Zelenszkij is odamehet Alaszkába?

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy szerinte megállapodást lehet kötni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háborút illetően, és hogy a szankciókra vonatkozó  amerikai fenyegetés valószínűleg szerepet játszott Moszkva döntésében, hogy találkozót kezdeményezzen. Mindeközben Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője arról beszélt: a pénteki találkozón még biztos, hogy nem írnak alá semmit, de készek megvitatni a problémás kérdéseket.

Az amerikai elnök csütörtökön, a Fox News Radio The Brian Kilmeade Show című műsorában kijelentette: nem biztos abban, hogy az azonnali tűzszünet elérhető cél, de érdeklődést mutatott a békeegyezmény közvetítése iránt – számolt be a Reuters. Vlagyimir Putyinról beszélve az amerikai elnök azt mondta:

„Úgy gondolom, most már meg van győződve arról, hogy megállapodást fog kötni. Meg fogja kötni a megállapodást. Úgy gondolom, meg fogja tenni, és hamarosan minden kiderül”.

Nem sokkal korábban Putyin azt mondta, hogy az Egyesült Államok „őszinte erőfeszítéseket” tesz az ukrajnai háború befejezésére, és javasolta, hogy Moszkva és Washington egyezzen meg egy nukleáris fegyverkezési megállapodásban a béke megerősítését célzó szélesebb körű törekvés részeként.

Zelenszkij Alaszkában?

Trump a Fox Newsnak adott interjúban azt is említette, hogy három lehetséges helyszínt tart szem előtt a Putyinnal és Ukrajna elnökével, Volodimir Zelenszkijjel való későbbi találkozóra, amelynek ötletéről már korábban is beszélt – bár ismét megjegyezte, hogy a második találkozó nem garantált.

Hozzátette, hogy a háromoldalú csúcstalálkozóhoz az lenne a legegyszerűbb, ha Alaszkában maradnának. „Attól függően, hogy mi történik a találkozóm során, fel fogom hívni Zelenskiy elnököt, és megkérdezem, hogy el tud-e jönni oda, ahol találkozunk” – mondta Trump, hozzátéve, hogy ezen a találkozón eshetne szó érdemben a területi kérdésekről.

„A második találkozó nagyon-nagyon fontos lesz, mert azon fogják megkötni az egyezséget. Nem akarom a »felosztás« szót használni, de bizonyos mértékben ez nem is olyan rossz kifejezés, ugye?”

– mondta az amerikai elnök, aki szerint „ez a találkozó olyan, mint egy sakkjátszma. Ez a találkozó [az alaszkai] előkészíti a másodikat, de 25 százalék az esélye, hogy ez a találkozó nem lesz sikeres”.

Végül azt mondta:  Putyinon és Zelenszkijen múlik, hogy megállapodásra jutnak-e. „Nem fogok tárgyalni az ügyükben. Hagyom, hogy ők tárgyaljanak az ügyükben” – fogalmazott.

Az orosz elnök szóvivője szerint pénteken semmit nem fognak aláírni

Az MTI beszámolója szerint időközben Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára azt hangoztatta: Putyin és Trump kész a párbeszédre és a nehéz témák megvitatására. Mint mondta, Alaszka esetében orosz-amerikai csúcstalálkozóról van szó, Ukrajna álláspontjának majd a tárgyalások következő szakaszait fogják szentelni.

A szóvivő közölte, hogy Anchorage-ben a felek nem fognak dokumentumokat aláírni.

Peszkov elmondta, a találkozó előkészítését azok a „jelzések” tették lehetővé, amelyeket a vezetők Steve Witkoff amerikai különmegbízott közvetítésével váltottak egymással. Nem vállalkozott a tárgyalások eredményeinek előrejelzésére, és megismételte, hogy a két elnök közös sajtótájékoztatón számol majd be az elért megállapodásokról.

A Kreml szóvivője szerint Moszkva értékeli Trump „nem szokványos” megközelítését a legbonyolultabb kérdések megoldásában. A szóvivő meglátása szerint az amerikai elnök őszintén szeretné elősegíteni a béke diplomáciai úton történő elérését.

Donald Trump amerikai elnök szerdán tárgyalt Európa legerősebb államainak vezetőivel. Emmanuel Macron francia elnök szerint a megbeszélésen azt is elárulta, hogy milyen célt tűzött ki a pénteki alaszkai csúcstalálkozó előtt, amelyen Vlagyimir Putyinnal fog egyeztetni. A francia elnök arról is beszélt, hogy lehet a folytatás a pénteki meeting után.

Európa legerősebb államainak vezetői – Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel kiegészülve – Berlinből tárgyaltak videókapcsolaton keresztül az amerikai elnökkel. Korábban ugyanis aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az Ukrajna nélkül zajló  amerikai–orosz csúcson olyan megállapodás születhet, amely kedvezőtlen lehet az ukránok számára.

A megbeszélés után több sajtótájékoztatót is tartottak az európai vezetők. Az Index összefoglalója szerint elsőként  Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozott, aki azt mondta:

Donald Trump közölte velük, hogy az alaszkai találkozón egy tűzszünetet akar elérni Vlagyimir Putyinnal, vagyis területi kérdésekről nem lesz egyezség.

A francia elnök azt is elmondta: Trump biztosította őket arról, hogy Ukrajnával kapcsolatos területi kérdésről nem lehet Ukrajna nélkül tárgyalni, ezt az elvet a francia elnök is támogatja. Macron szerint azt is közölték Trumppal, hogy Ukrajna számára biztonsági garanciákat kell adni.

A francia elnök arra is kitért:

a jövőben esetleg Európában, egy semleges országban rendezhetnek egy olyan csúcsot, amin Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz.

Erre egy olyan országban kerülhet sor, amely mindhárom vezető számára elfogadható. Eddig Törökországban találkoztak legtöbbször az orosz és ukrán delegációk egymással, ahol amerikai-orosz kétoldalú találkozókat is tartottak már. Macron ezenkívül beszélt arról, hogy Ukrajna területi integritásáról csak az ukrán elnök tárgyalhat.

Zelenszkij és Merz együtt tartottak sajtótájékoztatót

Valamivel négy óra után Friedrich Merz német kancellár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közös sajtótájékoztatót tartott Berlinben, ahol szintén részletesen beszéltek a Trumppal való megbeszélésről.  A német kancellár először diplomatikusan megköszönte Zelenszkijnek, hogy személyesen részt vett és szerinte találó, hogy ma történt sor a videókonferenciára, miután 64 évvel ezelőtt ugyanezen a napon kezdték el építeni a berlini falat. Szerinte a fal akkor Németország és Európa szétválásának a szimbóluma lett, de azt sikerült leküzdeni, azonban Oroszország inváziója ismét szétválasztja Európát.

Merz ezután kijelentette: az európai vezetőknek az a célja, hogy a pénteki Trump–Putyin-találkozó jól sikerüljön és ennek érdekében mindent megtesznek.

A sajtótájékoztatón a kancellár elmondta, hogy a videókonferencia során az európai vezetők öt fontos alapelvet fogalmaztak meg, amiket szerinte Trump is elismert: a további tárgyalásokon Ukrajnának is helyet kell biztosítani a tárgyalóasztalnál; bárminemű megállapodást először egy tűzszüneti megállapodásnak kell megelőznie; az orosz megszállás alatt álló területek elfogadása nem lehet napirenden – területi kérdésekről csak Ukrajna bevonásával lehet tárgyalni; az ukrajnai katonáknak joguk van megvédeni szuverenitásukat Európa segítségével; a jövőbeni, szélesebb körű tárgyalásoknak egy transzatlanti stratégián kell alapulniuk, ami Ukrajna támogatásán és az Oroszországra gyakorolt nyomáson kell alapulnia.

Merz elmondta, elfogadhatatlan, hogy egy ország erőszakkal változtassa meg a határokat, valamint Ukrajnának robusztus biztonsági garanciákat kell kapnia, hogy a jövőben Oroszország nem támadná meg ismét. Van remény arra, hogy valami el fog mozdulni. Van remény arra, hogy Ukrajnában béke legyen – zárta Merz a sajtótájékoztatóját.

Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt: elmondta Trumpnak, hogy Putyin csak blöfföl, amikor békéről beszél. Az ukrán elnök elmondta, mindegyik vezető, aki részt vett a mai egyeztetéseken, békét szeretne Ukrajnában és Európában, valamint megállapodtak az alapelvekben, amit Donald Trump követni fog pénteki tárgyalásán orosz kollégájával.

„Ami Ukrajnát érinti, azt Ukrajnával kell megvitatni”

– fogalmazott az ukrán elnök, aki később azt is mondta, hogy erősebb szankciókra van szükség Oroszország ellen.  „Putyin blöfföl, jelenleg az egész frontvonal mentén próbál előretörni. Putyin arról is csak blöfföl, hogy nem érdeklik a szankciók, és hogy azok nem működnek” – tette hozzá.

Rajtuk kívül Mark Rutte, a NATO főtitkára, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyaránt nagyon sikeresnek nevezte az amerikai elnökkel tartott egyeztetést.  A pénteken esedékes találkozó után várhatóan egy újabb megbeszélést tartanak majd az európai vezetők Trumppal.

„Úgy gondolom, hogy Putyin kényelmes kiutat kínál Trumpnak” – mondta Dmitrij Szuszlov, a Kreml külpolitikai tanácsadója az olasz Corriere della Serának adott interjúban, amelyben azt is közölte, hogy mik az orosz elnök feltételei Ukrajnával szemben.

A kérdésre, hogy mit vár Putyin az alaszkai csúcstalálkozótól, Szuszlov azt válaszolta: „Két lehetőség van. Az első az, hogy a két elnök elfogad egy kétoldalú orosz-amerikai tervet az ukrajnai fegyverszünet elérése érdekében.

Ez a Kreml szempontjából döntő fontosságú: a megállapodás köztünk és az Egyesült Államok között jön létre, Ukrajna és Európa nélkül.”

Szuszlov ezt követően felsorolta a konkrét feltételeket is az interjúban. „Ez a terv magában foglalhatja az ukrán erők kivonását a Donbász területéről, ahol még mindig jelen vannak, valamint Oroszország kivonulását Szumi, Dnyipropetrovszk és Harkiv régióiból, míg a többi területen a frontvonal változatlan marad. Emlékeztetnék arra, hogy egy évvel ezelőtt Moszkva az ukránokat kérte, hogy teljesen vonuljanak ki mind a négy annektált tartományból, míg most csak a Donbászból való kivonulást kéri. A megállapodás döntő része Ukrajna kötelezettségvállalása, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz” – fejtette ki a tanácsadó, aki szerint ezen túlmenően bármiféle megállapodás alapja az lehet, hogy Ukrajna nem csatlakozik a transzatlanti szövetséghez, és az egyezségben rögzítik az ország demilitarizálását, valamint alkotmányos reformját is.

A kérdésre, hogy mi ebben az új (mivel korábban is lehetett hallani hasonló orosz álláspontról), azt válaszolta: „Először is, hogy Oroszország most hajlandó tárgyalni a tűzszünetről, nem csak a végleges megállapodásról. Másodszor, hogy Putyin egy kicsit kevesebbet kér a fegyverszünetért, mint egy évvel ezelőtt.”

Arra a kérdésre pedig, hogy ha a fenti lehetőség nem valósul meg, mi a második opció, úgy fogalmazott:

„Hogy Zelenszkij az európaiak támogatásával elutasítja ezt a megoldást, és ekkor Trump megszakítana minden katonai segítségnyújtást Kijevnek, és még az európaiaknak történő fegyvereladást is leállítaná, hogy ne adhassák át azokat Ukrajnának. De ez csak gyorsítaná vereségét és teljes összeomlását.”

Megjegyezte: Trump szerinte nehéz helyzetbe hozta magát azzal, „hogy Kínát, Indiát és Brazíliát arra kérte, hogy állítsák le az orosz olaj importját, másodlagos szankciókkal fenyegetve őket. Kína nyilvánvalóan nemet mond, de Új-Delhi és Brazília sem tenné meg soha, és az elutasításuk problémás lenne Amerika számára: ekkor vagy Trump megadja magát, gyengének tűnve, vagy komoly politikai és kereskedelmi konfliktusba keveredik Kínával és két kulcsfontosságú BRICS-országgal, amelynek kimenetele megjósolhatatlan. ” De szerinte ez a probléma elkerülhető Trump számára, ha az alaszkai csúcstalálkozó sikeres lesz, és ezért számít arra, hogy Trump elfogadja majd Putyin javaslatát, mert „számára ez lehet a kiút.”

Miért éppen Alaszka?

Végül – arra a kérdésre, hogy miért éppen Alaszkában lesz a találkozó – úgy felelt: „Igen, ez történelmi és politikai szempontból is jelentős választás. Először is, Alaszka hangsúlyozza a csúcstalálkozó kétoldalúságát. Nincs a világon olyan hely, amely ennyire kizárólag orosz-amerikai lenne, mint Alaszka: messze van Európától és Ukrajnától, mégis nagyon közel van Oroszországhoz. Ez hangsúlyozza azt a tényt, hogy Putyin és Trump egyedül keresnek megoldást az ukrajnai háborúra.”

„Másodszor, az alaszkai lesz az első teljes értékű orosz-amerikai csúcstalálkozó amerikai földön 15 év óta; az utolsó 2010-ben volt, amikor Dmitrij Medvegyev meglátogatta Barack Obamát Washingtonban. Ez azt jelzi, hogy mindkét fél erősen kívánja lezárni a konfliktust és javítani a kapcsolatainkat. Harmadszor, a napirend előre meghatározta a helyszín választását: Ukrajnán túl az Északi-sarkvidék, a kétoldalú kapcsolatok kulcsfontosságú pontja is terítékre kerül. A régióban heves konfliktusok dúlnak, és fegyveres összecsapások színterévé válhat. Oroszország és az Egyesült Államok katonai tevékenysége egyaránt fokozódik. Azonban a jég olvadásával és a hozzáférhetőség javulásával az Északi-sarkvidék a két ország közötti új gazdasági együttműködés – közös kutatás, nyersanyagok feltárása és kitermelése, valamint kereskedelem – legígéretesebb területe is” – fejtette ki Szuszlov.