Angliát polgárháború fenyegeti?

A radikális iszlám térnyerése polgárháború szélére sodorta Angliát, állítja Donald Trump egyik legerősebb szövetségese. Steve Bannon csütörtökön Washingtonban, a Nemzeti Konzervatív mozgalom konferenciáján festett le komor képet Európáról, és úgy fogalmazott: a világ már a harmadik világháború „kinetikus szakaszában” van- írta meg a hirado.hu.

A washingtoni belvárosi hotelben tartott rendezvény előadói között többen is ott voltak a Trump-kormányzat tagjai közül, például Tom Homan határvédelemért felelős vezető, és Tulsi Gabbard, a nemzeti hírszerzés igazgatója.

Steve Bannon – akitől nem áll távol az erőteljes kifejezések és apokaliptikus jövőképek használata – a Financial Timesból vett idézetekkel arról beszélt, hogy a 30 éves európai kötvénypiac összeomlása mély instabilitást jelez.

„A 30 éves kötvénypiacok azt üzenik: Nem vagyunk biztosak benne, hogy önök még sokáig lesznek. Anglia éppen most tart a polgárháború felé”

 – mondta Bannon, aki Trump első elnöki ciklusának kezdetén a Fehér Ház vezető stratégája volt, mára pedig a MAGA-mozgalom (Make Amerika Great Again) egyik legerőteljesebb alakjává vált, többek között War Room című műsora által, mellyel milliókhoz tudja eljuttatni gondolatait.

Bannon – aki szoros kapcsolatban maradt Trump belső köreivel – az egyik legnagyobb tömeget vonzotta, amikor arra buzdította az Egyesült Államokat, hogy maradjon távol Ukrajna és Izrael háborúitól. Azt állította, hogy Izrael legnagyobb egzisztenciális fenyegetése nem Teheránból érkezik, hanem New Yorkból, ahol Zohran Mamdani esélyes arra, hogy novemberben a város első muszlim polgármestere legyen.

Mint a MAGA-mozgalomban sokan, ő is Nagy-Britannia szólásszabadsághoz és multikulturalizmushoz való hozzáállását tekinti Amerikának szóló figyelmeztetésnek. Az országban hirtelen megjelenő több ezer angol és brit zászlót a közelgő összecsapás jelének tartja – írja a Telegraph.

„Problémájuk van a radikális iszlámmal, amellyel nem néztek szembe, és ez áttétesen terjed, egyre rosszabb”

– fogalmazott.

„Mi történt Londonban az elmúlt tíz évben? Az emberek alszanak? Mi történt Párizsban? Mi történt Brüsszelben?”

„Mi történt minden egyes országban, kivéve Magyarországot és Lengyelországot, ahol azt mondták: Nem, mi ezt nem fogjuk megtenni. Mi megőrizzük a kultúránkat”

– emelte ki Bannon, aki szerint New York szocialista polgármesterjelöltje nagyobb fenyegetést jelent, mint egy radikális szocialista.

London polgármesterével példálózva feltette a kérdést:

„Azt hiszik, hogy Sadiq Khan visszaadta Londont? Ezek az emberek visszaadják Párizst? Visszaadják Brüsszelt? Az angol emberek tudják ezt. Mit gondolnak, miért teszik ki a zászlókat? Anglia nagyon sötét hely felé tart”

– jelentette ki.

Újra fellángoló konfliktus

Legutóbb júliusban Trump élesztette újra régóta tartó vitáját London polgármesterével, amikor skóciai útja során azt felelte egy esetleges londoni vizit ötletére, hogy „nem vagyok a polgármesterük rajongója”, majd hozzátette, szerinte Sadiq Khan „egy undok ember, aki borzalmas munkát végzett”. Trump már első elnöki ciklusa idején, 2017-ben figyelmeztetett, miután Angliában egy héten belül előbb Manchesterben merénylők robbantottak, majd egy furgonnal gyalogosokat ütöttek el a London hídon. Akkor az amerikai elnök azt mondta:

„Véget kell vetni a politikai korrektségnek és el kell kezdenünk a mieink biztonságán dolgozni. Ha nem vagyunk ravaszak, ez csak rosszabb lesz.”

Sadiq Khan szóvivője akkor azonban erre csak annyit reagált, a polgármesternek „jobb dolga” is van, mint Donald Trump „rosszul tájékozott” Twitter-üzenetére válaszolni.

A brit vidék túlnyomórészt fehér, ezért több halal, vagyis az iszlám vallás előírásainak megfelelő ételre lenne szükség – állítja a Leicesteri Egyetem jelentése a vidéki rasszizmus kérdéséről. A dokumentum szerint az etnikai kisebbségi közösségek nehézségekkel szembesülnek az angol vidék túlnyomórészt fehér közösségének köszönhetően, ami kényelmetlenséget, valamint pszichológiai terhet jelent a többségében fehér közegben való eligazodás miatt.

A jelentés aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy a hagyományos pubkultúra és más monokulturális szokások kirekesztők lehetnek. Azt állítja, hogy a vidéken nincsenek megfelelő létesítmények a vallási és kulturális igények kielégítésére, és nem alkalmazkodik az olyan vallási vagy kulturális gyakorlatokban gyökerező étkezési normákhoz, mint a kóser vagy halal, ami tovább fokozza a kirekesztettség érzését.

A vidéki rasszizmus felszámolása és a sokszínűség növelése érdekében a jelentés számos ajánlást fogalmaz meg a Hogyan tehetjük befogadóbbá a vidéket? című fejezetben.

A vidéken tapasztalható rasszizmus a dokumentum szerint részben félelemből és a demográfiai változásokkal szembeni ellenállásból fakad, és a változásokat gyakran fenyegetésként keretezik a vidék stabil és tartós normáira nézve, ahelyett, hogy „gazdagító” folyamatként ismernék el.

A jelentés szerint a halal ételek vagy az imádkozásra szolgáló helyek rendelkezésre állása jelentős különbséget jelenthet abban, hogy az emberek mennyire érzik magukat kényelmesen vidéken. Hozzáteszi, hogy a vidéki vállalkozásoknak alkalmazkodniuk kellene a kulturális érzékenység érdekében, mondván: „A kisebbségi helyzetű emberek integrálása vidéken többet jelent, mint a tolerancia; átgondolt alkalmazkodást, tartós befogadási erőfeszítéseket és változtatási hajlandóságot igényel.”

A Telegraph által közölt dokumentum – mely 115 emberrel készült interjúin és informális beszélgetésein alapul – stratégiákat javasol, köztük olyan politikákat, amelyek a faji kisebbségeket a tágabb vidéki megújulási stratégia részévé teszik.

A jelentés azt követően készült, hogy több természetvédelmi, jótékonysági szervezet is rasszista, gyarmati fehér térnek bélyegezte a brit vidéket. A cambridge-i Fitzwilliam Múzeum például (amely a Cambridge-i Egyetem tulajdonában van) gyűjteményének 2024-es újrarendezését követően közölte, hogy a brit vidéket ábrázoló festmények sötét, nacionalista érzéseket kelthetnek.

A múzeum új táblákat helyezett el, amelyek szerint az angol lankák képei a hazához fűződő büszkeséget válthatnak ki.

A fehér lakosság fizikai dominanciája és a vallási létesítmények hiánya mellett a jelentés azt is állítja, hogy a résztvevők a Vidéki rasszizmus projektben

mikroagressziók és nyílt előítéletes megnyilvánulások formájában is rossz bánásmódot tapasztaltak. Ezek közé tartozott a kitartó és agresszív bámulás, ellenséges testbeszéd és szándékos elszigetelés, valamint a nyíltan fenyegető viselkedések, mint a szitkozódás, rasszista sértések és fenyegetések.

A jelentés kijelenti, hogy a legtöbb résztvevő úgy érezte, a rasszizmus a vidéki Angliában egyre rosszabb, és hogy a brit vidék monokultúrája hozzájárulhat a szélsőjobboldali érzelmek kialakulásához, ellentétben a városok sokszínűségével, azonban a legfrissebb kormányzati gyűlöletbűncselekmény-statisztikák fordított összefüggést mutatnak a vidéki jelleg és a rasszista bűncselekmények között.

Tim Bonner, a Countryside Alliance, a vidéki szövetség vezérigazgatója a Telegraphnak azt mondta: „Az a feltételezés, hogy a rasszizmus annyira jellemző vidéki területeken, hogy folyamatos figyelmet indokol, nincs alátámasztva bizonyítékokkal, ami talán megmagyarázza, hogy ez a tanulmány miért kerülte a statisztikai adatok vizsgálatát, inkább anekdotákra támaszkodott.”

Hangsúlyozta:

„Ironikus módon azok, akik a rasszista vidékről szóló narratívát erőltetik, valójában saját előítéletüket mutatják meg a vidéki emberekkel szemben.”