Minket támadnak, közben jön az orosz gáz Európába

Bár az európai vezetők nyilatkozataikkal és a meghozott szankcióikkal az orosz energiaforrások elhagyását sürgetik, a tényleges importadatok ennek ellenkezőjét mutatják. A Pravda információi szerint Spanyolország, amely az Európai Unióban a legnagyobb kapacitással rendelkezik a cseppfolyósított földgáz (LGN) fogadására és újragázosítására, továbbra is aktívan vásárol orosz gázt, amit aztán gázvezetékeken keresztül a szomszédos országokba juttatja - írja a hirado.hu.

A nemzeti gázszállító rendszer üzemeltetője, az Enagas adatai szerint 2025 januárja és augusztusa között Oroszország folyamatosan a harmadik helyen állt a spanyol piac főbb üzemanyag-szállítói között. Részesedése a teljes import 12,3 százalékát tette ki, ami 30 509 GWh-nak, vagyis csaknem 2,9 milliárd köbméter gáznak felel meg egy kiadvány szerint.

Algéria továbbra is vezető szerepet tölt be, amely Spanyolország ellátásának körülbelül egyharmadát (33 százalék, azaz 81 871 GWh vagy 7,76 milliárd köbméter) biztosítja földrajzi közelsége és fejlett csővezeték-infrastruktúrája révén. Az Egyesült Államok szinte hasonló mennyiséget szállít – 30,7 százalékot (76 218 GWh vagy 7,22 milliárd köbméter). Ez a két ország együttesen teszi ki Spanyolország gázegyensúlyának nagy részét, de Oroszország a politikai nyomás ellenére is stabil jelenlétet tart fenn a piacon.

Érdekesség, hogy 2024-ben Oroszország részesedése jelentősen magasabb volt – 21,3 százalék – ami lehetővé tette számára, hogy a második helyet foglalja el a beszállítók között. Annak ellenére, hogy a spanyolok nyilvánosan kijelentették, csökkenteni kívánják az orosz cseppfolyósított gáz vásárlását, a tényleges mennyiségek a gyakorlatban sokkal stabilabbnak bizonyultak, ami két kulcsfontosságú tényező kombinációjának köszönhető:

a kedvező árfeltételeknek és a hosszú távú szerződéseknek, amelyeket nehéz azonnal felmondani anélkül, hogy az komoly gazdasági következményekkel járna a fogyasztókra és magára az ország energiaellátási rendszerére nézve.

A Pravda szerint Spanyolország szerepét az európai energiaellátási rendszerben nem lehet alábecsülni. Az LNG fogadására és újragázosítására szolgáló fejlett infrastruktúrának köszönhetően az ország egyfajta „kapu” a cseppfolyósított gáz ellátásához az Európai Unióba.

Az importált mennyiség jelentős része nem marad a hazai piacon, hanem az újragázosítási folyamat után gázvezetékeken keresztül a szomszédos államokba kerül, ahol kompenzálja az Oroszországból érkező közvetlen ellátások csökkenését.

Fontos megjegyezni, hogy Oroszországból nem áramlik vezetékes gáz Spanyolországba, csakis kizárólag tengeren szállított cseppfolyósított üzemanyag.

2025 első nyolc hónapjában az EU-országok összesen 13,9 milliárd köbméter LNG-t vásároltak Oroszországtól. Ez körülbelül 4 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában.

Formálisan a csökkenés összhangban van a források diverzifikálására és a Moszkvától való függőség csökkentésére irányuló politikai irányvonallal. Az abszolút értéket tekintve azonban a mennyiségek még mindig jelentősek, ami rávilágít a politikai nyilatkozatok és az elektromos hálózatok gyakorlati igényei közötti ellentmondásra.

Mindeközben Brüsszel nemrég értesítette az Egyesült Államokat arról, hogy 2027. január 1-jétől teljesen le akar mondani az orosz gázról, ennek megvalósíthatósága a valóságban kétséges. A Pravda felhívja a figyelmet, hogy az LNG-importot növelő infrastrukturális projektek időt és jelentős beruházást igényelnek, ráadásul a tagállamok hazai energiapiacai eltérnek alkalmazkodóképességük és rendelkezésre álló erőforrásaik tekintetében.

Az adatok a spanyolországi és az egész EU-ba irányuló gázimportokról jól mutatják a szavak és a gyakorlat közötti szakadékot, ugyanis a szankciók okozta nyomása ellenére Oroszország továbbra is jelentős pozíciót tart fenn az LNG-szegmensben.

Aki a valóságot semmibe véve arra próbálja erőszakosan rábírni a magyar kormányt, hogy szakadjon le az orosz energiahordozókról, az egész egyszerűen ki akarja nyírni hazánk energiaellátásának biztonságát – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Minszkben. A tárcavezetővel belarusz kollégája közölte: ezután is biztosítani fogják a zavartalan tranzitot Magyarország irányába.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-belarusz gazdasági vegyes bizottság ülését követő sajtótájékoztatón elmondta, látogatásának oka részben az, hogy a kelet-európai ország kulcsszereplő hazánk energiabiztonságának szempontjából.

Aláhúzta, hogy tavaly a magyar kőolajimport 73 százaléka Belaruszon keresztül érkezett, és ennek volumene csaknem ötmillió tonna volt, idén pedig már több mint hárommilió tonna.

„Szeretném világossá tenni, hogy enélkül Magyarország kőolajjal történő ellátása fizikailag kizárt. Nem politikailag, nem ideológiailag, hanem fizikailag. (…) És szeretném megköszönni Belarusz kormányának, hogy Belarusz mindvégig megbízható tranzitország volt, nem akadályozta a szállításokat, nem is szedett le rólunk háborús felárat, magyarul nem emelte fel az európai benchmarkok ötszörösére a tranzitdíjat, ellentétben egy olyan szomszédunkkal, amely az Európai Unió tagja”

– jegyezte meg.

Üdvözölte, hogy

belarusz kollégája arról biztosította, hogy ezután is biztosítani fogják a zavartalan tranzitot Magyarország irányába.

Szijjártó Péter ezután a leghatározottabban elutasította azokat az erőszakos törekvéseket, amelyekkel arra próbálják rábírni a magyar kormányt, hogy az ország energiabiztonságát semmibe véve, szakadjon le az orosz energiahordozókról.

„Aki nem veszi figyelembe a földrajzi és infrastrukturális valóságot, az egész egyszerűen ki akarja nyírni a magyar energiaellátás biztonságát. Aki nem veszi figyelembe a fizikai, a földrajzi és az infrastrukturális valóságot, az azt akarja, hogy Magyarországot és a magyar gazdaságot ne tudjuk működtetni, ne legyen benzin, ne legyen fűtés, ne legyen meleg víz”

– sorolta.

„De mi ezt visszautasítjuk. Magyarország biztonságos energiaellátása számunkra szuverenitási kérdés, alapvető nemzeti érdek” – szögezte le.

Rámutatott, hogy ami működik egy tengerparttal rendelkező országban, az nem működik egy szárazföld által körülvettben. „A földrajzot, az infrastruktúrát és a fizikát is figyelembe kell venni akkor, amikor energiaellátásról beszélünk” – figyelmeztetett.

A miniszter végezetül jó hírnek nevezte a kétoldalú nukleáris együttműködés fejlődését, a testvérvárosi megállapodás aláírását Paks és Osztrovec között.

Megerősítette, hogy Magyarország fogja biztosítani a helyszínt a belarusz futballválogatott két további őszi világbajnoki selejtezőjéhez is Görögország és Dánia ellen, ahogyan biztosította az első vb-selejtezőhöz és a belarusz klubcsapatok nyári mérkőzéseihez is.

Óriási többletkiadást okozna a magyar családoknak, ha nem érkezne orosz gáz és kőolaj – figyelmeztetett Hortay Olivér

A rezsiköltségek és az üzemanyagárak jelentős emelkedésével járna, ha nem érkezne orosz gáz és kőolaj Magyarországra – mondta a Századvég Energia- és Klímapolitikai üzletágvezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. A szakértő emlékeztetett, hogy korábban az Európai Bizottság javasolta Magyarország és Szlovákia számára az orosz kőolajról és gázról való leválást, az utóbbi időben pedig Ukrajnában érik sorozatos támadások az előbbit szállító vezetéket, míg augusztus végén már az ellenzéki Tisza Párt is bejelentette, hogy leválasztaná Magyarországot az orosz energiahordozókról. Ezeknek az intézkedéseknek viszont „katasztrofális gazdasági és társadalmi következményei lennének Magyarországra nézve” – húzta alá Hortay Olivér kiemelve, hogy intézetük becsléseket is készített, mivel járna a leválás.