Zelenszkij feltétel nélkül hajlandó találkozni Putyinnal

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

A washingtoni idő szerint péntek este sugárzott műsorban az ukrán kormányfő annak a véleményének is hangot adott, hogy az orosz fél nem akar semmiféle tárgyalást, amit szerinte igazol a héten Kijev ellen végrehajtott átfogó drón- és rakétatámadás.

Julija Szviridenko hangsúlyozta:

Volodimir Zelenszkij akár kétoldalú, akár – az amerikai fél bevonásával – háromoldalú találkozóra is készen áll a béketárgyalások érdekében, de az elmúlt hetekben az orosz elnök nem mutatott jelet arra, hogy szintén készen állna tárgyalni.

Az ukrán miniszterelnök kifejtette, hogy mély meggyőződése szerint Donald Trump amerikai elnök az egyetlen, aki képes lehet meggyőzni Vlagyimir Putyint arról, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, valamint az amerikai elnök az egyetlen, aki képes lehet segíteni a háború befejezésében és az Ukrajna számára szükséges megfelelő biztonsági garanciák megadásában.

Az ukrajnai konfliktus körüli legfrissebb fejleményeket tekintette át pénteken New Yorkban folytatott találkozóján Steve Witkoff, az amerikai elnök különleges megbízottja és Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője. Az amerikai diplomata a találkozót „produktívnak és konstruktívnak” minősítette.

Az ukrán delegáció Szviridenko vezetésével New Yorkban részt vett az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgősséggel összehívott pénteki ülésén, amelyet az orosz hadsereg csütörtökön végrehajtott drón- és rakétatámadása nyomán tartottak ukrán kérésre. Az ukrán kormányfő beszámolt a történtekről és az orosz támadást „szándékos terrorcselekménynek” minősítette. Az Európai Unió képviselője, aki megfigyelői státuszban szólt hozzá a vitához, az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozását sürgette egy azonnali tűzszünet érdekében.

Oroszország képviselője az ülésen azt hangoztatta, hogy a támadás katonai célpontok ellen irányult, és kijelentette: az ukrán kormány „szégyentelenül és bűnös módon” pajzsként használja fel az ukrán állampolgárokat, majd a csütörtökihez hasonló tragédiákat arra használja fel, hogy ukrán civilek haláláért Oroszországot tehesse felelőssé. Az orosz diplomata „képmutatásnak” minősítette a Nyugat hozzáállását is, mert szerinte az oroszországi városok ellen végrehajtott ukrán dróntámadások felett viszont szemet huny, miközben azokban is orosz civilek vesztették életüket és sebesültek meg augusztus végén is.

Magyarország hajlandó lenne otthont adni az ukrán és az orosz elnök, Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin tervezett találkozójának. „Ha a tárgyaló felek megegyeznek abban, hogy segítségünkre lehet szükség, akkor készek vagyunk erre” – mondta Bóka János európai ügyekért felelős miniszter az osztrák APA hírügynökségnek a European Forum Alpbach nevű ausztriai nemzetközi eseményen.

A miniszter az interjúban arról beszélt: Magyarország felajánlotta segítségét „minden olyan értelmes kezdeményezéshez, amely közelebb visz a békéhez és véget vet a gyilkolásnak. És ha Magyarország bármilyen módon többet tud hozzájárulni ehhez a folyamathoz, akkor természetesen rendelkezésre állunk”

Arra a kérdésre, hogy a kaptak-e mostanában jelzéseket arra vonatkozóan, hogy a magyar főváros adhatna otthont a tervezett ukrán-orosz találkozónak, a miniszter azt válaszolta:

„Néhány érdekelt féltől közvetett jelzéseket kaptunk arra vonatkozóan, hogy Budapestet lehetséges helyszínként fontolgatják”.

Az orosz csapatok szünet nélkül folytatják offenzívájukat az ukrajnai frontvonal teljes hosszában – közölte szombaton Valerij Geraszimov, az orosz hadsereg vezérkari főnöke az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint.

Geraszimov – akinek képviselők kérdéseire adott válaszait az orosz védelmi tárca idézte a honlapján – kijelentette, hogy Oroszország jelenleg az ukrajnai Luhanszki terület 99,7, a Donyecki terület 79, a Zaporizzsjai terület 74 és Herszoni területnek pedig 76 százalékát ellenőrzi. A részlegesen elfoglalt négy régiót Oroszország 2022 szeptemberében sajátjának nyilvánította.

Március óta Oroszország több mint 3500 négyzetkilométernyi ukrajnai területet foglalt el és 149 falut vont az ellenőrzése alá – tette hozzá a vezérkari főnök a tavaszi-nyári harci események eredményeit ismertetve.

Kijelentette: jelenleg a stratégiai kezdeményezés teljesen az orosz csapatoknál van. Geraszimov szerint az orosz hadsereg sikeres műveleteinek alapja a precíziós fegyverek, rakéták, lőszerek, fegyverzet és haditechnika időben történő szállítása – írta a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség a védelmi tárcát idézve.

Az ukrán erők nagy veszteségeket szenvednek, kénytelenek a leginkább harcképes egységeket egyik válságos irányból a másikba vezényelni a „lyukak befoltozása” érdekében – fogalmazott Valerij Geraszimov.

Oroszország augusztusban átfogóbb támadást indított a délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk régióban is – Geraszimov szerint ott hét falu van jelenleg orosz ellenőrzés alatt. Közölte azt is, hogy „sikeres műveleteket hajtanak végre a Szumi és Harkivi területeken, ahol a cél egy biztonsági övezet létrehozása az orosz határ közelében”. Szumiban 210 négyzetkilométert és 13 település foglalt el az orosz hadsereg az oroszok szerint, míg Harkivról azt mondta a vezérkari főnök, hogy „gyakorlatilag teljes blokád alá vették Kupjanszk városát és felszabadították a területe mintegy felét”.

Geraszimov kitért a Sziverszk-Kramatorszk frontszakaszon történt előretörésre is, ahol az orosz csapatok a Konsztantinyivka-Alekszandro-Kalinovo vonalon és Pokrovszknál támadják az ukrán erőket.

A vezérkari főnök közölte: Oroszország 76 célzott csapást hajtott végre ukrajnai hadiipari létesítmények ellen a tavasszal és a nyáron, azokra az üzemekre összpontosítva, amelyekben hosszú hatótávolságú rakétákat és drónokat gyártanak. Külön kiemelte, hogy az orosz hadsereg a Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB) együttműködve nagyszabású támadást intézett a Szapszan harcászati rakétarendszer gyártásában részt vevő üzemek ellen júliusban és augusztusban.

Geraszimov közölte, hogy augusztus 28-án az orosz hadsereg támadást intézett rakéta- és repülőgépgyártó üzemek, valamint három repülőtér ellen Kijevben, szombaton támadást mért hasonló létesítményekre Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja régiókban, valamint Ukrajna-szerte tíz katonai repülőtér ellen.

Bóka János üdvözölte Donald Trump amerikai elnök közvetítői erőfeszítéseit is. „Úgy gondolom, hogy a békefolyamat, amelyet ő kezdeményezett, jelenleg az egyetlen komoly békefolyamat” – mondta, hozzátéve:  jelenleg még nem lehet megmondani, hogy ez a kezdeményezés sikeres lesz-e. „De úgy gondolom, hogy minden erejét latba veti, és őszinte erőfeszítéseket tesz, és szerintem az Európai Uniónak és tagállamainak teljes mértékben és feltétel nélkül támogatniuk kell őt ebben a folyamatban” – jegyezte meg.

A miniszter arról is beszélt, hogy Európának valójában nagyobb szerepet kellene játszania a békefolyamatban.

„Ez közvetlenül érint minket. Ez a katonai konfliktus a közvetlen szomszédságunkban zajlik. Messzemenő és mélyreható következményei vannak a biztonságunkra nézve” – mondta Bóka János. Arról is beszélt, hogy az Európai Unió és intézményei  már a kezdetektől stratégiai hibát követtek el azzal, hogy „nem őrizték meg stratégiai autonómiájukat ebben a kérdésben, valamint feltétel nélkül és határozatlan időre elkötelezték magukat egy álláspont mellett”, miközben „a katonai konfliktus részének tekintik magukat”. Szerinte ezzel elszalasztották azt a lehetőséget, hogy „olyan tárgyalópartnerként tekintsenek rájuk, akik közvetíthetnek, és egyúttal érvényesíthetik saját stratégiai érdekeiket ebben a folyamatban.”

Foglalkozni kell Oroszországgal, de megállapodásra van szükség

A miniszter szerint ahhoz, hogy Európában stabil biztonsági architektúra jöhessen létre, foglalkozni kell Oroszország jelenlétével és céljaival a régióban.

„De úgy vélem, hogy egy bizonyos ponton elkerülhetetlen lesz valamilyen közvetlen megállapodás Oroszországgal, hogy stabil, megbízható és jövőbiztos európai biztonsági architektúra jöhessen létre. És ha az Európai Unió és tagállamai olyan helyzetbe manőverezik magukat, amelyben a közvetlen kapcsolatfelvétel Oroszországgal elképzelhetetlennek tűnik, akkor – még ha az Egyesült Államok közvetlen kapcsolatba is lépett Oroszországgal ebben a konkrét kérdésben – az Európai Unió nyilvánvalóan nem tud erős és döntő szerepet játszani a konfliktus kezelésében és megoldásában”

– fejtette ki a tárcavezető.

Az Ukrajna számára nyújtandó lehetséges biztonsági garanciákról és Magyarország esetleges részvételéről egy békefenntartó misszióban a miniszter azt mondta: Magyarország és kormánya úgy döntött, hogy katonailag nem avatkozik be a konfliktusba. „Természetesen humanitárius segítséget nyújtunk és más módon is támogatjuk Ukrajnát. Elindítottuk a legnagyobb humanitárius segélyprogramot Ukrajnában országunk történetében.”

Hozzátette, hogy támogatják az ukrán népet, amely hatalmas szenvedéseket élt át a katonai konfliktusban, „de meghoztuk a döntést, és nagyon tudatos döntés volt, hogy nem nyújtunk katonai segítséget ebben a konfliktusban, és nem veszünk részt katonailag a konfliktusban. Úgy gondolom, hogy ez a döntés helyes volt, és nem látok okot arra, hogy a jövőben megváltoztassuk ezt az álláspontot.” Véleménye szerint a biztonsági garanciákat nem a NATO vagy az Európai Unió, hanem az Ukrajnát támogató országok, a tettre készek koalíciója biztosíthatná, oly módon, hogy minden résztvevő ország saját szuverén döntést hozna a részvételről és annak módjáról (de Magyarország ehhez a koalícióhoz nem csatlakozna).

Végül, az Oroszország elleni újabb uniós szankciók kérdéséről a miniszter azt mondta: általában „erős fenntartásokkal” kezelik ezeknek a hatékonyságát. „Úgy gondolom, hogy hatástalanok és rugalmatlanok. Oroszország esetében felmerül az a kérdés is, hogy ez nem okoz-e nagyobb kárt nekünk, mint Oroszországnak, és hogy lehetővé tenné-e számunkra, hogy közvetlenül tárgyaljunk Oroszországgal Európa jövőbeli biztonsági architektúrájáról” – mondta Bóka János, hozzátéve: „még ha Magyarország kritizálja is a szankciókat, és védi fontos nemzeti érdekeit, ez nem jelent akadályt az Európai Unió döntéshozatali folyamatában”, vagyis ha a többi ország szükségesnek látja, el lehet fogadni a szankciókat.