSU és az SPD a szövetségi parlamenti választások eredményeihez képest vesztettek támogatottságukból, míg az AfD erősödött.

A helyi önkormányzatok mellett polgármestereket, főpolgármestereket és tartományi elnököket is választottak. Számos nagyvárosban, például Aachenben, Bonnban, Bochumban, Bielefeldben, Düsseldorfban, Dortmundban, Duisburgban, Essenben, Kölnben és Münsterben szeptember 28-án második fordulót tartanak a főpolgármesteri posztért.

Németországban a szociális segélyben részesülők között keresztnév szerinti bontásban már nem a német állampolgárok, hanem más származásúak vezetik a listát – derült ki a munkaügyi minisztérium adataiból, amelyeket az AfD kérésére hoztak nyilvánosságra.

Maga a Bürgergeld, vagyis a szociális segély rendszere valójában nem teljesen új, hiszen a korábbi Hartz-IV támogatást váltotta fel. Az új juttatás 2023 januárjában lépett életbe: a rászorulók havi 502 eurót kaptak a megélhetés biztosítására. 2024 elején a kormány ezt az összeget 563 euróra emelte, amely jelenleg is érvényben van.

A támogatás megítélése azonban politikailag változott.

Az Olaf Scholz vezette hárompárti kormánykoalíció – élén az SPD-vel és a Zöldekkel – következetesen támogatta a segélyt, míg a májusban hivatalba lépett Friedrich Merz konzervatív kancellár inkább annak csökkentésére vagy a jogosultak körének szűkítésére törekszik.

Ennek fő indoka a menekültek magas száma, akik közül szintén sokan kapnak Bürgergeldet.

Ezt látszik alátámasztani a lista is, amelyet a munkaügyi minisztérium adott közre. A Bild szerint erre nem önszántából került sor, hanem az ellenzéki AfD frakciójának ismételt megkeresése nyomán. Az illegális bevándorlás elleni küzdelmet zászlajára tűző párt – amely a Merz vezette CDU mögött jelenleg a második legnagyobb támogatottságot élvezi – többször is kérte a kedvezményezettek keresztneveire vonatkozó adatokat.

Míg az első nyilvánosságra hozott listát a Michaelek, Andreasok és Thomasok vezették, addig a javított statisztikában a Mohammedek kerültek az élre. Ennek oka a Bild szerint az volt, hogy a korábbi összesítés nem vette figyelembe ugyanannak a névnek különböző írásmódjait.

Az új adatok alapján közel 40 ezer bejegyzéssel a Mohamed név került az első helyre, összevonva a külön listázott Mohammed, Muhamadd, Mohammad és Mhammed alakokkal.

A Michaelek így a második helyre szorultak vissza, miután hozzájuk számolták a Michele és Misha változatokat is, így összesen közel 21 ezer bejegyzést kaptak. A rangsorban utánuk következnek az Ahmadok a harmadik, az Andreasok a negyedik, míg a Thomasok az ötödik helyen.

A minisztérium közlése szerint az adatok a helyi önkormányzatokkal együttműködő munkaügyi központokból származnak, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a keresztnévből önmagában nem lehet egyértelműen állampolgárságra következtetni.

A Szövetségi Foglalkoztatási Hivatal statisztikái szerint Németországban tavaly mintegy 5,5 millió ember részesült Bürgergeld-támogatásban.

Egy korábbi AfD-vizsgálatra adott hivatalos kormányválasz rámutatott: 2023-ban a segélyezettek közül szinte minden második kedvezményezett nem német állampolgár volt.

Közzétették azt is, melyek voltak a legnépszerűbb utónevek Angliában és Walesben 2024-ben.

Az adatokat a brit nemzeti statisztikai hivatal gyűjtötte össze a születési nyilvántartások alapján.

A lányoknál továbbra is az Olivia vezeti a listát, amely nevet összesen 2761 kislány kapta Mellette olyan nevek kerültek előtérbe, mint a Nora, a Zoe, a Rosa és az Athena.

A fiúnevek rangsorában pedig immár második éve a Mohamed áll az élen, megelőzve a Noah-t és az Olivert.

A statisztikák szerint 5721 újszülött fiút neveztek Mohamednek, és a név Anglia kilenc régiója közül ötben is első lett. Walesben a Mohamed a 57. legnépszerűbb név volt.

A név különböző írásmódjai is előkelő helyeken szerepelnek a listán: a Mohammed a 21. lett 1760 névadással, míg a Mohammad az 53. helyre került 986 esettel (mindezt részben az magyarázza, hogy a iszlám vallásban messze a legnépszerűbb férfinév a Mohamed és annak különböző változatai).